Főoldal » Archív » Vádemelés a szlovák vezető által irányított, Magyarországon működő embercsempész bűnszervezet ügyében

A Moson­ma­gyar­óvá­ri Járá­si Ügyész­ség vádat emelt egy ember­csem­pé­szés­re sza­ko­so­dott nem­zet­kö­zi bűn­szer­ve­zet veze­tő­jé­vel és kilenc tag­já­val szem­ben. A bűn­szer­ve­zet fel­szá­mo­lá­sát egy magyar-szlovák közös nyo­mo­zó­cso­port lét­re­ho­zá­sa és annak ered­mé­nyei tet­ték lehetővé.

A bűn­szer­ve­zet 2014 júli­u­sa és 2015 feb­ru­ár­ja között leg­ke­ve­sebb 21 alka­lom­mal leg­alább 93 mig­ráns­nak nyúj­tott segít­sé­get a Nyugat-Európába jutás­hoz. Ennek ellen­ér­té­ke össze­sen kb. 50.000 €, azaz mint­egy 15 mil­lió Ft volt. Az ember­csem­pé­szés ára úti­cél­tól füg­gő­en 400 és 600 € között mozgott.

A bűn­szer­ve­ze­tet egy, a Szlo­vák Köz­tár­sa­ság­ban élő veze­tő irá­nyí­tot­ta. Az autó­kat, a szál­lí­tás­hoz szük­sé­ges kész­pénzt és a mobil­te­le­fo­no­kat ő adta át a szlo­vá­ki­ai sofő­rök­nek, akik az uta­sí­tá­sá­nak meg­fe­le­lő­en Magyar­or­szág­ra indul­tak a migránsokért.

A szál­lí­tan­dó mig­rán­so­kat a két afgán állam­pol­gár­sá­gú, Magyar­or­szá­gon tar­tóz­ko­dó közép­ve­ze­tő szer­vez­te be magyar­or­szá­gi mene­kült­tá­bo­rok­ból, vala­mint utaz­tat­ta Magyar­or­szág­ra Szer­bi­án és Bul­gá­ri­án keresz­tül Görögországból.

A mig­rán­sok Nyugat-Európa felé tart­va több eset­ben össze­zsú­fol­va, kényel­met­le­nül, ille­tő­leg cso­mag­tar­tó­ban elhe­lyez­ve utaztak.

A bűn­szer­ve­zet fel­szá­mo­lá­sá­ra 2016 ápri­li­sá­nak ele­jén került sor. A fel­de­rí­tést és a bizo­nyí­tást nagy­mér­ték­ben elő­se­gí­tet­te a nem­zet­kö­zi nyo­mo­zó­cso­port lét­re­ho­zá­sa. Az erről szóló meg­ál­la­po­dást Magyar­or­szág és a Szlo­vák Köz­tár­sa­ság Leg­főbb Ügyé­szei 2016 már­ci­u­sá­ban írták alá. Ennek köszön­he­tő­en a Győri Járá­si és Nyo­mo­zó Ügyész­ség, vala­mint a Bra­tis­la­vai V. Kerü­le­ti ügyész­ség veze­té­se mel­lett a magyar és szlo­vák ható­sá­gok több nyo­mo­za­ti cse­lek­ményt közö­sen haj­tot­tak végre. Az így beszer­zett bizo­nyí­té­kok mind­két ország bün­te­tő­el­já­rá­sa­i­ban köz­vet­le­nül, idő­vesz­te­ség nél­kül fel­hasz­nál­ha­tó­vá vál­tak, a bűn­je­lek ren­del­ke­zés­re állnak.

Az ügyész­ség a vád­irat­ban az elkö­ve­tő­ket a csem­pé­szett sze­mély sanyar­ga­tá­sá­val, üzlet­sze­rű­en, bűn­szer­ve­zet­ben elkö­ve­tett ember­csem­pé­szés bűn­tet­té­vel vádolja.