Főoldal » Archív » Vádemelés telefonos csalók ellen

A Szol­no­ki Járá­si és Nyo­mo­zó Ügyész­ség vád­ira­tot nyúj­tott be két szlo­vák állam­pol­gár ellen kisebb kárt okozó, üzlet­sze­rű­en elkö­ve­tett csa­lás bűn­tet­te miatt.

Az egyik szlo­vák férfi 2010-ben egy seychelles-szigeteki szék­he­lyű kft. ügy­ve­ze­tő­je lett. A cég nem ren­del­ke­zett magyar­or­szá­gi fiók­te­lep­pel. A vád­lot­tak elha­tá­roz­ták, hogy gyor­san és könnyen meg­sze­rez­he­tő hitel­nyúj­tás lát­sza­tát kelt­ve magyar­or­szá­gi sér­tet­te­ket fog­nak becsap­ni. A terv sze­rint a kül­föl­di cég ügy­ve­ze­tő­je lét­re­ho­zott egy magyar­or­szá­gi inter­ne­tes oldalt, illet­ve meg­kér­te barát­ját, az ügy másik vád­lott­ját, hogy magyar újsá­gok­ban adjon fel hirdetéseket.

A hir­de­té­sek­ben meg­je­lent, hogy a seychelles-szigeteki cég olyan sze­mé­lyek­nek nyújt 30.000 forint­tól 5 mil­lió forin­tig ter­je­dő hitelt, akik anya­gi hely­ze­tük miatt hitel­in­té­ze­tek­nél nem, vagy csak jelen­tős nehéz­sé­gek árán jut­nak köl­csön­höz. A vád­lot­tak meg­ad­tak egy emelt­dí­jas hívó­szá­mot, ame­lyen a sér­tet­tek a hitel­igé­nyü­ket bejelenthették.

A vád­lot­tak szán­dé­ká­ban sem állt, hogy hitelt nyújt­sa­nak, cél­juk az emelt­dí­jas hívó­szám után járó össze­gek meg­szer­zé­se volt. Azért, hogy a sér­tet­tek tele­fon­szám­lá­ja, és így a vád­lot­tak bevé­te­le minél tete­me­sebb legyen, a vád­lot­tak a tele­fo­no­kat keze­lő alkal­ma­zot­ta­kat arra uta­sí­tot­ták, hogy mond­va­csi­nált indo­kok­kal hossza­san foly­tas­sák le a beszélgetéseket.

A vád­lot­tak így az egész ország terü­le­tén 920 sér­tet­tet ejtet­tek téve­dés­be. A sér­tet­tek egy része csak néhány száz forint kárt szen­ve­dett, de volt olyan is, aki­nek több 10.000.- forin­tos tele­fon­szám­lá­ja keletkezett.

A Szol­no­ki Járá­si és Nyo­mo­zó Ügyész­ség a vád­lot­ta­kat 7 rend­be­li kisebb kárt okozó, üzlet­sze­rű­en elkö­ve­tett csa­lás bűn­tet­té­vel, vala­mint 913 rend­be­li csa­lás vét­sé­gé­vel vádol­ja, és mind­két vád­lot­tal szem­ben vég­re­haj­tan­dó bör­tön­bün­te­tést és köz­ügyek­től eltil­tást indít­vá­nyo­zott. Az ügyész­ség kez­de­mé­nyez­te, hogy a bíró­ság érdem­ben bírál­ja el a sér­tet­tek pol­gá­ri jogi igé­nyét is.