Brutálisan végzett két hajléktalan társával - a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség sajtóközleménye

A Deb­re­ce­ni Fel­lebb­vi­te­li Főügyész­ség az íté­let hely­ben­ha­gyá­sát indít­vá­nyoz­ta azzal a több­szö­rö­sen bün­te­tett elő­éle­tű vád­lot­tal szem­ben, aki ok nél­kül ölte meg két haj­lék­ta­lan tár­sát, egy har­ma­dik isme­rő­sét pedig kifosztotta.

Az íté­let sze­rint a haj­lék­ta­lan vád­lott 2020 augusz­tu­sá­ban együtt ita­lo­zott a szin­tén haj­lék­ta­lan fér­fi­val. Ita­lo­zás köz­ben elha­tá­roz­ta, hogy a sér­tet­tet meg­öli. Ennek érde­ké­ben elcsal­ta egy hét­vé­gi ház­hoz, ahol egy vas­tag faka­ró­val addig ütöt­te gya­nút­lan áldo­za­tát, amíg elhunyt. A holt­tes­tet egy fás-bokros lej­tős terü­le­ten legu­rí­tot­ta, azt egy fa tövé­ben, hetek­kel később talál­ták meg.

Egy hónap­pal később, 2020. szep­tem­ber 11-én, este, a vád­lott együtt ita­lo­zott haj­lék­ta­lan tár­sa­i­val egy bir­tok­ba vett lakó­ház­nál, majd a sér­tett elment a saját lak­ré­szé­be alud­ni. Haj­nal­ban a vád­lott bement az alvó fér­fi­hez és ok nél­kül kéz­zel bán­tal­maz­ta, majd a nála lévő kés­sel, kb. 50 alka­lom­mal meg­szúr­ta, meg­vág­ta. Végül a holt­tes­tet egy pap­lan­hu­zat­ba cso­ma­gol­va az udva­ron lévő kútba dobta.

Még ugyan­eb­ben a hónap­ban egy másik, alvó isme­rő­sé­től elvet­te pén­zét és igazolványait.

A Mis­kol­ci Tör­vény­szék külö­nös kegyet­len­ség­gel, több ember sérel­mé­re elkö­ve­tett ember­ölés bűn­tet­te, kifosz­tás bűn­tet­te, vala­mint okirat­tal vissza­élés vét­sé­ge miatt élet­fogy­tig tartó sza­bad­ság­vesz­tés­re ítél­te a vád­lot­tat azzal, hogy a fegy­ház­bün­te­tés­ből leg­ko­ráb­ban 40 év múlva bocsát­ha­tó fel­té­te­les szabadságra.

Az íté­le­tet az ügyész­ség tudo­má­sul vette. A vád­lott eny­hí­tés érde­ké­ben, védő­je pedig elsőd­le­ge­sen téves minő­sí­tés és fel­men­tés, másod­la­go­san a bün­te­tés eny­hí­té­se érde­ké­ben fellebbezett.

A Deb­re­ce­ni Fel­lebb­vi­te­li Főügyész­ség állás­pont­ja sze­rint a bíró­ság dön­té­se tör­vé­nyes és meg­ala­po­zott. A több­szö­rö­sen bün­te­tett elő­éle­tű, vissza­eső vád­lott min­den mél­tá­nyol­ha­tó indok nél­kül, orvul és alat­to­mo­san támadt ártat­lan áldo­za­ta­i­ra. A kitar­tó módon elkö­ve­tett, kirí­vó­an durva erő­szak kel­lő­en indo­kol­ja a vele szem­ben kisza­bott élet­fogy­tig tartó sza­bad­ság­vesz­tés bün­te­tés alkal­ma­zá­sát, mely­nek eny­hí­té­sé­re nincs tör­vé­nyes indok. A tár­sa­da­lom védel­me ilyen gát­lás­ta­lan és erő­sza­kos elkö­ve­tők­kel szem­ben csak pél­dás bün­te­tés­sel biz­to­sít­ha­tó, ezért az íté­let hely­ben­ha­gyá­sa indokolt.