Főoldal » Hírek » 10 év fegyház a csecsemőgyilkos anyának - a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség sajtóközleménye

A Deb­re­ce­ni Fel­lebb­vi­te­li Főügyész­ség az íté­let hely­ben­ha­gyá­sát indít­vá­nyoz­ta annak a nőnek az ügyé­ben, akit újszü­lött gyer­me­ké­nek meg­ölé­se miatt 10 év fegy­ház­bün­te­tés­re ítélt az első fokú bíróság. 

Az Egri Tör­vény­szék tizen­ne­gye­dik élet­évét be nem töl­tött sze­mély sérel­mé­re elkö­ve­tett ember­ölés bűn­tet­te miatt 10 év fegy­ház­bün­te­tés­re és 10 év köz­ügyek­től eltil­tás­ra ítél­te azt a nőt, aki egy heve­si tele­pü­lés hatá­rá­ban magá­ra hagy­ta újszü­lött gyer­me­két. A tör­vény­szék a vád­lott szü­lői fel­ügye­le­ti jogát három gyer­me­ke vonat­ko­zá­sá­ban is megszüntette.

A nem jog­erős íté­let tény­ál­lá­sa sze­rint a vád­lott 16 éves kora óta ren­de­zet­len élet­vi­telt foly­ta­tott, bel- és kül­föl­dön egy­aránt vég­zett pros­ti­tú­ci­ós tevé­keny­ség­ből tar­tot­ta fenn magát. Az évek alatt szá­mos alka­lom­mal sza­kí­tot­ta meg nem kívánt ter­hes­sé­ge­it művi úton, illet­ve elő­for­dult, hogy váran­dós­sá­ga spon­tán veté­lés­sel vég­ző­dött. Három kis­ko­rú gyer­me­ke a hoz­zá­tar­to­zók gon­do­zá­sá­ban él, velük kap­cso­la­tot nem tart.

A vád­lott 2019. év őszén ismé­telt álla­po­tos lett, azon­ban ter­hes­gon­do­zás­ra nem járt és nem vett igény­be orvo­si ellá­tást sem. 2020 már­ci­u­sá­ban keres­te fel test­vé­rét, aki a ter­hes­sé­ge miatt befo­gad­ta őt. Júni­us köze­pén a szü­lé­si fáj­dal­mak jelent­ke­zé­se­kor – anél­kül, hogy bár­ki­nek szólt volna – a tele­pü­lés hatá­rá­ban lévő mező­gaz­da­sá­gi terü­let­re ment, ahol világ­ra hozta egész­sé­ges, élet­ké­pes fiú­gyer­me­két. A szü­lést köve­tő­en az újszü­lött ellá­tá­sá­ról nem gon­dos­ko­dott, a föl­dön fekvő cse­cse­mőt pala­da­ra­bok­kal leta­kar­va magá­ra hagy­ta és vissza­ment a test­vé­re házá­ba. Roko­nai kér­dé­sé­re azt a választ adta, misze­rint az újszü­löt­tet a köze­li kór­ház e célra rend­sze­re­sí­tett inku­bá­to­rá­ban helyez­te el.

A magá­ra hagyott gyer­mek ellá­tat­lan­ság követ­kez­té­ben rövid időn belül éle­tét vesztette.

A vád­lott a bűn­cse­lek­mény elkö­ve­té­sét beis­mer­te, a tár­gya­lás­hoz való jogá­ról lemon­dott, az íté­let ellen nem élt jog­or­vos­lat­tal. Védő­je a bün­te­tés eny­hí­té­se végett, a kisza­bott sza­bad­ság­vesz­tés tar­ta­má­nak csök­ken­té­se és eny­hébb vég­re­haj­tá­si foko­zat meg­ál­la­pí­tá­sa érde­ké­ben jelen­tett be fellebbezést.

A Deb­re­ce­ni Fel­lebb­vi­te­li Főügyész­ség az íté­let hely­ben­ha­gyá­sát indít­vá­nyoz­ta. Állás­pont­ja sze­rint, az első­fo­kú bíró­ság igen mél­tá­nyos bün­te­tést sza­bott ki a vád­lot­tal szem­ben. A minő­sí­tett ember­ölés bün­te­té­si téte­le 10 évtől 20 évig ter­je­dő, vagy élet­fogy­tig tartó sza­bad­ság­vesz­tés. A tör­vé­nyi mini­mum­ban meg­ál­la­pí­tott fegy­ház­bün­te­tés továb­bi eny­hí­té­sé­nek nincs indo­ka. Élet­ko­ruk sze­rint ugyan­is nem lehet különb­sé­get tenni a gyer­mek sér­tet­tek között. A vád­lot­ti sze­mé­lyi­ség tár­sa­da­lom­ra veszé­lyes­sé­gé­nek érté­ke­lé­se mel­lett a bün­te­tés­nek az álta­lá­nos meg­elő­zés cél­ja­it is szol­gál­nia kell.  Nincs a vád­lot­tal szem­ben olyan mél­tá­nyol­ha­tó indok, amely a bün­te­tés kisza­bá­sá­nál irány­adó közép­mér­ték­hez – jelen eset­ben 15 év – képest ennyi­vel eny­hébb bün­te­tés alkal­ma­zá­sát indo­kol­ta volna.

A bün­te­tő­ügy­ben másod­fo­kon a Deb­re­ce­ni Íté­lő­táb­la határoz.