Befolyással üzérkedő és befolyást vásárló vádlottak bűnpere - a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség vagyonelkobzást is indítványoz

A Deb­re­ce­ni Fel­lebb­vi­te­li Főügyész­ség az íté­let hely­ben­ha­gyá­sa mel­lett vagyon­el­kob­zás alkal­ma­zá­sá­ra is indít­ványt tett. 

A Nyír­egy­há­zi Tör­vény­szék három vád­lot­tat befo­lyás­sal üzér­ke­dés bűn­tet­té­ben, míg másik két elkö­ve­tőt befo­lyás vásár­lá­sá­nak bűn­tet­té­ben mon­dott ki bűnös­nek. A befo­lyás­sal üzér­ke­dő vád­lot­ta­kat vég­re­haj­tá­sá­ban pró­ba­idő­re fel­füg­gesz­tett sza­bad­ság­vesz­tés bün­te­tés­re ítél­te, a befo­lyást vásár­ló­kat pedig egyen­ként 375.000 forint pénz­bün­te­tés­sel sújtotta.

A - két vád­lott vonat­ko­zá­sá­ban még nem jog­erős - íté­let tény­ál­lá­sa sze­rint a befo­lyást vásár­ló vád­lot­tak egy kábítószer-kereskedelem bűn­tet­te miatt letar­tóz­ta­tás­ban lévő fia­tal­em­ber hoz­zá­tar­to­zói. Az apa és após annak érde­ké­ben, hogy a sze­mé­lyi sza­bad­sá­gá­ban kor­lá­to­zott fiú letar­tóz­ta­tá­sa meg­szün­te­tés­re kerül­jön, fel­vet­te a kap­cso­la­tot egy isme­rős­sel, aki fel­aján­lot­ta, hogy bará­tai segít­sé­gé­vel el tudja intéz­ni a letar­tóz­ta­tott sza­bad­láb­ra helye­zé­sét. A befo­lyás­sal üzér­ke­dő vád­lot­tak egy­mil­lió forint­ban álla­pí­tot­ták meg a sza­ba­du­lás árát, ame­lyet a magát BM dol­go­zó­nak kiadó vád­lott  hiva­ta­li kap­cso­la­ta­i­ra hivat­koz­va garan­tált. Ezt az aján­la­tot a vád­lot­tak elfo­gad­ták és ígé­re­tet tet­tek a kért összeg kifi­ze­té­sé­re. Egy buda­pes­ti áru­ház­nál egyez­tet­tek talál­ko­zót a vád­lot­tak, azon­ban a kért összeg – bizal­mat­lan­ság miatt – nem került átadás­ra. A befo­lyást vásár­ló vád­lot­tak a meg­ál­la­po­dást meg­vál­toz­tat­va a kért összeg másfél-kétszeresnek meg­fi­ze­té­sé­re tet­tek aján­la­tot arra az eset­re, ha való­ban sza­bad­láb­ra kerül a letar­tóz­ta­tás­ban lévő roko­nuk. Mivel a befo­lyás­sal üzér­ke­dő vád­lot­tak­nak tény­le­ge­sen sem­mi­lyen ráha­tá­sa nem volt a letar­tóz­ta­tás meg­szün­te­té­sé­re, így sem a hoz­zá­tar­to­zó sza­ba­dí­tá­sá­ra, sem a pénz átadá­sá­ra nem került sor.

A tör­vény­szék íté­le­te ellen kizá­ró­lag a befo­lyás vásár­lá­sá­ban bűnös­nek kimon­dott vád­lot­tak és védő­ik jelen­tet­tek be fel­leb­be­zést. A fel­men­tés érde­ké­ben fel­leb­be­ző vád­lot­tak mind­vé­gig követ­ke­ze­te­sen tagad­ták bűnös­sé­gü­ket, azzal véde­kez­tek, hogy az egy­mil­lió forin­tos meg­ál­la­po­dás egy „sztár­ügy­véd” hono­rá­ri­u­ma lett volna. Véde­ke­zé­sü­ket azon­ban a lehall­ga­tá­si anya­gok két­sé­get kizá­ró­an cáfol­ták, azok­ból egy­ér­tel­mű­en meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy az egy­mil­lió forin­tot nem ügy­vé­di mun­ka­díj­ra, hanem egy olyan hiva­ta­los sze­mély befo­lyá­so­lá­sá­ra szán­ták, aki intéz­ked­ni tud annak érde­ké­ben, hogy roko­nuk sza­bad­láb­ra kerüljön.

A Deb­re­ce­ni Fel­lebb­vi­te­li Főügyész­ség az íté­let hely­ben­ha­gyá­sa mel­lett  – a tör­vény köte­le­ző ren­del­ke­zé­sé­re figye­lem­mel – indít­ványt tett az ígért egy­mil­lió forin­tos vagyo­ni előny tár­gyá­ban vagyon­el­kob­zás alkal­ma­zá­sá­ra is. Bár ügyé­szi fel­leb­be­zés hiá­nyá­ban a ter­hel­tek bün­te­té­se nem súlyo­sít­ha­tó, a jelen­leg hatá­lyos bün­te­tő­el­já­rá­si tör­vény értel­mé­ben a vagyon­el­kob­zás intéz­ke­dés nem esik a súlyo­sí­tá­si tila­lom alá.

A bün­te­tő­ügy­ben másod­fo­kon a Deb­re­ce­ni Íté­lő­táb­la határoz.