A magyar legfőbb ügyész az Európai Csalás Elleni Hivatal főigazgatójával találkozott

Dr. Polt Péter leg­főbb ügyész hiva­ta­lá­ban fogad­ta az Euró­pai Csa­lás Elle­ni Hiva­tal (OLAF) főigaz­ga­tó­ját, Ville Itälä-t, az eddi­gi ered­mé­nyes együtt­mű­kö­dés meg­erő­sí­té­se érdekében. 

Dr. Polt Péter és – a hiva­ta­los láto­ga­tá­sa kere­té­ben Magyar­or­szág­ra érke­zett – Ville Itälä OLAF főigaz­ga­tó talál­ko­zó­já­nak közép­pont­já­ban az eddi­gi együtt­mű­kö­dés átte­kin­té­se és a kap­cso­la­tok továb­bi erő­sí­té­se volt.

A magyar ügyész­ség és az OLAF szo­ro­san együtt­mű­kö­dik, mind veze­tői, mind szak­ér­tői szin­ten rend­sze­re­sek a talál­ko­zók.

Az OLAF és a magyar ügyész­ség az eddi­gi kivá­ló együtt­mű­kö­dé­sét 2022 feb­ru­ár­já­ban mun­ka­meg­ál­la­po­dás for­má­já­ban is rögzítette.

Az OLAF fel­ada­ta az euró­pai uniós pén­zek fel­hasz­ná­lá­sá­val kap­cso­la­tos csa­lá­si jel­le­gű, kor­rup­ci­ós és egyéb sza­bály­ta­lan­sá­gok fel­tá­rá­sa. A vizs­gá­lat ered­mé­nye­ként – töb­bek között – igaz­ga­tá­si, pénz­ügyi, fegyel­mi vagy igaz­ság­ügyi aján­lást tehet.

Igaz­ság­ügyi aján­lás­sal akkor él a hiva­tal, ha a köz­igaz­ga­tá­si vizs­gá­lat meg­ál­la­pí­tá­sai alap­ján, az OLAF állás­pont­ja sze­rint, bűn­cse­lek­mény­re merül­het fel adat az ügy­ben. Az igaz­ság­ügyi aján­lás nyo­mán az adott tag­ál­lam arra jogo­sult szer­vei dön­tik el a nyo­mo­zás szük­sé­ges­sé­gét. Az OLAF igaz­ság­ügyi aján­lá­sa arra is vonat­koz­hat, hogy már folya­mat­ban lévő bün­te­tő­el­já­rás­ban vegye figye­lem­be a nem­ze­ti iga­zág­ügyi ható­ság az OLAF vizs­gá­la­tá­nak eredményeit.

Ville Itälä kihang­sú­lyoz­ta, hogy jó mun­ka­kap­cso­la­tot ápol szer­ve­ze­tük a magyar Leg­főbb Ügyész­ség­gel. A közös fel­lé­pés tovább­ra is szük­sé­ges az Euró­pai Unió költ­ség­ve­té­sé­nek haté­kony védelméhez.

Dr. Polt Péter kiemel­te, hogy e szo­ros kap­cso­la­tot mutat­ja, hogy a magyar ügyész­ség – bár erre nincs tör­vé­nyi köte­le­zett­sé­ge – az OLAF igaz­ság­ügyi aján­lá­sa nyo­mán vala­mennyi eset­ben elren­de­li a nyo­mo­zást, illet­ve amennyi­ben már folya­mat­ban volt a nyo­mo­zás, az OLAF aján­lá­sát a nyo­mo­zás ira­ta­i­hoz csa­tol­ják, és abban értékelik.

Az OLAF 2023-as jelen­té­se Magyar­or­szág ese­té­ben meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy a 2019 és 2023 között OLAF igaz­ság­ügyi aján­lás­sal érin­tett ügyek közül két eset­ben vád­eme­lés tör­tént, míg egy eset­ben a nyo­mo­zást meg­szün­tet­ték, ami 67%-os arányt jelent. Ez a szám kima­gas­ló ered­mény, hiszen az uniós vád­eme­lé­si átlag 37%. A jelen­tés­ben „függő dön­tés­ként” meg­je­lölt 15 ügy­ben a nem­ze­ti igaz­ság­ügyi ható­ság még nem hozta meg a dön­té­sét, a nyo­mo­zás folya­mat­ban van.

Az OLAF 2023-ban össze­sen két igaz­ság­ügyi aján­lást tett a magyar ügyé­szi szer­ve­zet­nek. Az egyik aján­lás alap­ján a nyo­mo­zást elren­del­ték a magyar ható­sá­gok, a másik aján­lás már folya­mat­ban lévő nyo­mo­zás­ban került fel­hasz­ná­lás­ra és értékelésre.

2023-ban három ügy­ben – ame­lyek­ben koráb­ban vád­eme­lés tör­tént - a bíró­sá­gok jog­erős, vád sze­rin­ti marasz­ta­ló íté­le­te­ket hoztak.

A talál­ko­zón a felek meg­erő­sí­tet­ték, hogy az uniós pén­ze­ket érin­tő bűn­ügyi vissza­élé­sek kap­csán a szer­ve­ze­te­ik közöt­ti – vala­mint az Euró­pai Ügyész­ség (EPPO) és az OLAF, illet­ve az EPPO és a magyar ügyész­ség közöt­ti – haté­kony infor­má­ció­cse­rét és együtt­mű­kö­dést tovább­ra is kiemel­ten fon­tos­nak tart­ják. Ennek érde­ké­ben mind az OLAF, mind pedig 2021 ápri­li­sá­ban a magyar ügyész­ség együtt­mű­kö­dé­si meg­ál­la­po­dást kötött az EPPO-val.