Vádemelés a műanyagipari alapanyagokkal üzletelő bűnszervezettel szemben

A Bács-Kiskun Megyei Főügyész­ség külö­nö­sen nagy vagyo­ni hát­rányt okozó költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­te és más bűn­cse­lek­mé­nyek miatt 14 ember­rel – közü­lük 7-tel mint bűn­szer­ve­zet tag­já­val – szem­ben emelt vádat, akik Szlo­vá­ki­á­ból és Auszt­ri­á­ból áfa fize­tés elke­rü­lé­sé­vel sze­rez­tek be műanyag­ipa­ri alapanyagokat.

Az ügy­ben érin­tett bűn­szer­ve­zet élén álló ún. „haszon­hú­zó” gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­gok 2013 és 2016 között jelen­tős mennyi­sé­gű műanyag­ipa­ri alap­anya­got sze­rez­tek be köz­vet­le­nül az Euró­pai Közös­sé­gen belül­ről, főként szlo­vák és oszt­rák tár­sa­sá­gok­tól. A vád­be­li idő­szak­ban az uniós part­ne­rek­től szár­ma­zó árut a haszon­hú­zó gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­gok „papí­ron” magyar­or­szá­gi tár­sa­sá­gok köz­be­ik­ta­tá­sá­val vásá­rol­ták meg.

A bűn­szer­ve­zet­ben részt­ve­vő öt haszon­hú­zó cég az első bel­föl­di for­ga­lom­ba hoza­talt ter­he­lő áfa fize­té­si köte­le­zett­ség elke­rü­lé­se cél­já­ból egy gon­do­san fel­épí­tett szám­lá­zá­si lán­co­la­ton keresz­tül sze­rez­te be az árut, de csak papí­ron. Ehhez 25 bel­föl­di gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­got hasz­nál­tak fel és ún. „eltű­nő keres­ke­dő” útján meg­va­ló­su­ló csa­lá­si mód­szert való­sí­tot­tak meg. A lánc­ügy­let­be bevont 25 gaz­da­sá­gi tár­sa­ság tény­le­ges bevé­tel­szer­ző tevé­keny­sé­get nem vég­zett, sze­re­pük­nek meg­fe­le­lő­en a valós gaz­da­sá­gi ese­mé­nyek nél­kü­li szám­lá­zás­ban vet­tek részt.

A szám­la­lánc ele­jén álló „eltű­nő” cégek a követ­ke­ző szin­ten álló cégek részé­re szám­lát bocsá­tot­tak ki, a bel­föl­di érté­ke­sí­té­sük után pedig nem val­lot­ták be és nem fizet­ték meg az adót. A lánc továb­bi részt­ve­vői adó­mi­ni­ma­li­zá­lás­ra töre­ked­tek: a ter­mé­ke­ket tovább szám­láz­ták, egy­út­tal az alsóbb szin­te­ken álló cégek­től kapott szám­lák áfa tar­tal­mát levon­ták. A szám­la­lán­co­lat végén álló, a bűn­szer­ve­zet tevé­keny­sé­gé­ből hasz­not húzó cégek az alat­tuk álló cégek­től befo­ga­dott szám­lák alap­ján nagy össze­gű áfát igé­nyel­het­tek vissza. Az elkö­ve­tők célja - a fik­tív bel­föl­di cégek beik­ta­tá­sá­val - az Euró­pai Közös­ség terü­le­té­ről beszer­zett áruk érté­ke­sí­té­sét ter­he­lő álta­lá­nos for­gal­mi adó meg­fi­ze­té­sé­nek elke­rü­lé­se volt, ezál­tal ked­ve­zőbb piaci áron tud­ták a gra­nu­lá­tu­mot értékesíteni.

A bűn­szer­ve­zet a közel négy éven keresz­tül foly­ta­tott jog­el­le­nes tevé­keny­sé­gé­vel több mint egy mil­li­árd forint vagyo­ni hát­rányt oko­zott a költségvetésnek.

A főügyész­ég költ­ség­ve­té­si csa­lás, pénz­mo­sás, közokirat-hamisítás bűn­tet­te, vala­mint hamis magán­ok­irat fel­hasz­ná­lá­sá­nak vét­sé­ge miatt össze­sen 14 ember­rel szem­ben emelt vádat, közü­lük 7 vád­lott bűn­szer­ve­zet­ben követ­te el a ter­hé­re rótt bűncselekményeket.

A főügyész­ég a vád­irat­ban 7 sze­mély – köz­tük 3 bűn­szer­ve­zet­ben elkö­ve­tő – vonat­ko­zá­sá­ban tett indít­ványt alter­na­tív bün­te­tés kisza­bá­sá­ra abban az eset­ben, ha a bűn­cse­lek­mény elkö­ve­té­sét az elő­ké­szí­tő ülé­sen beis­me­rik. A sza­bad­lá­bon lévő vád­lot­tak bűnös­sé­gé­ről a Kecs­ke­mé­ti Tör­vény­szék fog dönteni.