A Központi Nyomozó Főügyészség elutasította a sértett panaszát az újdörögdi kézigránátbaleset ügyében

Az újdö­rög­di kézi­grá­nát bal­eset ügyé­ben az eljá­rást bűn­cse­lek­mény hiá­nyá­ban meg­szün­te­tő hatá­ro­zat ellen beje­len­tett panaszt a főügyész­ség eluta­sí­tot­ta. A panaszt eluta­sí­tó hatá­ro­zat köz­lé­sé­től szá­mí­tott két hóna­pon belül a sér­tett – jogi kép­vi­se­lő­je útján – pót­ma­gán­vád­ló­ként lép­het fel.

A Győri Regi­o­ná­lis Nyo­mo­zó Ügyész­ség bűn­cse­lek­mény hiá­nyá­ban meg­szün­tet­te a mara­dan­dó fogya­té­kos­sá­got okozó fog­lal­ko­zás köré­ben elkö­ve­tett gon­dat­lan veszé­lyez­te­tés vét­sé­ge miatt foly­ta­tott büntetőeljárást.

A sér­tet­ti kép­vi­se­lő a hatá­ro­zat ellen beje­len­tett pana­szá­ban a bekö­vet­ke­zett bal­eset­re ala­poz­va meg­kér­dő­je­lez­te a prog­ram­ban részt­ve­vők – így a sér­tett – kikép­zé­sé­nek, fel­ké­szí­té­sé­nek ala­pos­sá­gát, sza­bá­lyos­sá­gát, más­részt az „Adap­tív Véde­lem” prog­ram indo­kolt­sá­gát, vitat­ta annak alkal­mas­sá­gát, utal­va arra, hogy az ügyész­ség hatá­ro­za­ta ezen kér­dé­sek­re nem adott választ.

A panasz­ban elő­adot­tak­kal szem­ben meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy a regi­o­ná­lis nyo­mo­zó ügyész­ség kellő ala­pos­ság­gal vizs­gál­ta az esz­köz­hasz­ná­lat­tal és a kikép­zés­sel kap­cso­la­tos szak­mai sza­bá­lyok betar­tá­sát. Az ennek során fel­tárt sza­bály­sze­gé­sek és a bekö­vet­ke­zett bal­eset között – a tör­vény által meg­kí­vánt bün­te­tő­jo­gi fele­lős­sé­get mag­ala­po­zó – köz­vet­len ok-okozati össze­füg­gés nincs.

Az „Adap­tív Véde­lem” (állam­igaz­ga­tás­ban dol­go­zók alap kato­nai fel­ké­szí­té­se érde­ké­ben indí­tott önkén­tes) prog­ram indo­kolt­ság­nak meg­íté­lé­se nem az ügyész­ség fel­ada­ta. Ezzel össze­füg­gés­ben a regi­o­ná­lis nyo­mo­zó ügyész­ség a hatá­ro­za­tá­ban helye­sen utalt arra, hogy bün­te­tő­jo­gi rele­van­ci­á­ja annak van, hogy nem önma­gá­ban a prog­ram léte, az isme­ret­szer­ző kép­zés alap­ki­kép­zés­sé eme­lé­se okoz­ta köz­vet­le­nül a grá­nát fel­rob­ba­ná­sát, hanem a sér­tett – a hatá­ro­zat­ban rész­le­te­sen ismer­te­tett – önhi­bá­ján kívü­li fegy­ver­ke­ze­lé­si hibája.

A benyúj­tott panasz­ra tekin­tet­tel a Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főügyész­ség meg­vizs­gál­ta a bün­te­tő­ügy ira­ta­it, amely alap­ján meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy a regi­o­ná­lis nyo­mo­zó ügyész­ség a tény­ál­lást kellő mér­ték­ben fel­de­rí­tet­te és nincs olyan eljá­rá­si cse­lek­mény, amely­nek elvég­zé­se az ügy­ben továb­bi érde­mi bizo­nyí­ték beszer­zé­sé­hez vezet­ne. Továb­bá helye­sen jutott arra a követ­kez­te­tés­re, hogy nincs olyan sze­mély, aki­vel szem­ben bűn­cse­lek­mény meg­ala­po­zott gya­nú­ja meg­ál­la­pít­ha­tó lenne, ezért az eljá­rás meg­szün­te­té­sé­ről helye­sen dön­tött, így a hatá­ro­zat hatá­lyon kívül helye­zé­sé­nek nincs helye.

A pana­szos maga sem hivat­ko­zott konk­rét sze­mély bün­te­tő­jo­gi fele­lős­sé­gé­re és új, a nyo­mo­zó ügyész­ség által az eljá­rás során nem vizs­gált, illet­ve nem érté­kelt tény­re, adatra.

A regi­o­ná­lis nyo­mo­zó ügyész­ség a nyo­mo­zás során fel­tárt hiá­nyos­sá­go­kat és sza­bály­sze­gé­se­ket szig­na­li­zá­ció kere­té­ben jelez­te a Hon­véd Vezér­kar Főnö­ke felé, annak érde­ké­ben, hogy a meg­ál­la­pí­tott mulasz­tá­sok orvos­lá­sá­hoz, illet­ve az újabb tra­gé­di­ák meg­elő­zé­se érde­ké­ben a szük­sé­ges intéz­ke­dé­se­ket megtegye.

Az ügyész­sé­gi nyo­mo­zás - töb­bek között – a követ­ke­ző hiá­nyos­sá­go­kat és sza­bály­sze­gé­se­ket tárta fel:

• A kikép­zen­dők és a kato­nák között bün­te­tő­jo­gi érte­lem­ben vett alá-fölé ren­delt­sé­gi viszony nem jött létre, ezért nem lehe­tett a kato­nai bűn­cse­lek­mé­nyek köré­ből az elöl­já­rói bűn­cse­lek­mé­nye­ket megállapítani.
• A kép­zés során hasz­nált kikép­zé­si ter­vek, sza­bá­lyok kato­nák­nak készül­tek. Nem készült olyan okta­tá­si tema­ti­ka, amely az okta­tá­si anya­got és a mód­sze­re­ket a nem kato­na kikép­zen­dők­höz ala­kí­tot­ta volna.
• A doba­tó kato­nák szá­má­ra nem volt fel­ké­szí­tés arra, hogy pon­to­san milyen fel­ada­ta­ik van­nak a doba­tás során, mit, mikor, hogyan kell végrehajtaniuk.
• A doba­tás­ra ezen felül sem volt kidol­go­zott egy­sé­ges szabályrendszer.
• A kép­zé­sen a kikép­zen­dők gya­kor­ló grá­nát­tal dob­tak, ún. éles-gyakorló grá­nát­tal nem. Ez utób­bi alkal­mas lett volna annak meg­ta­pasz­ta­lá­sá­ra, hogy a sas­szeg kihú­zá­sa után a biz­to­sí­tó kar levá­lik (bár ezen vál­to­zat alkal­ma­zá­sa nem volt kötelező).
• Az elő­írá­sok sze­rint éles kézi­grá­nát­do­bás ese­tén dobógyakorlat-vezető csak tiszt vagy altiszt lehe­tett volna, ez itt nem teljesült.
• Az elő­írá­sok sze­rint az éles kézi­grá­nát­do­bás­ból ki kell zárni azt, aki 25 méter­nél köze­lebb dobta a gya­kor­ló, vagy éles kézi­grá­ná­tot, ez itt nem teljesült.

A bal­eset köz­vet­len oka tehát a nem meg­fe­le­lő kézi­grá­nát keze­lés (a biz­to­sí­tó­kar fel­en­ge­dé­se) volt, ugyan­ak­kor szá­mos – a bün­te­tő­jo­gi fele­lős­ség­re vonás szem­pont­já­ból jelen­tő­ség­gel nem bíró –­ hiá­nyos­sá­got álla­pí­tott meg az ügyész­sé­gi vizs­gá­lat mind a kép­zés­hez kap­cso­ló­dó sza­bá­lyo­zás, mind a gya­kor­la­ti meg­va­ló­sí­tás terén. Az ügyész­ség az ügy kivizs­gá­lá­sá­hoz kért ira­to­kat a bün­te­tő­el­já­rá­si tör­vény ren­del­ke­zé­sei alap­ján a Hon­véd Vezér­kar ren­del­ke­zés­re bocsátotta.

Az ügyész­ség hang­sú­lyoz­za, hogy a bün­te­tő­jo­gi fele­lős­ség kizá­rá­sa nem jelen­ti egy­ben a fegyel­mi, pol­gá­ri jogi, erköl­csi fele­lős­ség elve­té­sét, ezek tisz­tá­zá­sa azon­ban nem a nyo­mo­zás feladata.

Az ügy­ben koráb­ban kiadott saj­tó­köz­le­mény itt érhe­tő el: https://ugyeszseg.hu/befejezte-a-nyomozast-az-ugyeszseg-az-ujdorogdi-kezigranat-baleset-ugyeben/