Az ügyész nem elítélni akar valakit, hanem az objektív igazságot keresi – hangsúlyozta Polt Péter a Magyar Jogász Egyletnek adott interjújában.

Az ítélet előtt az ügyész és a védő utoljára összefoglalja, hogy mit tart fontosnak az ügyben.

A köz­vé­le­mény szá­má­ra kevés­be ismert az együtt­mű­kö­dő sze­mély sze­re­pe. Elő­for­dul­hat ugyan­is, hogy a ter­helt olyan infor­má­ci­ók bir­to­ká­ban van, hogy az ő meg­bün­te­té­sé­hez fűző­dő tár­sa­dal­mi érdek kisebb, mint az, hogy eze­ket az infor­má­ci­ó­kat meg­ossza a ható­sá­gok­kal. Folyé­ko­nyan jogá­szul soro­za­tunk követ­ke­ző epi­zód­ja erről szól.

Az egész­ség­ügy, az ener­ge­ti­ka és az épí­tés­ügy a kor­rup­ci­ó­nak leg­in­kább kitett ága­za­tok Len­gyel­or­szág­ban – mond­ta Bog­dan Swi­ecz­kows­ki Buda­pes­ten, a magyar ügyész­ség jubi­le­u­mi kon­fe­ren­ci­á­ján. A len­gyel leg­főbb ügyész helyet­te­se a modern magyar ügyész­ség fenn­ál­lá­sá­nak 150. évfor­du­ló­já­ra ren­de­zett ese­mé­nyen a kor­rup­ci­ó­ról szóló szek­ci­ó­ban szá­molt be arról, hogy 2016-ban átfo­gó ügyész­sé­gi refor­mot haj­tot­tak végre Len­gyel­or­szág­ban, amely­nek fon­to­sabb ele­mei […]

2018 júli­u­sá­ban beve­ze­tett új bün­te­tő­el­já­rá­si tör­vény nem tit­kolt célja volt az eljá­rá­sok gyor­sí­tá­sa, a bíró­sá­gok mun­ka­ter­hé­nek csök­ken­té­se. Ennek egyik esz­kö­ze a szak­mai körök­ben “ mér­té­kes indít­vány­nak” neve­zett lehe­tő­ség. A hír­adá­sok sok­szor téve­sen úgy értel­me­zik ezt az indít­ványt, hogy az ügyész és a vád­lott meg­egyez­tek egy­más­sal. Való­já­ban azon­ban nincs szó meg­egye­zés­ről. Mit is takar akkor való­já­ban […]

Az elmúlt évben hozta meg lát­vá­nyos ered­mé­nye­it az a munka, amely­nek jogi hát­te­rét, intéz­mény­rend­sze­rét 2004 óta épí­tik Szlo­vá­ki­á­ban. Maros Zilin­ka szlo­vák leg­főbb ügyész beszélt erről a modern magyar ügyész­ség fenn­ál­lá­sa alkal­má­ból ren­de­zett nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­án Buda­pes­ten. A külön­le­ges bíró­sá­gok és a főügyész­ség közös mun­ká­já­nak ered­mé­nye­ként 2020-ban 180 magas rangú köz­tiszt­vi­se­lőt, rend­őrt , bírót ültet­tek a vád­lot­tak […]

Az ame­ri­kai fil­mek­ben gyak­ran hal­lunk a „vád­al­ku­ról”, ahol az ügyész és a gya­nú­sí­tott meg­egye­zik a bün­te­tés­ben, és abban is, hogy egy­ál­ta­lán miként minő­sül a bűn­cse­lek­mény. A magyar jog az ilyen jel­le­gű vád­al­kut nem isme­ri. De akkor mi is az az egyez­ség? Erre adja meg a választ a Folyé­ko­nyan jogá­szul követ­ke­ző epizódja.

Az osztrák korrupció ellenes ügyészi és hatósági tevékenységet mutatta be Franz Plöchl, Ausztria legfőbb ügyésze.

A 150 éves modern magyar ügyész­ség­ről adott rövid átte­kin­tést a Kos­suth Rádió Egy­szer volt…című tár­sa­da­lom­tör­té­ne­ti maga­zin­ja. A műsor a magyar igaz­ság­szol­gál­ta­tás jog­tör­té­ne­ti folya­ma­tá­ba ágyaz­va mutat­ta be az ügyész­ség tör­té­ne­tét. Faze­kas Géza, a Leg­főbb Ügyész­ség Kom­mu­ni­ká­ci­ós és Saj­tó­fő­osz­tá­lyá­nak veze­tő­je az 1871. évi XXXIII. tör­vény­cikk kap­csán azt emel­te ki, hogy a jog­al­ko­tói aktus egy­sze­ri cse­lek­mény volt ugyan, […]