A hírportálokhoz 2019. január 25-én eljuttatott közleményében a TASZ az ügyészség feltűnő hozzá nem értését állítva tájékoztatta a közvéleményt egy huszonéves programozónak tanuló fiatal ellen folyamatban lévő büntetőeljárásról.

A bírósági tárgyalás előtt pár nappal kiadott közlemény a tényeket valótlanul, hiányosan, illetve hamis színben tüneti fel.

A TASZ szerint a vádirat nem felel meg a törvényes vád fogalmának, mert nincs megjelölve az elkövetés helye, ideje, eszközei, módja.

Ezzel szemben, aki elolvassa az ügyészi dokumentumot, meggyőződhet arról, hogy a vádirat mindezeket tartalmazza.

Amennyiben nem így lenne, a bíróság a tárgyalás előkészítése során az iratokat a vád hiányosságai miatt visszaküldte volna az ügyészségnek. A bíróság azonban az ügyet tárgyalásra tűzte ki és a mai napon meg is kezdte a bizonyítási eljárást.

A vádirat szerint a fiatalember, az internet felhasználásával jogosulatlanul lépett be egy olyan, a Magyar Telekom Nyrt. által üzemeltetett szerverre, amely a dolgozók belépési adatait tárolta, majd a saját részére illegálisan felhasználói profilokat hozott létre, és gyűjtötte a dolgozók adatait, jelszavait. A felhasználói profilok teljes körű hozzáférést biztosítottak az elkövető részére, melynek segítségével a Magyar Telekom Nyrt. teljes hálózati infrastruktúráját, beleértve az ügyfelek mobil és fix szolgáltatását blokkolhatta volna, illetve a teljes vezérlést átvehette volna.

A vádiratban az is olvasható, miszerint a vádlott Szolnokon, a 2017. április 12. és május 2-a közötti időszakban lépett be és vitte be jogosulatlanul az adatokat a szóban forgó rendszerbe.

A vádirat tehát, a törvényi követelményeknek megfelelően meghatározza a bűncselekmény elkövetésének az idejét és a helyét, valamint az elkövetés eszközét, módját is.

A Btk. 423. § (1) bekezdése alapján az információs rendszer megsértését az követi el, aki az információs rendszerbe, annak védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy bent marad, továbbá ugyanezen törvényhely (2) bekezdése értelmében, aki információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul megváltoztat. Súlyosabban büntetendő, ha a bűncselekményt közérdekű üzem ellen követik el.

A „meghackelt” szerver a hírközlő hálózat része volt, ezért a Btk. 459 § (1) bekezdés 21. pontja alapján közérdekű üzemnek minősül.

A közlemény szerint az ügyész botrányos alkuajánlatot tett, amikor két évi felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre tett indítványt, ha a vádlott elismeri a bűncselekményt.  A közlemény szerint az ügyész öt évi, letöltendő szabadságvesztést indítványozott abban az esetben, ha az elkövető ezt az ajánlatot nem fogadja el.

Az új büntetőeljárási törvény a bíróság számára kötelezően előírja, hogy előkészítő ülést kell tartania. Jelen esetben az előkészítő ülésen az ügyész a 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény miatt indítványt tett arra, hogy ha a vádlott beismerő vallomást tesz, a bíróság a vádlottat 2 évi, 4 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélje. Az ügyész az előkészítő ülésen az alkalmazandó büntetésre vonatkozóan, a törvény értelmében más tartalmú indítványt nem tehetett és nem is tett.

A közlemény szerint, miután a vádlott nem fogadta el az ajánlatot, az ügyészség „súlyosbította a vádiratot” arra hivatkozva, hogy a bűncselekményt közérdekű üzem megzavarásával követték el.

Ezzel szemben a bűncselekmény jogi minősítésének módosítása már jóval korábban, még a vádemelés előtt, a nyomozás során megtörtént, és a vádirat e minősítést tartalmazta.

A közleménnyel ellentétben a bűncselekmény súlyosabb minősítéséhez nem szükséges, hogy a közérdekű üzem működésében zavar következzen be. A súlyosabb büntetéssel való fenyegetettséghez – mint az a korábban írtakból is egyértelmű – már a közérdekű üzem sérelmére történő elkövetés önmagában is elegendő.

A közlemény szerint az etikus hackerek nem követhetnek el bűncselekményt, mert e tevékenységük hasznos a társadalomra.

Az ügyészségi álláspontja szerint azonban a vádlott túllépett az etikus hackeri tevékenység határán, tevekénységének társadalomra veszélyessége miatt pedig a büntetőjogi következményeket viselnie kell.

Az ismertetett tények alapján a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség a TASZ közleményét visszautasítja.

Hozzászólások lezárva.