Az első magyarországi bankrablásról

1908. októ­ber 28-án, szer­dán dél­előtt – egy bér­ko­csi­ból kiszáll­va – két férfi lépett be a Pesti Magyar Keres­ke­del­mi Bank újpes­ti épü­le­té­be. Per­ce­ken belül kez­de­tét vette az első magyar­or­szá­gi bank­rab­lás, ame­lyet ugyan a kora­be­li lapok­ban haj­la­mo­sak vol­tak két ügyet­len gengsz­ter peches kísér­le­té­nek minő­sí­te­ni, való­já­ban elszánt bűnö­zők gon­do­san kiter­velt akci­ó­ja volt. Fel­fegy­ver­kez­ve és sötét szem­üve­get, álsza­kállt visel­ve a két len­gyel szár­ma­zá­sú, magya­rul alig egy-két szót beszé­lő férfi csak­nem negyed­órát töl­tött a bank­fi­ók­ban, majd onnan 41.722 koro­na 81 fil­lér­rel lépett ki.
Dél­után­ra már bejár­ta a szé­kes­fő­vá­rost a hír, és egye­sek azt is tudni vél­ték, hogy való­já­ban az éppen Buda­pes­ten tar­tóz­ko­dó XII. Alfonz spa­nyol király ellen ter­vez­tek anar­chis­ták merény­le­tet. A kora­be­li pony­va­iro­da­lom olva­só­kö­zön­sé­ge köré­ben elter­jedt az a plety­ka is, hogy az akkor nép­sze­rű detek­tív pamf­le­tek „adtak impul­zust a rab­lás vég­hez­vi­te­lé­hez”.
Kre­csá­nyi Kál­mán veze­tő detek­tív csa­pa­ta kezd­te meg a hely­szín vizs­gá­la­tát, és eredt a szö­kés­ben lévő elkö­ve­tők nyo­má­ba. Sze­ke­res Ist­ván gödöl­lői cím­ze­tes csend­őr őrmes­ter gyors hely­zet­fel­is­me­ré­sé­nek köszön­he­tő­en sike­rült lefü­lel­ni a ható­ság­nak Pias­kovsz­ki Józse­fet és tet­tes­tár­sát, Antos­e­vics Gyu­lát is. A bér­ko­csis, aki a két – vas­ön­tő mun­kás­ként dol­go­zó – fér­fit szál­lí­tot­ta, mit sem tudott uta­sai szán­dé­ká­ról és az elkö­ve­tett cse­lek­mé­nyük­ről.
A vádat kép­vi­se­lő ügyész­ről nem marad­tak fenn pon­tos for­rá­sok. Dr. Takáts Dénes és dr. Szől­lő­sy Osz­kár nevét is emlí­tik a kora­be­li lapok. Utób­bi ügyé­szi pálya­fu­tá­sa után neves euró­pai bör­tön­ügyi szak­em­ber lett. Az ügy­ben dr. Rónay Kamill, a pest­vi­dé­ki kirá­lyi tör­vény­szék elnö­ke hir­de­tett íté­le­tet, a vád­lot­ta­kat három év fegy­ház­bün­te­tés­sel és öt év hiva­tal­vesz­tés­sel, vala­mint Magyar­or­szág terü­le­té­ről örö­kös kitil­tás­sal súj­tot­ta.
Az elra­bolt összeg­ből mind­össze­sen 356 koro­na került elő. Az éle­de­ző hazai fil­mes szak­ma „Az újpes­ti bank­rab­lás” címen készí­tett néma­fil­met az eset­ről.
For­rás:
Dr. Ibo­lya Tibor: Kri­mi­na­lisz­ti­ka­tör­té­ne­ti tanul­má­nyok (Pat­ro­ci­ni­um Kiadó; 2015)