Újabb vádirat az országot behálózó fiktív munkaerő kölcsönzések ügyében - fotóval

A Heves Megyei Főügyész­ség több­rend­be­li, külö­nö­sen nagy vagyo­ni hát­rányt okozó üzlet­sze­rű­en elkö­ve­tett költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­te és más bűn­cse­lek­mé­nyek miatt nyúj­tott be 137 sze­méllyel szem­ben csak­nem 900 oldal ter­je­del­mű vád­ira­tot az Egri Tör­vény­szé­ken annak az orszá­gos mére­tű csa­lás­so­ro­zat­nak a kap­csán, mely­ben koráb­ban össze­sen már több mint száz­öt­ven elkö­ve­tő­vel szem­ben vádat emelt.

Az ügy I. rendű vád­lott­ja 2009. előtt hosszabb időn át fog­lal­ko­zott eladó­so­dott cégek átíra­tá­sá­val olyan sze­mé­lyek nevé­re, akik­nek nem állt szán­dé­ká­ban működ­tet­ni az átvett gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­go­kat. A II. rendű vád­lott ebben az idő­szak­ban vagyon­őr volt, aki tudo­más­sal bírt arról, hogy szak­má­já­ban a vál­lal­ko­zá­sok egy jelen­tős része tény­le­ges gaz­da­sá­gi tevé­keny­sé­get nem végző cégek­be jelen­ti be szín­leg az alkal­ma­zot­ta­it azért, hogy így kerül­jék el az adó- és járulékfizetést.

A két férfi 2008. év végén meg­ál­la­po­dott abban, hogy - tapasz­ta­la­ta­ik bir­to­ká­ban - lét­re­hoz­nak egy olyan szer­ve­ze­tet, amely kife­je­zet­ten ezek­re a sza­bály­ta­lan beje­len­té­sek­re sza­ko­so­dik. Ebben a cég­lán­co­lat­ban egy­részt fik­tív munkaerő-kölcsönzési szer­ző­dé­se­ket kötöt­tek, más­részt valót­lan tar­tal­mú adó­be­val­lá­so­kat nyúj­tot­tak be. A lán­co­lat alján olyan gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­gok áll­tak, ame­lyek  főként ukrán állam­pol­gá­rok nevén vol­tak beje­gyez­ve annak érde­ké­ben, hogy a folya­ma­to­san meg­in­du­ló adó­ha­tó­sá­gi ellen­őr­zé­se­ket meg­ne­he­zít­sék, vagy meghiúsítsák.

Az idők során kiala­kult rend­szer úgy műkö­dött, hogy a meg­bí­zó gaz­da­sá­gi tár­sa­ság átküld­te a bűn­szer­ve­zet­nek azok­nak a mun­ka­vál­la­lók­nak az ada­ta­it, akik után nem kívánt járu­lé­kot fizet­ni, és aki­ket ezért a jog­el­le­nes cég­há­lón belül e célra lét­re­ho­zott vál­lal­ko­zá­sok vala­me­lyi­ké­be jelen­te­tett be. Innen­től a meg­bí­zók és a bűn­szer­ve­zet iro­dis­tái folya­ma­to­san egyez­tet­ték egy­más­sal a bér­szám­fej­tést, vala­mint a szám­lá­zást, mely­nek során a való­di vál­lal­ko­zá­sok hamis szám­lák alap­ján utal­tak át össze­ge­ket a bűn­szer­ve­zet­ben működ­te­tett fik­tív cégek­nek. Utób­bi­ak ebből elutal­ták, vagy elküld­ték a tény­le­ge­sen a meg­bí­zók­nál dol­go­zó mun­ka­vál­la­lók részé­re a mun­ka­bé­re­ket, majd az ezután náluk mara­dó összeg­ből levon­ták a maguk díja­it és juta­lé­ka­it, a fenn­ma­ra­dó részt pedig vissza­ad­ták a meg­bí­zó vál­lal­ko­zá­sok kép­vi­se­lő­i­nek. A mun­ka­bé­rek után az álla­mot meg­il­le­tő köz­ter­he­ket végül senki nem fizet­te meg.

Az éve­ken át foly­ta­tott költ­ség­ve­té­si csa­lás­so­ro­zat­tal az abban meg­bí­zó­ként érin­tett 160 vál­lal­ko­zás, és maga a jól kiépült bűn­szer­ve­zet több száz mil­lió forint vagyo­ni hát­rányt oko­zott a köz­pon­ti költségvetésnek.