Fogyasztóvédelem

A fogyasz­tó­kat min­den­na­pi éle­tük­ben sok­faj­ta jog­sé­re­lem érhe­ti a vál­lal­ko­zá­sok mulasz­tá­sa vagy maga­tar­tá­sa miatt.

A több fogyasz­tót is érin­tő fogyasz­tói jog­sér­té­sek meg­szün­te­té­se érde­ké­ben a fogyasz­tó­vé­de­lem­ről szóló tör­vény egyes szer­ve­ze­te­ket, köz­tük az ügyészt fel­jo­go­sít­ja arra, hogy a jog­sér­té­sek meg­szün­te­té­se érde­ké­ben pol­gá­ri pert indít­son a bíró­ság előtt. Ez az úgy­ne­ve­zett kép­vi­se­le­ti kereset.

Kép­vi­se­le­ti kere­se­tet a fogyasz­tó köz­vet­le­nül nem indít­hat, azon­ban beje­len­tés­sel, vagy kére­lem­mel for­dul­hat az ügyész­hez ilyen kere­set meg­in­dí­tá­sa cél­já­ból. (Beje­len­tés köz­ér­dek­vé­del­mi ügyben)

A fogyasz­tó sze­mé­lye­sen és köz­vet­le­nül nem vesz részt a perben.

A meg­in­dí­tott kép­vi­se­le­ti kere­se­tek­ről, azok állá­sá­ról és kime­ne­te­lé­ről az ügyész­ség folya­ma­tos tájé­koz­ta­tást nyújt. Az ügye­ket eléri az aláb­bi lin­ken: Kép­vi­se­le­ti keresetek

Amennyi­ben a bíró­ság az ügyész kere­se­té­nek helyt ad, és a vál­lal­ko­zást marasz­tal­ja, akkor fogyasz­tó - érin­tett­sé­ge iga­zo­lá­sa ese­tén – a köz­zé­tett íté­let­ben fog­lal­tak alap­ján érvé­nye­sít­he­ti igé­nyét a vál­lal­ko­zás­sal szemben.

Az aláb­bi­ak­ban néhány fon­to­sabb infor­má­ci­ót olvas­hat­nak arról, hogy milyen ese­tek­ben jár­hat el az ügyész­ség fogyasz­tó­vé­del­mi ügyek­ben köz­igaz­ga­tá­si és pol­gá­ri peres eljá­rá­sok­ban (ez utób­bi­ak­hoz tar­to­zik a kép­vi­se­le­ti kereset).

Ki a fogyasztó?

Fogyasz­tó az a ter­mé­sze­tes sze­mély, aki nem a szak­má­ja, üzle­ti tevé­keny­sé­ge köré­ben vesz árut vagy vesz igény­be szol­gál­ta­tást. Sem­mi­lyen jogi sze­mély nem lehet fogyasz­tó. Nem fogyasz­tó továb­bá az az egyé­ni vál­lal­ko­zó sem, aki az egyé­ni vál­lal­ko­zá­sa érde­ké­ben jár el, ami­kor árut vagy szol­gál­ta­tást vásárol.

Az ügyész­ség­nek több­irá­nyú fogyasz­tó­vé­del­mi hatás­kö­re van, ezért a fogyasz­tó, ha tör­vény­te­len­sé­get tapasz­tal, kére­lem­mel for­dul­hat az ügyészséghez.

Milyen eset­ben jár­hat el az ügyész fogyasz­tó­vé­del­mi ügyekben?

1.) Ha a fogyasz­tó koráb­ban a pana­szá­val az ille­té­kes fogyasz­tó­vé­del­mi ható­ság­hoz for­dult, és a kor­mány­hi­va­tal eljá­rá­sát tör­vény­sér­tő­nek tart­ja, kérel­met nyújt­hat be az ügyész­ség­hez. Az ügyész a fogyasz­tó­vé­del­mi ható­ság hatá­ro­za­tát meg­vizs­gál­hat­ja. Ha az ügyész tör­vény­sér­tést ész­lel, fel­hí­vást nyújt­hat be, amely követ­kez­té­ben a ható­ság a hatá­ro­za­tát meg­vál­toz­tat­hat­ja; amennyi­ben ezt nem teszi, az ügyész pert indít­hat a ható­ság dön­té­se miatt.

Kérel­met nyújt­hat be a fogyasz­tó akkor is, ha állás­pont­ja sze­rint a ható­ság eljá­rá­si köte­le­zett­sé­ge elle­né­re nem járt elfo­gyasz­tó­vé­del­mi ügyé­ben. Az ügyész ez eset­ben akkor jogo­sult a per­in­dí­tás­ra, ha a fogyasz­tó­vé­del­mi  ható­ság az ügyé­szi fel­hí­vás elle­né­re sem indít eljárást.

2.) Ha a fogyasz­tó sze­rint a vele kötött szer­ző­dés­ben alkal­ma­zott vagy alkal­ma­zan­dó álta­lá­nos szer­ző­dé­si fel­té­te­lek (ÁSZF) tisz­tes­ség­te­le­nek, az ügyész pert indít­hat a fel­té­te­lek tisz­tes­ség­te­len­sé­gé­nek bíró­sá­gi meg­ál­la­pí­tá­sa érde­ké­ben. A per alap­ján hozott bíró­sá­gi dön­tés (a tisz­tes­ség­te­len­ség meg­ál­la­pí­tá­sa) vala­mennyi fogyasz­tó­ra kiter­jed, akik a meg­tá­ma­dott ÁSZF-ekkel kötöt­tek szer­ző­dést a vál­lal­ko­zó­val. A bíró­ság dön­té­se nem ter­jed ki ugyan­ak­kor azok­ra a szer­ző­dé­sek­re, ame­lye­ket a kere­set benyúj­tá­sá­ig már teljesítettek.

3.) Ha a fogyasz­tó­val szer­ző­dő fél jog­sér­tő tevé­keny­sé­get vagy gya­kor­la­tot foly­tat, az ügyész a fogyasz­tók (több érin­tett) pol­gá­ri jogi igé­nye­i­nek érvé­nye­sí­té­se érde­ké­ben is indít­hat keresetet.

Indíthat-e pert az ügyész a fogyasz­tó helyett? 

Az ügyész a fogyasz­tó­vé­de­lem köré­ben nem indít­hat pert a fogyasz­tó egye­di igé­nye érvé­nye­sí­té­sé­re, mert ezt a hatá­lyos jog­sza­bá­lyok nem teszi lehe­tő­vé. Ha azon­ban a fogyasz­tó olyan okból for­dul az ügyész­ség­hez, amely szá­mos fogyasz­tót érint, és a per­in­dí­tá­si fel­té­te­lek is fenn­áll­nak, akkor az ügyész­ség vala­mennyi fogyasz­tó érde­ké­ben, a fogyasz­tók per­ben­ál­lá­sa nél­kül jár el.

Az aláb­bi­ak­ban pél­dá­kat olvas­hat­nak arra, hogy az ügyész­ség mikor jár­hat el fogyasz­tó­vé­del­mi ügy­ben és mikor nem:

A fogyasz­tó a web­áru­ház­ban bútort ren­del, és a vétel­árat is kifi­ze­ti. A felek között jog­vi­ta támad a vál­lal­ko­zó tel­je­sí­té­sé­vel kapcsolatban.

A vál­lal­ko­zó a ren­de­lés alap­ján cit­rom­sár­ga bútort szál­lít, de a fogyasz­tó állít­ja, hogy tört­fe­hér szí­nűt ren­delt. A fogyasz­tó­nak a ren­de­lés­kor lehe­tő­sé­ge volt szín­ská­lán meg­je­löl­ni a válasz­tott színt, és utóbb azt vitat­ja, hogy a vál­lal­ko­zó a meg­ren­delt szín­ben szál­lí­tot­ta le a bútort. A felek a kivá­lasz­tás­sal a színt egye­di­leg meg­ha­tá­roz­ták, így vitá­juk egye­di jog­vi­tá­nak minő­sül, ezért az ügyész ebben az eset­ben nem jár­hat el.

A web­áru­ház­ban meg­ren­delt, a vál­lal­ko­zó által gyár­tott és szál­lí­tott kony­ha­bú­tor 3 cm-rel hosszabb a meg­ren­delt 210 cm-es hosszú­ság­nál, ezért az nem fér el a kony­ha­fül­ké­ben. A vál­lal­ko­zó és a fogyasz­tó között az elté­rés miatt vita támad, ahol a vál­lal­ko­zó állít­ja, hogy az álta­lá­nos szer­ző­dé­si fel­té­te­lek­ben, amit a fogyasz­tó is elfo­ga­dott, kikö­töt­te, hogy méret­ben a meg­ren­de­lés­től 5 %-kal eltér­het. Ebben az eset­ben az ügyész a fel­té­tel tisz­tes­ség­te­len­sé­ge miatt pert indít­hat a vál­lal­ko­zó ellen, mert nyil­ván­va­ló, hogy a méret­re gyár­tás ese­tén a fogyasz­tó pon­to­san azt a mére­tű bútort sze­ret­né, amit ren­del. Ezért tisz­tes­ség­te­len, hogy a vál­lal­ko­zó az ászf-ben kikö­töt­te az elté­rés lehe­tő­sé­gét. Ha ered­mé­nyes a per­lés, akkor a fogyasz­tó­nak nem kell bizo­nyí­ta­nia a tisz­tes­ség­te­len­sé­get, hanem az elté­rés miatt fogyasz­tói igénnyel élhet.

A web­áru­ház­ban meg­vá­sá­rolt éjje­li­szek­rényt a vál­lal­ko­zó ház­hoz szál­lí­tot­ta. A fogyasz­tó a szál­lí­tást köve­tő 3. napon elállt a szer­ző­dés­től, és kérte vissza a kifi­ze­tett vétel­árat, vala­mint a kiszál­lí­tá­si díjat. A vál­lal­ko­zó nem haj­lan­dó a kiszál­lí­tá­si díjat vissza­fi­zet­ni arra hivat­ko­zás­sal, hogy azt már a fuva­ro­zó cég­nek meg­fi­zet­te, és azt külön­ben sem szok­ta vissza­fi­zet­ni. Ha való­ban ez a vál­lal­ko­zó gya­kor­la­ta, akkor az ügyész pert indít­hat a vál­lal­ko­zó ellen a fogyasz­tók igé­nyé­nek érvé­nye­sí­té­se cél­já­ból, és köve­tel­he­ti, hogy a vál­lal­ko­zó a jog­sza­bá­lyok­kal ellen­té­te­sen vissza­tar­tott díjat az íté­let­tel érin­tett, igé­nyü­ket meg­fe­le­lő­en iga­zo­ló fogyasz­tók­nak fizes­se vissza. Ebben az eset­ben a fogyasz­tók­nak csak azt kell iga­zol­ni­uk, hogy az íté­let alap­ján vissza­kö­ve­tel­he­tik a vál­lal­ko­zó­tól a díjat.

Hogyan for­dul­hat a fogyasz­tó az ügyészséghez?

A fogyasz­tó a kérel­mét az ügyész­ség­re (ha ren­del­ke­zik ügy­fél­ka­pu­val) elekt­ro­ni­kus úton, vagy írás­ban is benyújt­hat­ja. A fogyasz­tó ügy­fél­fo­ga­dá­si idő­ben a kérel­mét az ügyész­sé­gen is előterjesztheti.