Vádemelés a több milliárdos adócsaló bűnszervezettel szemben- a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség sajtóközleménye

A Bács-Kiskun Megyei Főügyész­ség bűn­szer­ve­zet­ben elkö­ve­tett költ­ség­ve­té­si csa­lás, pénz­mo­sás és vesz­te­ge­tés bűn­tet­te miatt vádat emelt 110 vád­lot­tal szem­ben, akik 2011 és 2018 között leg­alább négy adó­csa­ló bűn­szer­ve­ze­tet működ­tet­ve a költ­ség­ve­tés­nek több mint 6 mil­li­árd Ft kárt okoz­tak, de amit a vád­eme­lé­sig tel­jes egé­szé­ben megtérítettek.

A vád­irat sze­rint a NAV Dél-alföldi Bűn­ügyi Igaz­ga­tó­sá­gá­nak kiter­jedt és haté­kony nyo­mo­zá­sa kide­rí­tet­te, hogy leg­alább négy bűn­szer­ve­zet műkö­dött egy­más mel­lett, ame­lyek támo­gat­ták egy­mást. Az ügy köz­pon­ti része egy dél-alföldi hús­ipa­ri cég fel­hasz­ná­lá­sá­val elkö­ve­tett adó­csa­lás. A tár­sa­ság irá­nyí­tói egy­út­tal több kül­föl­di cég­nek is a tulaj­do­no­sai, ezért a nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tok miatt a NAV és a főügyész­ség nem­zet­kö­zi szer­ve­ze­tek – így az Euro­pol és az Euro­just – bevo­ná­sá­val, kül­föl­di ható­sá­gok­kal együtt­mű­köd­ve gön­gyö­lí­tet­te fel az ügyet.

A Bács-Kiskun megyé­ben vágó­hi­dat működ­te­tő cég kisebb mér­ték­ben saját mun­ka­erőt, nagy­részt alvál­lal­ko­zó­kat vett igény­be. Az alvál­lal­ko­zók a szol­gál­ta­tá­sa­i­kat áfá­val növel­ten szám­láz­ták ki. Tény­le­ge­sen azon­ban mun­ka­erő köl­csön­zés volt a felek között, ezért a bér­mun­ka ese­té­ben az alvál­lal­ko­zói szer­ző­dés valót­lan tar­tal­mú volt. Az volt a célja, hogy a fog­lal­koz­ta­tot­tak után az adó és járu­lék meg­fi­ze­té­sét elke­rül­jék, illet­ve hogy a hús­ipa­ri cég­nek áfás költ­ség­szám­lá­kat „pro­du­kál­ja­nak”. A szín­lelt ügy­le­tek és az adó­el­ke­rü­lés haszon­hú­zó­ja a hús­ipa­ri cég volt, a mun­ka­erőt biz­to­sí­tó tár­sa­sá­gok ehhez nyúj­tot­tak segítséget.

A hús­ipa­ri cég irá­nyí­tói olyan vál­lal­ko­zó­kat vet­tek igény­be, akik fik­tív szám­lák­kal kerül­ték meg az adó­fi­ze­tést, illet­ve a mun­ka­vál­la­ló­kat valós fize­té­sük­nél kisebb összeg­re jelen­tet­ték be, így csök­kent­ve járulék-költségeiket. Az alkal­ma­zot­tak fize­té­sé­nek egy részét ráadá­sul „adó­men­tes” utal­vány­ban adták, amit szin­te azon­nal vissza is vál­tot­tak kész­pénz­re, továb­bi adó­fo­rin­to­kat csal­va el a költségvetésből.

A NAV nyo­mo­zói 2018 ápri­li­sá­tól 11 akci­ót tar­tot­tak az ügy­ben, ezek során 217 hely­szí­nen vol­tak ház­ku­ta­tá­sok és lefog­la­lá­sok. A nyo­mo­zó ható­ság a kivá­ló szín­vo­na­lon foly­ta­tott nyo­mo­zá­son túl kiemel­ke­dő vagyon­fel­de­rí­tést is vég­zett: erő­fe­szí­té­se­ik ered­mé­nye­ként a több mil­li­árd forin­tos kárt tel­jes egé­szé­ben biz­to­sí­tot­ták zár alá véte­lek­kel. A záro­lá­sok nem csak bel­föl­dön vol­tak sike­re­sek, hanem a haté­kony nem­ze­ti együtt­mű­kö­dés­nek köszön­he­tő­en kül­föl­di cégek vagyo­nát is érintették.

A hús­ipa­ri cég irá­nyí­tói nyolc év alatt össze­sen 6,1 mil­li­árd forint vagyo­ni hát­rányt okoz­tak a költ­ség­ve­tés­nek. A cég tulaj­do­no­sai és az ügy­ve­ze­tő ezt az össze­get a vád­eme­lés előtt önként vissza­fi­zet­ték a NAV-nak, ezzel a tel­jes kár megtérítették.

A bűn­szer­ve­zet veze­tői a bűnös úton szer­zett vagyont bank­szám­lák közöt­ti átuta­lás­sal pró­bál­ták „tisz­tá­ra mosni”, eltit­kol­va annak ere­de­tét. Az adó­csa­lás­ból szár­ma­zó haszon­ból a bűn­szer­ve­zet veze­tői több mint egy­mil­li­árd forin­tot osz­ta­lék­ként utal­tak át egy, az érde­kelt­sé­gük­be tar­to­zó cip­ru­si cég­nek, az összeg végül – köl­csön­ként fel­tün­tet­ve – egy szin­tén hoz­zá­juk köt­he­tő spa­nyol vál­lal­ko­zás szám­lá­ján landolt.

Az ügy­ben a NAV nyo­mo­zói egy olyan szám­la­gyá­rat is lelep­lez­tek, ami a meg­ren­de­lők igé­nyei sze­rint főként rek­lám­ról szóló fik­tív szám­lá­kat állí­tott ki. A fik­tív szám­lá­kat befo­ga­dó mint­egy 40 cég össze­sen más­fél mil­li­árd forint kárt oko­zott a költ­ség­ve­tés­nek. A szám­la­be­fo­ga­dó cégek közül töb­ben az oko­zott kárt önkén­te­sen megtérítették.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyész­ség 110 vád­lot­tal szem­ben emelt vádat. A főügyész­ség a vád­lot­ta­kat a többi között bűn­szer­ve­zet­ben elkö­ve­tett költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­té­vel, pénz­mo­sás és gaz­da­sá­gi vesz­te­ge­tés bűn­tet­té­vel vádolja.

A hús­ipa­ri cég tulaj­do­no­sa és ügy­ve­ze­tő­je jelen­leg bűn­ügyi fel­ügye­let alatt áll, a tulaj­do­nos szin­tén vád­lott fia pedig letar­tóz­ta­tás­ban várja a tár­gya­lást. Össze­sen 47 - köz­tük egy kül­föl­di - cég­gel szem­ben került sor bün­te­tő­jo­gi intéz­ke­dé­sek elren­de­lé­sé­re, ami pénz­bír­ság kisza­bá­sá­nak vagy a meg­szün­te­té­sük­nek a kez­de­mé­nye­zé­sét jelenti.

A vád­lot­tak bűnös­sé­gé­ről a Kecs­ke­mé­ti Tör­vény­szék fog dönteni.