A Legfőbb Ügyészség visszautasítja az egyik országos napilapban március 31-én dr. Polt Péter legfőbb ügyésszel kapcsolatban megfogalmazott ügyvédi állítást.
Bár az ügyészség az ilyen színvonalú állításokkal kapcsolatosan általában nem bocsátkozik vitába, ugyanakkor szakmailag visszautasítja, hogy a legfőbb ügyész bármiben hazudott volna az Országgyűlés hétfői ülésén az azonnali kérdésre adott válaszában.
A büntetőeljárásra vonatkozó szabályokból következően, aki potenciális gyanúsított, azt nem lehet tanúként kihallgatni. Potenciális gyanúsítottról akkor beszélhetünk, amennyiben van személyre szabott gyanú, de az még nem megalapozott.
Amennyiben viszont nincs még személyre szabott gyanú – például azért, mert a hatóság még egyáltalán nem tudja, ki a szóba jöhető elkövető, amelyet az eljárás későbbi menete tisztázhat –, nincs akadálya az illető tanúkénti kihallgatásának.
A büntetőeljárás során senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen, és önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson. Ezért a tanú (akinek egyébként vallomástételi, ezen belül pedig „igazmondási” kötelezettsége van), megtagadhatja a vallomástételt (többek között) az olyan kérdéssel kapcsolatban, amelynek a valósághű megválaszolásával magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.
Ezzel szemben a terhelt vallomástételre egyáltalán nem köteles, de ha tesz is vallomást, a válaszadást bármely kérdésre megtagadhatja
Fontos garanciális szabály még, hogy a gyanúsítottnak a korábban tanúként ugyanarra a tényre tett vallomása – ha gyanúsítottként nem tartja fenn – bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.
Budapest, 2015. április 01.
Legfőbb Ügyészség Kommunikációs és Sajtóosztály