Vádemelés egy építkezésen dolgozó segédmunkás halála miatt - a Veszprém Megyei Főügyészség sajtóközleménye

Halált okozó fog­lal­ko­zás köré­ben elkö­ve­tett gon­dat­lan veszé­lyez­te­tés vét­sé­gé­vel vádol a Veszp­ré­mi Járá­si Ügyész­ség egy épí­tés­ve­ze­tőt, vala­mint az egyik alvál­lal­ko­zó ügy­ve­ze­tő­jét, akik­nek fog­lal­ko­zá­si sza­bály­sze­gé­sei egy helyi épít­ke­zé­sén dol­go­zó segéd­mun­kás halá­lá­hoz vezet­tek Veszp­rém megyében. 

A vád­irat sze­rint a fővál­lal­ko­zó egy másik cég­gel szer­ző­dött az épí­té­si mun­kák elvég­zé­sé­re, amely egy esz­ter­gá­lyos vég­zett­sé­gű fér­fit alkal­ma­zott épí­tés­ve­ze­tő­ként. Az alvál­lal­ko­zó a szer­ke­zet­épí­té­si, így a fala­zá­si mun­kák­ra továb­bi alvál­lal­ko­zói szer­ző­dést kötött. Az újabb alvál­lal­ko­zó­nak saját épí­tés­ve­ze­tő­je, fele­lős műsza­ki veze­tő­je nem volt, a szak­kép­zett­ség­gel nem ren­del­ke­ző mun­ka­vál­la­lók fel­ada­ta­i­kat az esz­ter­gá­lyos vég­zett­sé­gű vád­lott uta­sí­tá­sai alap­ján lát­ták el. A mun­ká­sok 2018. októ­ber 24-én a bejá­ra­ti főfal fala­zá­sát végez­ték, ami­kor annak egy 5 méter hosszú és mint­egy 4,3 méter magas sza­ka­sza a sér­tet­tet maga alá temet­ve ledőlt. A fér­fi­ről azon­nal leszed­ték a tég­lá­kat és érte­sí­tet­ték a men­tő­ket, azon­ban éle­tét a műtét és a szak­sze­rű orvo­si keze­lés sem tudta megmenteni.

A szak­mai gya­kor­lat sze­rint sza­ba­don álló fal ese­tén a 38 cm-es fal­vas­tag­sá­got figye­lem­be véve, 3 méte­res magas­ság után biz­to­sí­ta­ni kell a fal mere­ví­té­sét, bekö­té­sét a sta­bil épü­let­szer­ke­zet­be, amely ez eset­ben nem tör­tént meg. A fal így a sta­bi­li­tás hiá­nya miatt omlott le, mely­ben a bal­eset ide­jén fel­tá­madt viha­ros szél is köz­re­ha­tott. Az épí­tés­ve­ze­tő fog­lal­ko­zá­si sza­bály­sze­gé­sei – aki­nek a munka fel­ügye­le­te, a mun­ka­vé­del­mi elő­írá­sok betar­ta­tá­sa és ellen­őr­zé­se is a mun­ka­kö­ré­be tar­to­zott – éppen azért vezet­tek bal­eset­hez, mert a fala­zás során nem gon­dos­ko­dott a sta­bi­li­tás biztosításáról.

A vád­irat sze­rint a szer­ke­zet­épí­té­si mun­ká­kat végző cég ügy­ve­ze­tő­jét pedig azért ter­he­li fele­lős­ség, mert a fala­zást végző mun­ká­sok­nak nem volt meg­bí­zott veze­tő­je, a bri­gád­ban nem volt szak­kép­zett kőmű­ves, hol­ott a mun­ka­vé­del­mi tör­vény sze­rint, mint mun­kál­ta­tó, fele­lős volt a biz­ton­sá­gos mun­ka­vég­zés köve­tel­mé­nye­i­nek meg­va­ló­sí­tá­sá­ért. Sza­bály­sze­gé­se foly­tán azon elő­írá­sok sem tel­je­sül­tek, hogy a mun­ka­vál­la­ló csak olyan mun­ká­val bíz­ha­tó meg, amely­nek biz­ton­sá­gos ellá­tás­hoz szük­sé­ges isme­re­tek­kel ren­del­ke­zik, illet­ve a mun­kál­ta­tó­nak a biz­ton­sá­gos mun­ka­vég­zés­hez meg­fe­le­lő szak­kép­zett­sé­gű és számú mun­ka­vál­la­lót kell biztosítania.

Az ügyész­ség vád­ira­tá­ban mind­két vád­lot­tal szem­ben fel­füg­gesz­tett fog­ház­bün­te­tés kisza­bá­sát indít­vá­nyoz­ta azzal, hogy a bíró­ság az épí­tés­ve­ze­tő­ként dol­go­zó vád­lot­tat hatá­ro­zott időre tilt­sa el a fog­lal­ko­zá­sá­nak gya­kor­lá­sá­tól, míg a sér­tet­tet alkal­ma­zó cég ügy­ve­ze­tő­jét pénz­bün­te­tés­re is ítélje.