A vádemelést követő mintegy kettő hónap múlva első fokú ítéletet hozott a bíróság

A Komárom-Esztergom Megyei Főügyész­ség élet­ve­szélyt okozó testi sér­tés bűn­tet­te miatt emelt vádat 2018. júni­us 27. nap­ján, mely ügy­ben már 2018. szep­tem­ber 05. nap­ján első­fo­kú íté­le­tet hozott a bíróság. 

A vád­irat sze­rint a vád­lott naszá­lyi csa­lá­di házá­ban 2017. decem­ber 31. nap­ján szil­vesz­te­ri mulat­sá­got tar­tot­tak, a részt­ve­vők sze­szes italt fogyasz­tot­tak. 2018. janu­ár 01. nap­ján, 00 óra 50 perc­kor a vád­lott és a sér­tett vitá­zott, ennek során egy­mást lök­dös­ték. A vesze­ke­dés köz­ben a sér­tett hátat for­dí­tott a vád­lott­nak, aki a kony­ha asz­ta­lá­ról fel­ka­pott egy 20 cm pen­ge­hosszú­sá­gú kést, és azzal a sér­tett hátát, bal olda­lát, dere­kát  kis-közepes erő­vel több­ször megszúrta. 

A sér­tett által elszen­ve­dett sérü­lé­sek gyógy­tar­ta­ma négy hét, ugyan­ak­kor a sér­tett vér­vesz­té­ses shock álla­po­tá­ba került, amely élet­ve­szé­lyes álla­pot­nak minősül. 

Az ügyész­ség a vád­eme­lés­kor hatá­lyos, a bün­te­tő­el­já­rás­ról szóló 1998. évi XIX. tör­vény ren­del­ke­zé­se­i­re figye­lem­mel bizo­nyí­tá­si eljá­rás lefoly­ta­tá­sát, ennek része­ként hat tanú kihall­ga­tá­sát  indítványozta.

A 2018. júli­us 01. nap­ján hatály­ba lépett új bün­te­tő­el­já­rá­si tör­vény (2017. évi XC. tör­vény) alap­ján a Tata­bá­nyai Tör­vény­szék 2018. szep­tem­ber 05. nap­já­ra elő­ké­szí­tő ülést tűzött ki.

Az elő­ké­szí­tő ülé­sen az ügyész a bün­te­tés­re konk­rét indít­ványt (3 év 6 hónap bör­tön­bün­te­tés és 3 év köz­ügyek­től eltil­tás mel­lék­bün­te­tés) tett, amely után a vád­lott a bűn­cse­lek­mény elkö­ve­té­sét beis­mer­te. A vád­lott beis­me­ré­sé­re figye­lem­mel a bíró­ság a bizo­nyí­tá­si eljá­rást a tény­ál­lás meg­ál­la­pí­tá­sá­ra nem foly­tat­ta le, a tanúk kihall­ga­tá­sá­ra nem volt szük­ség. A bíró­ság a vád­lot­tat a bün­te­tés­ki­sza­bá­si körül­mé­nyek­re hall­gat­ta ki, majd íté­le­tet hozott.

A bíró­ság az ügyész indít­vá­nyá­tól eltér­ve a vád­lot­tat 2 év, vég­re­haj­tá­sá­ban 5 év pró­ba­idő­re fel­füg­gesz­tett bör­tön­bün­te­tés­re ítél­te, ezért az ügyész a vád­lott ter­hé­re, súlyos­bí­tá­sért, vég­re­haj­tan­dó bör­tön­bün­te­tés kisza­bá­sa végett fel­leb­be­zést jelen­tett be, míg a vád­lott és védő­je az íté­le­tet tudo­má­sul vette.

Az első fokú eljá­rás gyors befe­je­zé­sét az új bün­te­tő­el­já­rá­si tör­vény alkal­ma­zá­sa tette lehe­tő­vé, amely sze­rint ha a vád­lott az elő­ké­szí­tő ülé­sen a  bűnös­sé­gét beis­me­ri, és a beis­me­rés­sel érin­tett kör­ben  a tár­gya­lás­hoz való jogá­ról lemond, a bíró­ság e tény, az eljá­rás ügy­ira­tai, vala­mint a vád­lott kihall­ga­tá­sa alap­ján a beis­me­rést elfo­gad­hat­ja. A bíró­ság ezután a vád­lot­tat a bün­te­tés­ki­sza­bá­si körül­mé­nyek­re kihall­gat­ja, majd az elő­ké­szí­tő ülé­sen íté­le­tet hoz.