A téves bírói jogértelmezés hatályon kívül helyezést eredményezett

A hiva­ta­li vesz­te­ge­tés bűn­tet­te és más bűn­cse­lek­mény miatt egy pénz­ügy­őr alez­re­des és 16 társa ellen a Fővá­ro­si Íté­lő­táb­la előtt fel­lebb­vi­te­li eljá­rás­ban foly­ta­tott bün­te­tő­ügy­ben, a másod­fo­kú bíró­ság kihir­de­tett vég­zé­sé­vel a Fővá­ro­si Tör­vény­szék első­fo­kú, a vád­lot­tak fel­men­té­sé­ről, illet­ve rész­fel­men­té­sé­ről ren­del­ke­ző íté­le­tét hatá­lyon kívül helyez­te és az első­fo­kú bíró­sá­got új eljá­rás lefoly­ta­tá­sá­ra utasította.

Elfo­gad­ta a fel­ső­bí­ró­ság a Fővá­ro­si Fel­lebb­vi­te­li Főügyész­ség jogi állás­pont­ját vala­mint indít­vá­nyát és meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy téves bírói jog­ér­tel­me­zés miatt került sor az első­fo­kú bíró­ság fel­men­tő ren­del­ke­zé­se­i­re. A másod­fo­kú bíró­ság elvi éllel muta­tott rá, hogy a vád tár­gyá­vá tett kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mény miat­ti eljá­rás­ban ugyan­azon vád­lot­tak­kal szem­ben, pár­hu­za­mo­san, külön­bö­ző bűn­ül­dö­ző ható­sá­gok által más-más tény­ál­lá­sok­hoz és bűn­cse­lek­mé­nyek­hez kap­cso­ló­dó­an foly­ta­tott tit­kos információ-gyűjtésből szár­ma­zó adat, lehall­ga­tá­si anyag vala­mennyi érin­tet­tel szem­ben tör­vé­nyes bizo­nyí­ték­ként hasz­nál­ha­tó fel, mert az ügy eljá­rás­be­li fogal­ma a tit­kos információ-gyűjtéssel érin­tett sze­mé­lyek és tény­ál­lás, az elkö­ve­tők cse­lek­mé­nyé­nek együtt­lé­tét jelenti.
Ezért téves volt az a dön­tés, hogy az első­fo­kú bíró­ság kire­kesz­tet­te a tör­vé­nyes bizo­nyí­té­kok köré­ből a lehall­ga­tá­si jegy­ző­köny­ve­ket, ame­lye­ket a vád­ha­tó­ság bizo­nyí­ték­ként a bün­te­tő­ügy ira­ta­i­hoz csa­tolt. Az első­fo­kú eljá­rás­ban ez a tény­ál­lás fel­de­rí­tet­len­sé­gét ered­mé­nyez­te, így a Fővá­ro­si Tör­vény­szék ügy­dön­tő hatá­ro­za­ta felül­bí­rá­lat­ra alkal­mat­lan volt.

Az első­fo­kú bíró­ság­nak a fel­lebb­vi­te­li bíró­ság irány­mu­ta­tá­sa alap­ján szük­sé­ges a meg­is­mé­telt bizo­nyí­tá­si eljá­rást lefoly­tat­nia a kor­rup­ci­ós büntetőügyben.