Ugrás a tartalomra
Főoldal » Archív » 2,1 milliárd forint jogosulatlan támogatás írható a bűnszervezet számlájára

A Bács-Kiskun Megyei Főügyész­ség külö­nö­sen jelen­tős vagyo­ni hát­rányt okozó költ­ség­ve­té­si csa­lás, hamis magán­ok­irat fel­hasz­ná­lá­sa és pénz­mo­sás bűn­tet­te miatt vádat emelt egy bűn­szer­ve­zet 9 tag­já­val szem­ben, akik az ügy továb­bi 15 vád­lott­já­val pályá­za­ti for­rá­sok meg­szer­zé­se érde­ké­ben fik­tív szám­la­lán­cot működ­tet­tek, és túl­ára­zott szol­gál­ta­tá­sok­ról fik­tív szám­lák fel­hasz­ná­lá­sá­val nem­csak támo­ga­tá­sok­hoz jutot­tak hozzá csa­lárd módon, de az adó­fi­ze­té­si köte­le­zett­sé­gü­ket is jogo­su­lat­la­nul csökkentették.

Bács-Kiskun megyei – főként kece­li és kis­kő­rö­si – borá­sza­ti és szesz­ipa­ri cégek veze­tői pályá­zat­író cégek veze­tő­jé­vel, egy tisza­kécs­kei nővel 2011 és 2016 között olyan szám­lá­zá­si lán­co­la­tot működ­tet­tek, amely­nek célja álla­mi és uniós támo­ga­tá­sok jogo­su­lat­lan meg­szer­zé­se, továb­bá az álta­lá­nos for­gal­mi adó fize­tés elke­rü­lé­se volt. Később kis­kő­rö­si és buda­pes­ti autó­mo­só cégek is igény­be vet­ték a kiala­kí­tott szám­la­lán­co­kat fik­tív szám­lák támo­ga­tá­sok­hoz tör­té­nő csa­lárd fel­hasz­ná­lá­sa érde­ké­ben. A támo­ga­tott beru­há­zá­sok tel­jes költ­ség­ve­té­sét a vád­lot­tak túl­szám­lá­zás­sal növel­ték meg.

A fel­ső­fo­kú szám­vi­te­li vég­zett­sé­gű nő által irá­nyí­tott pályá­zat­író cégek a támo­ga­tá­sok jogo­su­lat­lan igény­be véte­lé­re lét­re­ho­zott bűn­szer­ve­zet­ben un. köz­pon­ti, beszám­lá­zói sze­re­pet töl­töt­tek be: a szám­la­lán­co­lat alján elhe­lyez­ke­dő, stró­ma­nok által kép­vi­selt „eltű­nő” keres­ke­dő cégek­től papí­ron az árut meg­sze­rez­ték és fik­tív szám­lák­kal a lán­co­lat végén talál­ha­tó borá­sza­ti és autó­mo­só haszon­hú­zó cégek részé­re érté­ke­sí­tet­ték tovább. A támo­ga­tott beru­há­zá­sok tel­jes költ­ség­ve­té­sét a vád­lot­tak túl­szám­lá­zás­sal növel­ték meg.

A lán­co­lat végén álló vevők átuta­lás­sal egyen­lí­tet­ték ki a vétel­árat, amit a köz­pon­ti cégek bank­szám­lá­i­ról az ügy­ben érin­tett borá­sza­ti cégek egyik veze­tő­je, az ügy 50 éves kece­li férfi vád­lott­ja min­den eset­ben még aznap kész­pénz­ben fel­vett. A pályá­za­tok­ban elszá­molt fik­tív szám­lák­hoz kap­cso­ló­dó pénz­ügyi tel­je­sí­té­sek lát­szat kifi­ze­té­sek vol­tak, mivel a pénz valót­lan köl­csön­ügy­le­tek­kel vissza­ke­rült a fik­tív szám­la­lán­co­lat vala­me­lyik haszon­hú­zó cégéhez.

A bűn­szer­ve­zet alsóbb szint­je­in sze­rep­lő cégek tény­le­ges gaz­da­sá­gi tevé­keny­sé­get nem végez­tek, a fik­tív szám­lá­kat, szín­lelt szál­lí­tá­si szer­ző­dé­se­ket, köl­csön­szer­ző­dé­se­ket, pénztár-bizonylatokat a cégek stró­man kép­vi­se­lői a bűn­szer­ve­zet irá­nyí­tá­sá­ban részt­ve­vő tisza­kécs­kei nő uta­sí­tá­sa alap­ján állí­tot­ták ki. A bűn­szer­ve­zet tag­jai közöt­ti fel­adat­meg­osz­tás alap­ján vol­tak, akik a szám­lá­zá­si folya­ma­tot irá­nyí­tot­ták, a fik­tív szám­lák kiegyen­lí­té­sé­hez köt­he­tő szín­lelt köl­csön­szer­ző­dé­sek elké­szí­té­sét, alá­írá­sát szer­vez­ték, mások a pénz­át­uta­lá­so­kat, pénz­fel­vé­te­le­ket koordinálták.

A fik­tív szám­lák fel­hasz­ná­lá­sá­val a haszon­hú­zó borá­sza­ti és szesz­ipa­ri cégek össze­sen több mint 1,9 mil­li­árd forint támo­ga­tá­si össze­get sze­rez­tek meg jogo­su­lat­la­nul. Az ügy­ben érin­tett autó­mo­só cégek össze­sen mint­egy 182 mil­lió forint jog­ta­lan támo­ga­tás­hoz jutot­tak. Ezen felül a pályá­zat­író köz­pon­ti cégek fik­tív szám­lák elszá­mo­lá­sá­val 428 mil­lió forint­tal csök­ken­tet­ték áfa fize­té­si kötelezettségüket.

Az ügyész­ség 24 sze­méllyel – köz­tük 9 vád­lot­tal mint bűn­szer­ve­zet­ben elkö­ve­tő­vel – szem­ben költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­te, pénz­mo­sás bűn­tet­te és hamis magán­ok­irat fel­hasz­ná­lá­sá­nak vét­sé­ge miatt emelt vádat. Bűnös­sé­gük­ről a Kecs­ke­mé­ti Tör­vény­szék fog dönteni.