A Központi Nyomozó Főügyészség nyilatkozata az ún. Szőlő utcai ügyről

A Szőlő utcai javí­tó­in­té­ze­tet érin­tő nyo­mo­zást 2025. szep­tem­ber 26-a óta a Buda­pes­ti Regi­o­ná­lis Nyo­mo­zó Ügyész­sé­gen meg­ala­kult nyo­mo­zó cso­port soron kívü­li eljá­rás­ban végzi. Az ügyész­ség fel­ké­ré­sé­re abban a Nem­ze­ti Védel­mi Szol­gá­lat és a Készen­lé­ti Rend­őr­ség Nem­ze­ti Nyo­mo­zó Iroda is közreműködik.

A nyo­mo­zás­ban kiter­jedt adat­gyűj­tés és a bizo­nyí­té­kok szé­les körű beszer­zé­se zaj­lott és zaj­lik jelen­leg is. Ennek során a nyo­mo­zó ügyész­ség elsők között vizs­gál­ta a köz­vé­le­ményt kiemel­ten fog­lal­koz­ta­tó, a saj­tó­ban „Zsolt bácsi­nak” neve­zett állí­tó­la­gos sze­mély ügyét is.

Az eljá­rás során a nyo­mo­zó ügyész­ség igaz­ság­ügyi infor­ma­ti­kai szak­ér­tőt vont be a Juhász Péter blog­ger által nyil­vá­nos­ság­ra hozott hang­fel­vé­tel ere­de­ti­sé­gé­nek és az infor­má­ci­ót közlő sze­mély sze­mély­azo­nos­sá­gá­nak vizs­gá­la­tá­ra. Juhász Péter az eljá­rás során együtt­mű­kö­dött az ügyész­ség­gel, meg­ne­vez­te Látó Jánost, aki a hang­fel­vé­te­len „Zsolt bácsi­ról” beszélt. 

A nyo­mo­zó ügyész­ség tanú­ként hall­gat­ta ki a rend­sze­re­sen vide­ó­kat meg­osz­tó, így nyil­vá­nos sze­rep­lő­nek minő­sü­lő Látó Jánost. A tanú előbb Juhász Péter tanú­val­lo­má­sá­nak, majd önma­gá­nak is több pon­ton ellent­mon­dó val­lo­mást tett, ügy­véd­je jelen­lé­té­ben úgy nyi­lat­ko­zott, hogy sem az álta­la hivat­ko­zott „két srác”, sem az álta­luk emlí­tett sér­tet­tek nem nevez­ték meg, ki az állí­tó­la­gos „Zsolt bácsi”. Arra sem tudott egy­ér­tel­mű választ adni, hogy hon­nan vette, ki mond­ta az állí­tó­la­gos sze­mély­ről, hogy az egy „nagyon magas­ran­gú poli­ti­kus”. Látó János elmond­ta azt is, hogy a mai napig nem tudja, ki volt az a „két srác”, aki annak ide­jén oda­ment hozzá, össze­sen 3 per­cet beszélt velük. Olyan ada­tot nem tudott közöl­ni az ügyész­ség­gel, amely alap­ján az ille­tő­ket be lehet­ne azo­no­sí­ta­ni. Látó János tanú nem vál­lal­ta val­lo­má­sá­nak műsze­res, azaz polig­rá­fos vizsgálatát.

A nyo­mo­zó ügyész­ség a sérel­me­zett bűn­cse­lek­mé­nyek lehet­sé­ges elkö­ve­té­si helye­ként a saj­tó­ban meg­je­lölt tele­pü­lés köze­li gyer­mek­vé­de­le­mi intéz­mé­nyek­ben és azok kör­nyé­kén szé­les körű tanú­ku­ta­tást és adat­gyűj­tést vég­zett, azon­ban senki nem hal­lott koráb­ban a Látó János által emlí­tett történetről.

A nyo­mo­zó ügyész­ség tanú­ként hall­gat­ta ki a koráb­ban saj­tó­nyi­lat­ko­za­tot tett Kus­lits Gábort is, aki azon túl, hogy „köz­szá­jon forgó” dolog­ként tett emlí­tést az ügy­ről, nem tudott meg­ne­vez­ni egyet­len olyan konk­rét sze­mélyt sem, aktől ő az ügyet hal­lot­ta, illet­ve aki az ügyet érdem­ben előbb­re vivő infor­má­ci­ók­kal szolgálhatna.

Az ügyész­ség tanú­ként hall­gat­ta ki azt a nem köz­sze­rep­lő sze­mélyt is, akire Káncz Csaba akként hivat­ko­zott, hogy egy „befo­lyá­sos poli­ti­kus csa­lád­nak a tag­já­tól” szer­zett tudo­mást két poli­ti­kus­ról, akik­nek kis­lá­nyo­kat, illet­ve kis­fi­ú­kat szál­lí­tot­tak. A tanú ügy­véd­je jelen­lé­té­ben tett val­lo­má­sá­ban ezt cáfol­ta, arról szá­molt be, hogy az ügy­ről úgy hal­lott, mint ami „a város­ban köz­be­széd tár­gyát képe­zi”, egyet­len konk­rét tény­ről, vagy lehet­sé­ges tanú­ról sem tudott beszámolni.

Az ügy­ben beszer­zett ada­tok sze­rint poli­ti­kus vonat­ko­zá­sá­ban bűn­cse­lek­mény gya­nú­ja nem merült fel.

A Buda­pes­ti Regi­o­ná­lis Nyo­mo­zó Ügyész­ség a saj­tó­ban „Szőlő utca ügy­ként” hívott nyo­mo­zást egyéb vonat­ko­zá­sok­ban tovább­ra is folytatja.