Főoldal » Hírek » Vádemelés egy nemlétező hagyatékkal csaló nő ellen – a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség sajtóközleménye- fotóval

Húsz sér­tett­nek oko­zott közel 780 mil­lió forint kárt egy nő azzal, hogy kül­föl­di örök­sé­gé­nek meg­szer­zé­sé­hez köl­csö­nö­ket kért, noha az örök­ség nem is léte­zett.

A vád­irat lénye­ge sze­rint a vád­lott a csa­lá­so­kat még 2009-ben kezd­te, ami­kor is sze­rény anya­gi körül­mé­nye­i­re tekin­tet­tel elha­tá­roz­ta, hogy pénzt fog sze­rez­ni. Mód­sze­re az volt, hogy elhi­tet­te a kör­nye­ze­té­ben élők­kel azt, hogy kül­föl­dön élő édes­ap­ja után nagy vagyont örö­költ, mely­nek meg­szer­zé­se költ­sé­ges, ezért köl­csö­nö­ket kért a sér­tet­tek­től, cse­ré­be pedig anya­gi viszon­zást ígért. A vád­lott­nak sem lehe­tő­sé­ge, sem képes­sé­ge nem volt arra, hogy az így fel­vett össze­ge­ket vissza­fi­zes­se. A vád­lott édes­ap­ja egyéb­ként csak évek­kel később, 2014-ben hunyt el Magyar­or­szá­gon, de utána vagyon nem maradt.

A vád­lott elhi­tet­te a sér­tet­tek­kel, hogy a kül­föl­dön örö­költ vagyon­ba kima­gas­ló­an nagy érté­kű rész­vény­cso­ma­gok, üzle­ti és egyéb vagyo­ni része­se­dé­sek, valu­ta és forint­be­té­tek, érték­pa­pí­rok és nagy érté­kű ingat­la­nok tar­toz­nak, melyek meg­szer­zé­sé­hez kül­föl­di ügy­vé­de­ket kell fizet­nie, a vagyon keze­lé­sé­hez tanács­adó­kat kell bevon­nia, egy­ál­ta­lán bonyo­lult jog­ügy­le­te­ket kell elő­ké­szí­te­nie és elin­téz­nie pénz­in­té­ze­tek­nél. A meg­té­vesz­tés része volt az is, hogy magyar ügy­vé­di és köz­jegy­zői okira­to­kat készít­te­tett a vád­lott a nem léte­ző kül­föl­di hagya­ték­kal kap­cso­lat­ban, mely­ben titok­tar­tást vál­lal­tak a sér­tet­tek. A vád­lott több sér­tett­nek hoz­zá­fé­rést biz­to­sí­tott a saját elekt­ro­ni­kus leve­le­zé­sé­hez, amely­ben a hagya­ték­kal kap­cso­la­tos fik­tív leve­lek vol­tak, eze­ket a vád­lott készí­tet­te.

Az egyes sér­tet­tek­nek oko­zott kár 1.400.000,- forint­tól 387.000.000,- forin­tig ter­jedt, mely­ből csu­pán 3.950.000,- forint kár térült meg.

A nyo­mo­zás során a vád­lot­tat a sváj­ci ható­ság adta ki Magyar­or­szág­nak, majd kilenc hónap letar­tóz­ta­tás után bűn­ügyi fel­ügye­let alá került, de ennek során is elkö­ve­tett egy újabb csa­lást, ugyan­is több mint 11.000.000,- forin­tot csalt ki egy sér­tet­től szin­tén a nem léte­ző hagya­ték ürü­gyén. Erre tekin­tet­tel az ügyész­ség indít­vá­nyá­ra a bíró­ság elren­del­te ismé­tel­ten a letar­tóz­ta­tá­sát.

A jelen­leg is letar­tóz­ta­tás­ban lévő vád­lot­tat a Máté­szal­kai Járá­si Ügyész­ség 20 rend­be­li csa­lás bűn­tet­té­vel vádol­ja. Amennyi­ben a vád­lott az elő­ké­szí­tő ülé­sen beis­me­rő val­lo­mást tenne és lemond a tár­gya­lás­hoz való jogá­ról, az ügyész­ség sze­rint 10 év bör­tön­bün­te­tést és 10 év köz­ügyek­től eltil­tást kel­le­ne vele szem­ben kiszab­ni. Az eljá­rás a Máté­szal­kai Járás­bí­ró­sá­gon foly­ta­tó­dik.

A fotón a több ezer oldal­nyi nyo­mo­za­ti irat lát­ha­tó