A Győri Fellebbviteli Főügyészség, mint másodfokú ügyészség, az ún. pécsi egyetemi vesztegetés ügyben a vádlottak bűnösségének teljes körű megállapítását és a büntetések súlyosítását indítványozza.

A Győri Törvényszék az eljáró bíró személyében bekövetkezett változás után, a vádirat benyújtását követően hét évvel, 2019. május 17-én hirdetett ítéletet. Az ítéletben vesztegetés elfogadása bűntettének minősített esete, vesztegetés minősített esete, befolyással üzérkedés minősített esete és más bűncselekmények miatt négy vádlottat négy és nyolc év közötti végrehajtandó szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra, míg tizenegy vádlottat egy év hat hónap és két év közötti felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt. Nyolc vádlottat megrovásban részesített, öt vádlottat felmentett. Továbbá pénzbüntetéseket, pénzmellékbüntetéseket, foglalkozástól eltiltás büntetéseket szabott ki. 200.000 Ft és 9.880.000 Ft közötti vagyonelkobzásokat rendelt el, hét jogi személlyel szemben 500.000 Ft és 2.000.000 Ft közötti pénzbírságokat alkalmazott, valamint részfelmentő és egyéb rendelkezéseket hozott.

A nem jogerős (335 oldalas) ítélet lényege szerint a korábban az egyetem gazdasági főigazgatójaként dolgozó vádlott egy ügyvédi irodával szerződést kötött tanácsadói tevékenység elvégzésére. Az ügyvédi irodának alvállalkozója volt egy közbeszerzéssel összefüggő feladatokat ellátó cég.

A vádlott, annak érdekében, hogy egyes munkatársait és saját magát plusz jövedelemhez juttassa, azt kérte az alvállalkozó cég vezetését ellátó másik vádlottól, hogy az általa megjelölt egyetemi munkavállalókhoz kötődő gazdasági társaságokkal kössön (több esetben valótlan) szerződést. Majd ennek díjazását részben az egyetemen végzett munkájáért kapott saját díjazása terhére fizesse ki számukra. Felvetette azt is, hogy emiatt emelkedhet az ügyvédi irodával kötött szerződés alapján elszámolható megbízási díj is.

A megjelölt egyetemi munkavállalóknak nem állt szándékában a velük megkötött szerződéseket teljesíteni, és ez nem is volt elvárás velük szemben. Ennek ellenére számukra különböző összegű kifizetések történtek, amelyeknek fedezete az egyetem által az ügyvédi iroda közvetítésével kifizetett több, mint 30.000.000 Ft többletösszeg volt.

A vádlott arra is törekedett, hogy az egyetem vásárlásai után ő és a munkatársai a beszállítóktól rendszeresen ún. kenőpénzt kapjanak. Ennek érdekében a hozzájuk közel álló vállalkozásokkal kötelezettségszegő módon olyan viszonyt alakítottak ki, hogy meghatározott információkkal látták el azokat a közbeszerzések elnyerése érdekében. A vesztegetési pénzek összege 200.000 Ft és 9.880.000 Ft között mozgott.

A vádlott oly módon is igyekezett az egyetem költségvetéséből saját hasznára pénzhez jutni, hogy társával, az ügy egy további vádlottjával, csalások elkövetését határozták el. A csalások lényegét valótlan, valós teljesítés nélküli megbízási szerződések kötése és ezek alapján jogosulatlan kifizetések adták, amelyek révén az egyetemet 71.170.250 Ft kár érte. A vádlott az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás alatt a birtokában maradt egyetemi bankkártyával jogosulatlanul internetes áruvásárlásokat eszközölt, amelyekkel további 481.796 Ft kárt okozott.

Az elsőfokú ügyész a vádlottak bűnösségének teljes körű megállapítása és a büntetések súlyosítása végett fellebbezett, amit a másodfokú ügyészség fenntartott.

A másodfokú ügyészség az elsőfokú bíróság ítéletét részben megalapozatlannak találja, amit azonban a másodfokú eljárásban kiküszöbölhetőnek tart, és ezt követően nem látja akadályát a vádlottak bűnösségének – részben eltérő minősítések mellett – további bűncselekményekben kimondásának és büntetésük súlyosításának. A büntetés kiszabására tett ügyészi indítványok akként foglalhatók össze, hogy a korrupciós bűncselekményekkel érintett vádlottak tekintetében végrehajtandó szabadságvesztés, emellett magas napi tételszámú pénzbüntetés kiszabása szolgálhatja csak a büntetési célokat.

Hozzászólások lezárva.