Mivel a szerződések semmisségét alátámasztó tény vagy adat az ügyészségi vizsgálat során nem merült fel, a Fővárosi Főügyészség a 2024. augusztus 1-jén kelt állásfoglalásával elutasította dr. Dobrev Klára csongrádi ingatlanok jogellenes megszerzésére utaló kérelmét.
Dr. Dobrev Klára hét Csongrád-Csanád vármegyei termőföld zsebszerződéssel történő átruházása miatt kért ügyészi keresetindítást. Álláspontja szerint az adásvételi és ajándékozási szerződések, egy német nyelvű Igazolás elnevezésű okirat, valamint a tulajdoni lapok bejegyzései alapján a termőföld valódi tulajdonosa nem az ingatlannyilvántartásba bejegyzett személy volt, a jogügyletek célja az ingatlanok tulajdonjogának az arra nem jogosult személy részére történő átjátszása volt. Tekintettel arra, hogy hat termőföld jelenleg már a Magyar Állam tulajdonában áll, ezért a kérelem szerint az ügyészi perindítás célja az ingatlanokon a külföldi magánszemélyek javára fennálló jelzálogjog törlése.
Az ügyészség a kérelem alapján az iratokat beszerezte, és a hét ingatlan földhivatali iratait valamint az adásvételi szerződések semmissége miatt korábban folyamatban volt polgári perben keletkezett bírósági ítéleteket megvizsgálta.
Az ügyészség a kérelmet a keresetindítás feltételei fennállásának hiányában nem tartotta teljesíthetőnek. Egy ingatlan esetén kétséget kizáró módon megállapítható volt, hogy az jogszerűen, érvényes és hatályos jogügyletek eredményeként került a jelenlegi magyar állampolgár tulajdonosához. Hat ingatlan a Magyar Állam tulajdonában áll, amelyeket jelzálogjog terhel, azonban a jelzálogjog bejegyzések alapjául szolgáló kölcsönszerződések semmisségére utaló tény vagy adat nem merült fel. Ezért a bejegyzett jelzálogjogok ügyészi perindítás útján nem törölhetők.
A vizsgálat kiterjedt az adásvételi szerződések áttekintésére is, amelyek érvényességét a bíróság korábban már más felek között folyamatban lévő perben értékelte. Ennek eredményeként azt állapította meg, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor a felek nem színleltek, a szerződés jóerkölcsbe nem ütközött, és tévedésbe ejtés miatti érvénytelensége sem állt fenn. A szerződés nem ütközött a megkötésekor hatályos termőföldtörvénybe sem, mert az ugyan tiltotta a termőföld külföldiek tulajdonába kerülését, azonban a perbeli esetben magyar állampolgárok kötöttek egymással adásvételi szerződést.
Az ügyészség eljárása kiterjedt arra is, hogy az 1995. augusztusában létrejött német nyelvű, ügyvédi ellenjegyzést nem tartalmazó Igazolás elnevezésű irat és az adásvételi szerződés együtt vizsgálva zsebszerződésnek minősült-e, azaz alkalmas volt-e a termőföldszerzéssel kapcsolatos jogszabályi tilalmak kijátszására. Tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a német nyelvű okiratban foglalt megállapodástól a felek utóbb elálltak, ezért az iratok a jogszabályi tilalom kijátszására irányuló joghatás kiváltására nem voltak alkalmasak.
Mivel a szerződések semmisségét alátámasztó tény vagy adat az ügyészségi vizsgálat során sem merült fel, ezért a jogügyletek semmissége nem állapítható meg, az ügyészi perindítás jogszabályi feltételei pedig erre figyelemmel nem állnak fenn.