Főoldal » Archív » A Csongrád Megyei Főügyészség által a 2017-ben általános szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítása iránt egyes webáruházak ellen indított polgári peres eljárásokról

A Csong­rád Megyei Főügyész­ség a fogyasz­tók érde­ke­i­nek védel­me cél­já­ból foly­ta­tott köz­ér­dek­vé­del­mi tevé­keny­sé­ge kap­csán folya­ma­to­san figye­lem­mel kísé­ri az egyes gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­gok álta­lá­nos szer­ző­dé­si fel­té­te­le­it. Ennek ered­mé­nye­ként 2017-ben 5 kere­se­tet nyúj­tott be olyan gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­gok ellen, ame­lyek elekt­ro­ni­kus keres­ke­del­mi szol­gál­ta­tás­ként inter­ne­tes web­áru­há­zat üzemeltetnek.

Ezek a cégek a fogyasz­tók­kal való szer­ző­dés­kö­tés­hez álta­lá­nos szer­ző­dé­si fel­té­te­le­ket alkal­maz­nak, melyek egyes ren­del­ke­zé­se­it több szer­ző­dés meg­kö­té­se cél­já­ból egy­ol­da­lú­an, a másik fél köz­re­mű­kö­dé­se és a fel­té­te­lek elő­ze­tes meg­tár­gya­lá­sa nél­kül előre meg­ha­tá­roz­zák. Az ilyen szer­ző­dé­si fel­té­te­lek gyak­ran tar­tal­maz­nak egy­ol­da­lú, a fogyasz­tó­ra nézve hát­rá­nyos és ezért tisz­tes­ség­te­len­nek minő­sü­lő rendelkezéseket.

Az ügyé­szi köz­ér­de­kű kere­se­te­ket a Sze­ge­di Tör­vény­szék meg­ala­po­zott­nak talál­ta. Az íté­le­tek 3 ügy­ben már jog­erő­re emelkedtek.

A tör­vény­szék a web­áru­há­zat üze­mel­te­tő tár­sa­sá­gok álta­lá­nos szer­ző­dé­si fel­té­te­le­i­nek több pont­ját minő­sí­tet­te tisz­tes­ség­te­len­nek, így külö­nö­sen azt, amely lehe­tő­vé tette a fel­té­tel egy­ol­da­lú – bár­mi­kor és bár­mely okból tör­té­nő – módo­sí­tá­sát. Tisz­tes­ség­te­len­nek bizo­nyult az a fel­té­tel is, amely a felek közöt­ti eset­le­ges jog­vi­ták ese­té­re a fel­té­telt alkal­ma­zó tár­sa­ság szék­he­lye sze­rin­ti bíró­ság kizá­ró­la­gos ille­té­kes­sé­gét kötöt­te ki, a fogyasz­tó­ra hárít­va ezál­tal a bíró­ság előt­ti meg­je­le­nés­sel együtt járó indo­ko­lat­lan költ­sé­ge­ket. Tisz­tes­ség­te­len a bíró­ság íté­le­te alap­ján az a ren­del­ke­zés is, amely sze­rint a web­ol­dal­ra tör­té­nő belé­pés vagy annak bön­gé­szé­se egy­út­tal a szer­ző­dé­si fel­té­te­lek elfo­ga­dá­sát jelen­ti. Jog­sza­bály ren­del­ke­zé­se­i­be ütkö­ző­ként - mint tilos szer­ző­dé­si kikö­tés – sem­mis­nek bizo­nyult az a szer­ző­dé­si fel­té­tel, amely a fogyasz­tót jog­sza­bály ren­del­ke­zé­se alap­ján meg­il­le­tő elál­lá­si jog gya­kor­lá­sá­ra biz­to­sí­tott határ­időt indo­ko­lat­la­nul lerö­vi­dí­tet­te azál­tal, hogy azt 14 helyett 8 nap­ban álla­pí­tot­ta meg.

A fogyasz­tó szá­má­ra egy­ol­da­lú­an hát­rá­nyos álta­lá­nos szer­ző­dé­si fel­té­tel tisz­tes­ség­te­len­sé­gé­nek íté­let­ben tör­té­nő kimon­dá­sa azzal a jog­kö­vet­kez­ménnyel jár, hogy az ilyen fel­té­tel a kikö­tés alkal­ma­zó­já­val szer­ző­dő vala­mennyi félre kiter­je­dő hatállyal érvény­te­len, a vál­lal­ko­zó a tisz­tes­ség­te­len kikö­tést a továb­bi­ak­ban nem alkalmazhatja.