A XIX-XX. század fordulójának egyik kiemelkedő közéleti személyisége volt Székely Ferenc.

Ki gon­dol­ná a kora­be­li fotó­kat vagy mai fel­vé­te­le­ket látva, hogy a Kis-Svábhegyen az 1900-es évek ele­jén még sző­lős ker­tek, kuko­ri­ca­föl­dek, erdők, bozó­to­sok vol­tak, és nyoma sem volt a váro­si infrastruktúrának? Bár­czy Ist­ván pol­gár­mes­ter­sé­ge ide­jén kez­dő­dött az a város­épí­té­sze­ti prog­ram, amely­nek ered­mé­nye­ként lét­re­jött az alsó-középosztály, és a mun­ká­sok lak­ha­tá­si prob­lé­má­it eny­hí­tő Wekerle-telep, és a közép­osz­tály­nak szánt, […]

A nem­ze­tek Euró­pá­ja a jog­ren­dek sok­fé­le­sé­gé­nek Euró­pá­ját is jelen­ti, annak elle­né­re, hogy a nem­ze­ti sza­bá­lyo­zá­sok­nak sok tekin­tet­ben alkal­maz­kod­ni­uk kell az uniós jog­hoz. Az ügyész­sé­gek helye az unió orszá­ga­i­nak intéz­mény­rend­sze­ré­ben függ az adott állam jogi kul­tú­rá­já­tól, hagyo­má­nya­i­tól és alkot­má­nyos beren­dez­ke­dé­sé­től. Polt Péter leg­főbb ügyész az Alap­tör­vény elfo­ga­dá­sá­nak ötö­dik évfor­du­ló­ján ren­de­zett, szé­kes­fe­hér­vá­ri kon­fe­ren­ci­án rész­le­te­sen beszélt a külön­bö­ző […]

„Lim­ba­cher ügyész a Rózsa Sán­dor sze­mé­lyi ada­ta­i­nak kihall­ga­tá­sa után bele­fog fel­ol­va­sá­sá­ba. Ugyan­azo­kat a váda­kat hozza fel, ame­lye­ket Rózsa Sán­dor álmá­ban a peles­kei nótá­ri­us­nak beval­lott. – Taga­dom – felel éber álla­po­tá­ban a haram­ja.” Ezen sorok Krúdy Gyula: A betyá­rok csil­la­ga Magyar­or­szág tör­té­ne­té­ben című művé­ből szár­maz­nak. A szer­ző a tár­gya­lás­ról szóló beszá­mo­ló­já­ban meg­em­lí­ti azt is, hogy a köz­vé­le­mény komoly […]

„Kitűnően töltötte be ezt a rendkívül fontos igazságügyi missziót, s jó példát mutatott, hogy miként kell felfogni a koronaügyész szerepét és jogait a Kúria előtt.“

A kirá­lyi ügyész­ség­ről szóló 1871. évi XXXIII. tör­vény­cikk indok­lá­sa leszö­gez­te, hogy létre kell hozni a köz­vá­dat kép­vi­se­lő intéz­ményt, mely­nek kap­csán elen­ged­he­tet­len, hogy „a bíró, a köz­vád­ló és a védő külön ter­mé­sze­tű teen­dői elvá­lasz­tas­sa­nak és egy­más­tól füg­get­len köze­gek­re bízas­sa­nak”. A köz­vád­ló pedig „csak az állam köze­ge lehet, mivel a bün­te­tő tör­vé­nyek áthá­gói magát a jog­ren­det és […]

A kuruzslás szorosan összefonódott az orvoslás fejlődésével, és a kuruzslókkal szemben a jog már a XIX. század végén szankciókkal élt.

Kronberg János nevét megismerte a 20-30-as évek fordulóján a közvélemény, ő képviselte a vádat a magyar kriminalisztika egyik legsötétebb bűnügyében.

Hiába a jár­vány, a kény­sze­rű bezárt­ság, a sze­mé­lyes kap­cso­la­tok hiá­nya, soka­kat meg­moz­gat az ügyész­ség 150. évfor­du­ló­ja. Van, aki külön­le­ges sport­tel­je­sít­ménnyel készül, más tanul­mányt ír, vir­tu­á­lis kiál­lí­tást szer­vez, vagy épp végig köve­ti a soro­za­tun­kat. Megint más édes meg­le­pe­tés­sel ked­ves­ke­dik a kollégáinak. Kiss Ildi­kó majd’ 20 éve dol­go­zik tiszt­vi­se­lő­ként a Nyír­egy­há­zi Járá­si Ügyész­sé­gen, azon­ban a mun­ká­ja mel­lett soha nem múlt el a sütés­hez való gye­rek­ko­ri […]