Kínai szexmunkásokat futtatott budapesti lakás bordélyokban egy kínai férfi, 12 év fegyházbüntetéssel sújtották - a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség sajtóközleménye

A Fővá­ro­si Fel­lebb­vi­te­li Főügyész­ség az indít­vá­nyá­ban az ügyé­szi fel­leb­be­zést fenn­tar­tot­ta, vala­mint kez­de­mé­nyez­te, hogy az I. rendű vád­lott bün­te­té­sét a bíró­ság hagy­ja hely­ben a bor­dé­lyo­kat üze­mel­te­te­tő kínai férfi ügyében.

A Buda­pes­ti XVIII. és XIX. kerü­le­ti Ügyész­ség 2018 őszén emelt vádat egy bün­te­tett elő­éle­tű, közép­ko­rú kínai fér­fi­val, továb­bá egy fia­tal kínai nővel és egy magyar tár­suk­kal szem­ben bor­dély­ház fenn­tar­tá­sá­val elkö­ve­tett pros­ti­tú­ció elő­se­gí­té­sé­nek bűn­tet­te és más bűn­cse­lek­mény miatt.

A Fővá­ro­si Tör­vény­szék 2020 decem­be­ré­ben kihir­de­tett íté­le­té­vel a 2016. óta fog­va­tar­tás­ban lévő I. rendű vád­lot­tat bűnös­nek mond­ta ki pros­ti­tú­ció elő­se­gí­té­se bűn­tet­té­ben és kábítószer-kereskedelem bűn­tet­té­ben, ame­lyért őt, mint több­szö­rös vissza­esőt hal­ma­za­ti bün­te­té­sül 12 év fegy­ház foko­za­tú sza­bad­ság­vesz­tés­re és Magyar­or­szág terü­le­té­ről vég­le­ges kiuta­sí­tás­ra ítél­te azzal, hogy fel­té­te­les sza­bad­ság­ra nem bocsátható.

A Magyar­or­szá­gon ingat­lan köz­ve­tí­tés­sel fog­lal­ko­zó kínai II. rendű vád­lot­tat bűnös­nek mond­ta ki bűn­se­géd­ként elkö­ve­tett pros­ti­tú­ci­ós tevé­keny­ség elő­se­gí­té­sé­nek bűn­tet­té­ben és őt 1 év és 10 hónap bör­tön foko­za­tú, vég­re­haj­tá­sá­ban 2 évi pró­ba­idő­re fel­füg­gesz­tett sza­bad­ság­vesz­tés­re ítél­te, míg az elkö­ve­tés­kor szex­mun­kás­ként tevé­keny­ke­dő III. rendű vád­lott magyar nőt ugyan­csak bűn­se­géd­ként elkö­ve­tett pros­ti­tú­ci­ós tevé­keny­ség elő­se­gí­té­sé­nek bűn­tet­te miatt ítél­te 1 év bör­tön foko­za­tú, vég­re­haj­tá­sá­ban 1 év és 6 hónap pró­ba­idő­re fel­füg­gesz­tett szabadságvesztésre.

Az íté­le­ti tör­té­ne­ti tény­ál­lás lénye­ge sze­rint a Magyar­or­szá­gon koráb­ban már bűn­cse­lek­ményt meg­va­ló­sí­tó kínai „üzlet­em­ber” 2015 októ­be­re és 2016 augusz­tu­sa között Buda­pes­ten, az ingat­la­no­kat vál­to­gat­va, össze­sen hét hely­szí­nen bor­délyt üze­mel­te­tett, első­sor­ban Magyar­or­szá­gon tar­tóz­ko­dó kínai fér­fi­ak szá­má­ra, a Kínai Nép­köz­tár­sa­ság­ból Euró­pá­ba utaz­ta­tott kínai szex­mun­ká­sok futtatásával.

Az I. rendű vád­lott emel­lett sze­xu­á­lis tevé­keny­ség­re kiköz­ve­tí­tet­te a III. rendű vád­lot­tat is, aki „üzle­ti kap­cso­la­tuk” során segí­tett neki a bor­dé­lyok szol­gál­ta­tá­sa­it magyar inter­ne­tes felü­le­te­ken hir­det­ni, vala­mint fogad­ta a magyar ügy­fe­lek tele­fo­nos idő­pont foglalásait.

Az I. rendű vád­lott a pros­ti­tú­ci­ós tevé­keny­ség­be bevont kínai nők­től alap­dí­jat – üze­mel­te­té­si díjat – sze­dett azok bevé­te­lé­ből, vala­mint kábí­tó­szert szer­zett be, hogy a bor­dély­ház­ban tar­tóz­ko­dók abból fogyaszthassanak.

Az ugyan­csak kínai állam­pol­gár­sá­gú II. rendű vád­lott pedig ese­ten­ként tol­má­cso­lás­sal és bor­dély üze­mel­te­té­sé­re alkal­mas lakás fel­ku­ta­tá­sá­val segí­tet­te az I. rendű vád­lott „üzle­ti” tevékenységét.

Vele szem­ben az ügyész­ség az első­fo­kú íté­let kihir­de­té­se után a kisza­bott bün­te­tés pró­ba­idő tar­ta­má­nak fel­eme­lé­sé­ért, míg védő­je fel­men­té­sért fel­leb­be­zett. Az első­fo­kú ügy­dön­tő hatá­ro­zat ellen a kínai „üzlet­em­ber” I. rendű vád­lott és védő­je eny­hébb jogi minő­sí­tés meg­ál­la­pí­tá­sá­ért és a bün­te­tés eny­hí­té­se cél­já­ból élt fel­leb­be­zé­si jogával.

A Fővá­ro­si Fel­lebb­vi­te­li Főügyész­ség a másod­fo­kú eljá­rást lefoly­ta­tó Fővá­ro­si Íté­lő­táb­lá­hoz a napok­ban meg­kül­dött indít­vá­nyá­val az ügyé­szi fel­leb­be­zést fenn­tar­tot­ta, vala­mint kez­de­mé­nyez­te, hogy az I. rendű vád­lott kisza­bott bün­te­té­sét a fel­lebb­vi­te­li bíró­ság hagy­ja helyben.