Főoldal » Archív » Az ügyészség újabb ingatlanközvetítői szerződés tisztességtelen kikötései miatt perelt sikeresen

Az ügyész által indí­tott per­ben fon­tos, a köz­ve­tí­tői díjat és a fogyasz­tó­kat álta­lá­ban is érin­tő kér­dé­sek­ről dön­tött jog­erő­sen a bíróság.

A bíró­ság meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy tisz­tes­ség­te­len az, ha az ingat­lan­köz­ve­tí­tő a sike­res köz­ve­tí­tés­től füg­get­le­nül, annak elle­né­re kéri a juta­lé­kát, hogy meg­fe­le­lő vevőt tény­le­ge­sen nem köz­ve­tít. A köz­ve­tí­tői szer­ző­dé­sek célja az ingat­lan sike­res érté­ke­sí­té­se (bér­be­adá­sa), ezért ha az ingat­lan­köz­ve­tí­tő pusz­tán érdek­lő­dő­ket hoz, és az ingat­lant meg­hir­de­ti, mind­ad­dig a juta­lék­ra nem tart­hat igényt, amíg a fogyasz­tó az adás­vé­te­li vagy bér­le­ti szer­ző­dést meg nem köti. Az ingat­lan­köz­ve­tí­tő hir­de­té­si és mar­ke­ting tevé­keny­sé­gé­ért külön juta­lék tehát nem jár, mivel a juta­lék a szer­ző­dés sze­rint a sike­res eladá­sért (bér­be­adá­sért) jár.

Az ún. kizá­ró­la­gos szer­ző­dé­sek ese­tén az ingat­lan­köz­ve­tí­tő díj­ked­vez­ményt ad a fogyasz­tó­nak, aki cse­ré­be vál­lal­ja, hogy ingat­la­nát saját maga nem hir­de­ti, más ingat­lan­köz­ve­tí­tő­nek meg­bí­zást nem ad. A ked­vez­mény­hez tár­su­ló szer­ző­dés­ben több­let­szol­gál­ta­tás­nak neve­zett („ren­del­ke­zés­re tar­tás” díja, fel­me­rü­lő „eset­le­ges” költ­sé­gek) mögött azon­ban tény­le­ges szol­gál­ta­tás nincs, de a fogyasz­tót ezért fize­té­si köte­le­zett­ség ter­he­li. Ez a Pol­gá­ri Tör­vény­könyv alap­ján tisz­tes­ség­te­len­nek minő­sül, mivel a fogyasz­tót – áta­lány­té­rí­tés for­má­já­ban –fize­tés­re köte­le­zi. Tehát nem csak arról van szó, hogy az ingat­lan­köz­ve­tí­tő iroda nem végez sike­res köz­ve­tí­tői tevé­keny­sé­get, hanem a több­let­szol­gál­ta­tá­sok tekin­te­té­ben sem nyújt szol­gál­ta­tást, csak ennek pusz­ta lehe­tő­sé­gét kíván­ja meg­fi­zet­tet­ni fogyasztóval.

Ellen­té­tes a jog­sza­bá­lyok­kal az is, hogy a vál­lal­ko­zás a szer­ző­dést bár­mi­kor fel­mond­hat­ja, miköz­ben a fogyasz­tó ugyan­er­re nem jogo­sult. A per­be­li­hez hason­ló, egy ingat­lan eladá­sá­ra lét­re­jött kizá­ró­la­gos köz­ve­tí­tői szer­ző­dés ese­tén a fogyasz­tó fel­mon­dá­si jogá­nak kizá­rá­sa azért nem lehet­sé­ges, mert a köz­ve­tí­tői szer­ző­dés nem minő­sül tar­tós jog­vi­szony­nak, így a fel­mon­dás joga nem kor­lá­toz­ha­tó és nem zár­ha­tó ki.

Egyet­ér­tett a bíró­ság az ügyésszel abban is, hogy ha az eladó bánat­pénz­re, vagy a fog­la­ló­ra jogo­sult, ez kizá­ró­lag a fogyasz­tót ille­ti meg, kár­ta­la­ní­tá­sá­ra, illet­ve arra szol­gál, hogy a szer­ző­dés meg­kö­té­sé­nek vagy tel­je­sí­té­sé­nek elma­ra­dá­sá­ból eredő vesz­te­sé­gét csök­kent­se. A vevő vissza­lé­pé­se, vagy a már meg­kö­tött szer­ző­dés tel­je­sí­té­sé­nek elma­ra­dá­sa a fogyasz­tó­nál jár idő- és anya­gi vesz­te­ség­gel, míg a köz­ve­tí­tő­nél nem, ezért a pénz­ből az ingat­lan­köz­ve­tí­tő része­se­dé­se indo­ko­lat­lan és egy­ben a jóhi­sze­mű­ség és tisz­tes­ség köve­tel­mé­nyé­vel ellentétes.

A véte­li aján­lat­hoz kap­cso­ló­dó­an a bíró­ság leszö­gez­te, hogy tisz­tes­ség­te­len az eladót abban az eset­ben is díj­fi­ze­tés­re köte­lez­ni, amennyi­ben szá­má­ra a véte­li aján­lat nem elfo­gad­ha­tó. Az ügyész helye­sen utalt arra is, hogy annak is jelen­tő­sé­ge van, hogy a véte­li aján­lat vissza­uta­sí­tá­sa a fogyasz­tó­nak felróható-e, illet­ve annak tény­le­ges, valós, ala­pos oka volt-e, melyek vizs­gá­la­ta nél­kül a táma­dott ren­del­ke­zés tisztességtelen.

Végül ismét meg­ál­la­pí­tást nyert, hogy az is tisz­tes­ség­te­len, ha a Pest megyei ingat­la­nok köz­ve­tí­té­se ese­tén a Buda­pes­ti II. és III. Kerü­le­ti Bíró­ság ille­té­kes­sé­gét köti ki az ingat­lan­köz­ve­tí­tő a szer­ző­dés­ben, mert az meg­ne­he­zí­ti a fogyasz­tó igény­ér­vé­nye­sí­té­si lehetőségeit.

Az ügy­ben kiadott koráb­bi főügyész­sé­gi köz­le­mény az aláb­bi olda­lon érhe­tő el:

https://ugyeszseg.hu/tisztessegtelen-szerzodesi-felteteleket-alkalmazott-tobb-ingatlankozvetito-irodahalozat/