Főoldal » Hírek » Tíz hónapos gyermeke előtt ölte meg annak édesanyját - a Győri Fellebbviteli Főügyészség sajtóközleménye

A másod­fo­kú Győri Fel­lebb­vi­te­li Főügyész­ség az első­fo­kú íté­let meg­vál­toz­ta­tá­sát, a cse­lek­mény súlyo­sabb minő­sí­té­sét és a bün­te­tés súlyo­sí­tá­sát indít­vá­nyoz­za abban az ügy­ben, amely­ben a ter­helt tíz hóna­pos fia előtt ölte meg annak édesanyját.

A Győri Tör­vény­szék a 2021. ápri­lis 29. nap­ján meg­ho­zott íté­le­té­ben a vád­lot­tat erős fel­in­du­lás­ban elkö­ve­tett ember­ölés bűn­tet­te és kis­ko­rú veszé­lyez­te­té­se bűn­tet­te miatt hal­ma­za­ti bün­te­té­sül 7 év 6 hónap bör­tön­bün­te­tés­re és 5 év köz­ügyek gya­kor­lá­sá­tól eltil­tás­ra ítélte.

A nem jog­erős íté­let sze­rint az élet­tár­sak hosszú évek óta vesze­ked­tek. A sér­tett sza­kí­tott a fér­fi­val, elköl­tö­zött, új párja lett, ennek elle­né­re a vád­lott a kap­cso­la­tu­kat - ered­mény­te­le­nül - hely­re akar­ta állí­ta­ni. A férfi a sér­tett hazug­nak vélt vála­szai, taga­dá­sa és – a gyer­mek apa­sá­gá­nak kér­dé­sé­ben – zava­ra miatt olyan indu­la­tos, beszű­kült tudat­ál­la­pot­ba került, hogy a kony­há­ban a sér­tett­re támadt. Őt több­ször meg­ütöt­te, majd a szo­bá­ba – ahol közös tíz hóna­pos gyer­me­kük is volt – mene­kü­lő nőt tovább bán­tal­maz­ta, foj­to­gat­ta, aztán kés­sel több­ször megszúrta.

A sér­tett halá­lát látva a vád­lott elő­ször a han­go­san síró gyer­me­ket ered­mény­te­le­nül csi­tí­tot­ta, majd a hely­szín­ről elme­ne­kült. A fér­fit más­nap a laká­sa előtt a nyo­mo­zó ható­ság fogta el, mikor szök­ni pró­bált. A sér­tett holt­tes­té­re és a mel­let­te síró, éhes és szom­jas kis­fi­ú­ra is más­nap talál­tak rá.

A másod­fo­kú ügyész­ség sze­rint a gyer­me­kek érde­két sértő bűn­cse­lek­mény minő­sí­té­se tör­vé­nyes, a vád­lott élet elle­ni cse­lek­mé­nye viszont nem az ember­ölés pri­vi­le­gi­zált ese­té­nek, az erős fel­in­du­lás­ban elkö­ve­tett ember­ölés­nek, hanem az ember­ölés alap­ese­té­nek minő­sül. A sér­tett álta­la kifo­gá­solt maga­tar­tá­sa, hűsé­ge, az apa­ság - egyéb­ként alap­ta­lan - bizony­ta­lan­sá­ga, kéte­lye ismert volt a vád­lott szá­má­ra, ezek a vád­lott cse­lek­mé­nyét mél­tá­nyol­ha­tó­vá, erköl­csi­leg ment­he­tő­vé vagy magya­ráz­ha­tó­vá nem teszik, a sér­tett maga­tar­tá­sá­nak súlyá­val objek­tí­ve sem áll arány­ban a vád­lott magatartása.

A hal­ma­za­ti bün­te­tést pedig az ember­ölés alap­ese­té­nek bün­te­té­si téte­lé­ből kiin­dul­va, a fel­emelt közép­mér­ték­hez képest, azt meg­ha­la­dó­an szük­sé­ges és indo­kolt kiszab­ni a közös gyer­me­kü­ket sor­sá­ra hagyó, a rend­őr­ség elől szök­ni pró­bá­ló vád­lot­tal szem­ben, a külö­nös kegyet­len­ség­hez köze­li elkö­ve­té­si módra is tekintettel.