Egy férfi a járdán ütötte el gépkocsival haragosait és a közlekedési szabályokat megszegve a gyalogosok biztonságát is veszélyeztette. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség a 9 év fegyházbüntetés súlyosítását indítványozta.
Az elsőfokú ítélet tényállása szerint a vádlott családja haragos viszonyban áll a sértettek családjával. 2024. május 17-én, délelőtt, a két sértett férfi egy pécsi belvárosi üzletházban megkergette a vádlottat és barátnőjét. A vádlott értesítette rokonságát a történtekről, mire hozzátartozói megjelentek az üzletház melletti parkolóban. A két sértett férfi közben egy közeli mezőgazdasági boltban bozótvágót vásárolt, majd szintén a parkolóba mentek, ahol találkoztak a másik családdal. Szóváltás alakult ki köztük, egymást kölcsönösen fenyegették.
A sértettek a járdán tartózkodtak, amikor a vádlott egy gépkocsival a járdára hajtott, a gépkocsit a sértettek felé kormányozta és elütötte őket. A vádlott ekkor letért a járdáról, az úttest bal oldalán haladt tovább, emiatt egy másik gépkocsi vezetője arra kényszerült, hogy lefékezzen, és a járdára hajtson. A vádlott visszafordult, a járdán ment tovább a gépkocsival, a gyalogosoknak sietve kellett kitérni előle. Ismét megpróbálta elütni az egyik sértett férfit, de nem járt sikerrel.
A vádlott ekkor a parkolóba hajtott, testvére beült mellé, majd elmenekültek a helyszínről. A rendőrök egy forgalmas belvárosi utcán fogták el őket, a gépkocsit ekkor már a vádlott testvére vezette.
A sértettek nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek. A vádlott szándéka a két férfi életének kioltására irányult.
A vádlott testvérét bűnpártolás bűntette miatt korábban elítélte a bíróság.
Az elsőfokú bíróság a vádlottat több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és közúti veszélyeztetés bűntette miatt 9 év fegyházbüntetésre, végleges hatályú járművezetéstől eltiltásra ítélte és mellékbüntetésül 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.
Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért fellebbezett és a vádlott és védője is fellebbezést jelentett be.
A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint a kiemelkedő tárgyi súlyú élet elleni bűncselekményt a köznyugalmat súlyosan megzavaró módon elkövető vádlottal szemben a törvényi minimum alatti szabadságvesztés nem alkalmas a büntetési célok elérésére, ezért annak súlyosítását indítványozta.