Vádemelés az OLAF igazságügyi ajánlása alapján indult bűnügyben

Az Euró­pai Csa­lás Elle­ni Hiva­tal (OLAF) igaz­ság­ügyi aján­lá­sa nyo­mán a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyész­ség által elren­delt és a NAV Észak-alföldi Bűn­ügyi Igaz­ga­tó­sá­ga által lefoly­ta­tott nyo­mo­zás ered­mé­nye­kép­pen az ügyész­ség vádat emelt három nő ellen, akik úgy kap­tak össze­sen 306 mil­lió forint euró­pai uniós és magyar álla­mi támo­ga­tást hűtő­há­zak épí­té­sé­re, hogy a beru­há­zást papí­ron jelen­tő­sen túl­áraz­ták, ami­vel meg­té­vesz­tet­ték a hatóságot.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyész­ség vád­ira­tá­nak lénye­ge sze­rint egy megye­be­li céget veze­tett az a nő, aki egyé­ni vál­lal­ko­zó lánya­i­val elha­tá­roz­ta, hogy a gyü­mölcs­ter­mesz­tés­sel fog­lal­ko­zó vál­lal­ko­zá­suk kor­sze­rű­sí­té­sé­hez euró­pai uniós, illet­ve magyar álla­mi támo­ga­tás fel­hasz­ná­lá­sá­val hűtő­há­za­kat épí­te­nek. A jog­sza­bály sze­rint a támo­ga­tás csak akkor adha­tó, ha leg­alább a beru­há­zás 55%-át kite­vő önerő­vel ren­del­ke­zik a pályá­zó. Csak­hogy tőké­je a két lány­nak nem volt, ezért édes­any­juk­kal közö­sen úgy dön­töt­tek, hogy az épít­ke­zés kivi­te­le­ző­je az anya cége lesz, és papí­ron jelen­tő­sen túl­áraz­zák a beru­há­zást, ezzel azt a lát­sza­tot kel­tik, hogy ren­del­kez­nek a szük­sé­ges önerő­vel. Való­já­ban kizá­ró­lag a támo­ga­tás­ból akar­ták a hűtő­há­za­kat felépíteni.

Az épít­ke­zés­hez az édes­anya cége alvál­lal­ko­zó­kat vont be, akik el is végez­tek min­den fel­ada­tot, majd ezt a mun­kát az anyu­ka több mint két­sze­res áron tovább szám­láz­ta a lánya­i­nak. Így a vád­lot­tak a támo­ga­tá­si kérel­mek­ben úgy mutat­ták be a beru­há­zást, mint­ha az 700 mil­lió forint­ba került volna, noha a tény­le­ges beke­rü­lé­si költ­ség csu­pán ennek alig fele volt.

A támo­ga­tást folyó­sí­tó ható­sá­got ilyen módon meg­té­veszt­ve a vád­lot­tak 306 mil­lió forin­tot sze­rez­tek meg jogo­su­lat­la­nul, mely­nek nagyobb része az Euró­pai Uni­ó­tól, kisebb része a Magyar Állam­tól szár­ma­zik. A nyo­mo­zás során a két hűtő­há­zat zár alá vette a bíróság.

Az ügyész­ség külö­nö­sen nagy vagyo­ni hát­rányt okozó költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­te és más bűn­cse­lek­mény miatt emelt vádat a három nő ellen. Az ügyész­ség a vád­irat­ban nem­csak bör­tön­bün­te­tés és pénz­bün­te­tés kisza­bá­sát indít­vá­nyoz­ta a vád­lot­tak­kal szem­ben, hanem azt is, hogy a bíró­ság vagyon­el­kob­zást alkal­maz­zon a jogo­su­lat­la­nul meg­szer­zett pályá­za­ti pénz ere­jé­ig, az édes­anyát tilt­sa el a gaz­da­sá­gi tár­sa­ság veze­tői tiszt­ség­vi­se­lői fog­lal­ko­zás gya­kor­lá­sá­tól, továb­bá a bűn­cse­lek­mény elkö­ve­té­sé­hez fel­hasz­nált gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­got szün­tes­se meg.

Az OLAF, mint az Euró­pai Uniós szer­ve­zet fel­ada­ta az EU pénz­ügyi érde­ke­i­nek védel­me. Az OLAF e kör­ben köz­igaz­ga­tá­si vizs­gá­la­tok vég­zé­sé­re jogo­sult. Az OLAF-nak bün­te­tő­ügyek lefoly­ta­tá­sá­ra, bűn­cse­lek­mény gya­nú­já­nak vizs­gá­la­tá­ra nincs hatás­kö­re. Nincs tehát nyo­mo­za­ti jog­kö­re. Bűn­cse­lek­mény gya­nú­já­nak fel­me­rü­lé­se ese­tén az ille­té­kes tag­ál­la­mi ható­ság­hoz kell for­dul­nia. Az OLAF vizs­gá­la­tai ered­mé­nyét, a záró­je­len­tést bűn­cse­lek­mény gya­nú­ja ese­tén az adott tag­ál­lam ügyész­sé­gé­nek küldi meg, és bün­te­tő­el­já­rás indí­tá­sá­ra irá­nyu­ló aján­lást tesz. Vala­mennyi olyan eset­ben, ami­kor az OLAF igaz­ság­ügyi aján­lás­sal vagy jel­zés­sel for­dult a magyar ügyész­ség­hez, az ügyész­ség – a min­dig köve­tett gya­kor­lat­nak meg­fe­le­lő­en – elren­del­te a nyo­mo­zást, illet­ve amennyi­ben már folya­mat­ban volt a nyo­mo­zás, az OLAF aján­lá­sát a nyo­mo­zás ira­ta­i­hoz csa­tol­ták és abban értékelték.