Az arzénes mérgezéses perek

Az erdé­lyi szár­ma­zá­sú ügyész, Kron­berg János nevét meg­is­mer­te a 20-30-as évek for­du­ló­ján újsá­got olva­só köz­vé­le­mény, de még azok is, akik a Nyu­gat című lapot for­gat­ták, mert abban Móricz Zsig­mond tudó­sí­tott a Kolozs­vá­ri Jog­tu­do­má­nyi Egye­te­men dip­lo­má­zott, majd 1920-ban Szol­nok­ra áthe­lye­zett ügyész ténykedéséről.

Kron­berg János kép­vi­sel­te ugyan­is a vádat a kor­szak, és a magyar kri­mi­na­lisz­ti­ka egyik leg­sö­té­tebb bűn­ügyé­ben, az úgy­ne­ve­zett arzé­nes mér­ge­zé­ses ügyek­ben. Bár nem maradt fenn az ese­tek tel­jes doku­men­tá­ci­ó­ja, a kora­be­li saj­tó­je­len­té­sek sze­rint leg­alább 101 halá­los áldo­za­ta volt annak a gyil­kos­ság­so­ro­zat­nak, amely csak­nem két évti­ze­den át zaj­lott a tisza­zu­gi fal­vak­ban. Az írók és kuta­tók fan­tá­zi­á­ját is meg­moz­ga­tó ese­mé­nyek vala­mi­kor 1911-ben kez­dőd­tek és 1929-ig, a nyo­mo­zás meg­in­du­lá­sá­ig tartottak.

Az elkö­ve­tők döntő több­sé­ge asszony volt, az áldo­za­tok jelen­tős része pedig csa­lád­tag, 49 eset­ben a tet­tes férje. Vajon mi vezet­te az asszo­nyo­kat, hogy arzén­nel mér­gez­zék meg fér­je­i­ket, és hogyan volt bizo­nyít­ha­tó cse­le­ke­de­tük? – sok egyéb mel­lett erre a kér­dés­re is igye­ke­zett választ adni Kron­berg János ügyész, aki ala­pos­sá­gá­ról, tár­gyi­la­gos­sá­gá­ról, élet­is­me­re­té­ről vált híres­sé a kor­ban. A perek hat halá­los íté­let­tel zárul­tak, amely­ből hár­mat végre is haj­tot­tak, de a gyil­kos­ság­so­ro­zat elin­dí­tó­ját, a nagyr­évei bába­asszonyt, Faze­kas Gyu­lá­nét nem tud­ták bíró­ság elé állí­ta­ni, mert önke­zé­vel vetett éle­té­nek – halá­lát „lúgkő” mér­ge­zés okozta.

(For­rás: Dr. Varga Árpád: A tisza­zu­gi arzé­nes asszo­nyok és a pere­ik­ben hozott halá­los íté­le­tek a Kúria előtt)