Az idén 150 éves ügyészi szervezet ünnepén koszorúzással emlékezett a Veszprém Megyei Főügyészség Kozma Sándorra, a magyar királyi államügyészség létrehozójára, az ország első királyi főügyészére Pápán.
Az 1871. június 10-én kihirdetett 1871. évi XXXIII. törvénycikk rendelkezett a királyi ügyészség felállításáról, s hozta ezzel létre a modern magyar ügyészi szervezetet. Ennek első vezetője az 1872. január 1-jétől hivatalba lépő Kozma Sándor volt, akit a király a pesti királyi tábla mellé királyi főügyésznek nevezett ki. Minthogy azonba a koronaügyészi állás hosszú ideig betöltetlen maradt, annak feladatait is ellátta, így hatásköre az egész országra kiterjedt. Kozma Sándor a jogásztársadalom kiemelkedően jeles tagjaként elérte, hogy az újonnan létrehozott szervezet országosan elismert és elfogadott legyen, és ezzel megalapozta annak tekintélyét.
Kozma Sándort az ifjúkora kötötte Pápához. A középiskola első évét Sopronban végezte, majd innen Pécsre került, ahol azonban nem igazán érezte jól magát, új szellemiségre vágyott, s ezért rábírta apját, hogy a Pápai Református Kollégiumba kerüljön, ahol Petőfi, Jókai és a kor több neves személyiségének iskolatársa lett.
Ennek állít emléket a márványtábla annak a belvárosi lakóháznak a falán, melynek kollégiumi évei alatt Kozma Sándor, majd a középiskoláit részben szintén Pápán végző fia, Kozma Andor költő is lakója volt.
A járványhelyzetre tekintettel a Veszprém Megyei Főügyészség és a megye járási ügyészségeinek vezetői szűk körben, csendes főhajtással és az emléktábla megkoszorúzásával tisztelegtek a magyar királyi államügyészség megteremtőjének emléke előtt.
