Vádemelés több ügyvéd ellen igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények miatt - a Nógrád Vármegyei Főügyészség sajtóközleménye

A Sal­gó­tar­já­ni Járá­si Ügyész­ség nyolc – köz­tük két ügy­véd fog­lal­ko­zá­sú – vád­lot­tal szem­ben emelt vádat, akik folya­mat­ban lévő bün­te­tő­el­já­rá­so­kat befo­lyá­sol­tak hamis tanú­val­lo­má­sok útján.

A Sal­gó­tar­já­ni Járá­si Ügyész­ség a közel­múlt­ban emelt vádat abban a bün­te­tő­el­já­rás­ban, amely­ben két koráb­ban folyt nyo­mo­zás­hoz, mint alap­ügyek­hez kötő­dő­en von­tak fele­lős­ség­re – mások mel­lett – két ügy­véd fog­lal­ko­zá­sú vád­lot­tat is.

A vád­ira­ti tény­ál­lá­sok sze­rint az első ügy­ben egy fia­tal férfi ellen a barát­nő­je sérel­mé­re elkö­ve­tett bűn­cse­lek­mény miatt indult eljá­rás. A férfi vissza akar­ta vonat­ni a ter­he­lő val­lo­mást a lánnyal, ennek érde­ké­ben barát­nő­jé­vel fel­ke­res­ték a férfi védő­jét, jelen ügy vád­lott­ját. Az ő javas­la­tá­ra bevon­ták az ugyan­csak ügy­véd­ként dol­go­zó elkö­ve­tőt, akit a lány az alap­ügy­ben jogi kép­vi­se­lő­jé­nek hatal­ma­zott meg, és aki elké­szí­tett, majd a lánnyal a rend­őr­sé­gen elmon­da­tott egy hamis val­lo­mást. Az „eljá­rá­sá­ért” mind­két ügy­véd pénzt kért, ami­nek kifi­ze­té­sét, vala­mint a lánnyal szem­ben a hamis tanú­zá­sért vár­ha­tó­an kisza­ban­dó pénz­bün­te­tés ren­de­zé­sét is az alap­ügy ter­helt­je vál­lal­ta magára.

Bár a lány a hamis val­lo­mást a befo­lyá­so­lás hatá­sá­ra meg­tet­te, utóbb azt vissza­von­ta és fel­tár­ta a val­lo­má­sa kelet­ke­zé­sé­nek körül­mé­nye­it is. Az ügy­véd azon túl, hogy a hamis val­lo­más elké­szí­té­sé­ben részt vett, anya­gi ellen­szol­gál­ta­tá­sért a meg­bí­zá­sa sze­rint álta­la kép­vi­selt fél szá­má­ra hát­rá­nyo­san járt el, így ügy­vé­di vissza­élés miatt is felel­nie kell.

Az ügy­véd fog­lal­ko­zá­sú vád­lott és tár­sai egy másik, ember­ke­res­ke­de­lem miatt folyó alap­ügy­ben két tanú val­lo­má­sát is befolyásolták.

Az ügy ter­helt­jé­nek apja vitte el az egyik sér­tet­tet fia védő­ügy­véd­jé­hez, a vád­lott­hoz, aki a sér­tett nyo­mo­za­ti val­lo­má­sá­nak isme­re­té­ben a koráb­bi val­lo­má­sá­val ellen­té­tes tar­tal­mú val­lo­mást készít­te­tett vele. Az ira­tot egy köz­jegy­zői iro­dá­ba küld­te el, ahol a hamis val­lo­mást köz­jegy­zői okirat­ba fog­lal­ták – for­má­li­san a sér­tett kéré­sé­re –, majd a köz­jegy­zői okira­tot az ügy­véd vád­lott a véden­ce érde­ké­ben becsa­tol­ta a nyo­mo­zás során. Ugyan­csak az alap­ügy­ben eljárt védő volt az, aki a vád­irat sze­rint meg­szer­kesz­tett egy val­lo­más vissza­vo­ná­sá­ról szóló ira­tot, melyet az alap­ügy vád­lott­já­nak szü­lei írat­tak alá egy másik sér­tet­tel, aki­nek a val­lo­má­sa meg­vál­toz­ta­tá­sá­ért pénzt is átad­tak. A hamis tar­tal­mú nyi­lat­ko­za­tot az ügy­véd tud­tá­val a vád­lott apja jut­tat­ta el a hatóságokhoz.

Az alap­ügy sér­tett­jei, akik az eljá­rás­ban hamis tanú­val­lo­mást tet­tek, annak körül­mé­nye­it utóbb rész­le­te­sen fel­tár­ták, az alap­ügyek jelen­leg is bíró­sá­gi szak­ban zajlanak.

A Sal­gó­tar­já­ni Járá­si Ügyész­ség az ügy­véd fog­lal­ko­zá­sú vád­lott ellen három rend­be­li, fel­buj­tó­ként elkö­ve­tett hamis tanú­zás, haszon­szer­zés végett elkö­ve­tett ügy­vé­di vissza­élés, vala­mint két rend­be­li hamis okirat elké­szí­té­sé­vel elkö­ve­tett hamis tanú­zás miatt emelt vádat, míg a másik ügy­véd­del szem­ben egy rend­be­li, fel­buj­tó­ként elkö­ve­tett hamis tanú­zás bűn­tet­te a vád tárgya.

Az első ügy­ben a lány­nak hamis tanú­zás miatt, barát­já­nak pedig ugyan­csak fel­buj­tó­ként kell felel­nie, a másik alap­ügy két sér­tett­je szin­tén hamis tanú­zás miatt felel, ezen alap­ügy ter­helt­jé­nek szü­lei pedig szin­tén fel­buj­tó­ként, az apa pedig a hamis okirat bizo­nyí­ték­ként való fel­hasz­ná­lá­sa miatt is.

Az ügy­vé­di fog­lal­ko­zá­sá­val több­szö­rö­sen vissza­élő vád­lot­tal szem­ben sza­bad­ság­vesz­tés kisza­bá­sá­ra és köz­ügyek­től eltil­tá­sá­ra, továb­bá az ügy­vé­di hiva­tás­tól való vég­le­ges eltil­tá­sá­ra tett indít­ványt az ügyész­ség. A hamis val­lo­mást tevők­kel szem­ben pénz­bün­te­tés, a többi vád­lot­tal szem­ben – köz­tük a másik ügy­véd­del szem­ben is – fel­füg­gesz­tett sza­bad­ság­vesz­tés kisza­bá­sá­ra tett indít­ványt az ügyész­ség, utób­bi ese­té­ben ugyan­csak az ügy­vé­di hiva­tás­tól való eltiltással.

A vád­lot­tak beis­me­ré­se ese­té­re szóló mér­té­kes indít­vány a két ügy­véd ese­té­ben 3 év 6 hónap vég­re­haj­tan­dó sza­bad­ság­vesz­tés, 4 év köz­ügyek­től eltil­tás és az ügy­vé­di hiva­tás­tól való vég­le­ges eltil­tás, illet­ve 1 év 6 hó, vég­re­haj­tá­sá­ban 3 évre fel­füg­gesz­tett sza­bad­ság­vesz­tés és 4 év ügy­vé­di fog­lal­ko­zás gya­kor­lá­sá­tól való eltil­tás. A hamis tanúk az elő­ké­szí­tő ülé­sen való beis­me­ré­sük ese­tén – leg­fel­jebb – 100.000 forint pénz­bün­te­tés­re, a továb­bi fel­buj­tók másfél-két év fel­füg­gesz­tett sza­bad­ság­vesz­tés­re számíthatnak.