Az elmúlt évben hozta meg lát­vá­nyos ered­mé­nye­it az a munka, amely­nek jogi hát­te­rét, intéz­mény­rend­sze­rét 2004 óta épí­tik Szlo­vá­ki­á­ban. Maros Zilin­ka szlo­vák leg­főbb ügyész beszélt erről a modern magyar ügyész­ség fenn­ál­lá­sa alkal­má­ból ren­de­zett nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­án Buda­pes­ten. A külön­le­ges bíró­sá­gok és a főügyész­ség közös mun­ká­já­nak ered­mé­nye­ként 2020-ban 180 magas rangú köz­tiszt­vi­se­lőt, rend­őrt , bírót ültet­tek a vád­lot­tak […]

Az ame­ri­kai fil­mek­ben gyak­ran hal­lunk a „vád­al­ku­ról”, ahol az ügyész és a gya­nú­sí­tott meg­egye­zik a bün­te­tés­ben, és abban is, hogy egy­ál­ta­lán miként minő­sül a bűn­cse­lek­mény. A magyar jog az ilyen jel­le­gű vád­al­kut nem isme­ri. De akkor mi is az az egyez­ség? Erre adja meg a választ a Folyé­ko­nyan jogá­szul követ­ke­ző epizódja.

Az osztrák korrupció ellenes ügyészi és hatósági tevékenységet mutatta be Franz Plöchl, Ausztria legfőbb ügyésze.

A 150 éves modern magyar ügyész­ség­ről adott rövid átte­kin­tést a Kos­suth Rádió Egy­szer volt…című tár­sa­da­lom­tör­té­ne­ti maga­zin­ja. A műsor a magyar igaz­ság­szol­gál­ta­tás jog­tör­té­ne­ti folya­ma­tá­ba ágyaz­va mutat­ta be az ügyész­ség tör­té­ne­tét. Faze­kas Géza, a Leg­főbb Ügyész­ség Kom­mu­ni­ká­ci­ós és Saj­tó­fő­osz­tá­lyá­nak veze­tő­je az 1871. évi XXXIII. tör­vény­cikk kap­csán azt emel­te ki, hogy a jog­al­ko­tói aktus egy­sze­ri cse­lek­mény volt ugyan, […]

A bün­te­tő­el­já­rá­si tör­vény igyek­szik azt elő­se­gí­te­ni, hogy az ügyek­ben ne kell­jen hossza­dal­mas bíró­sá­gi eljá­rá­sok­ba bonyo­lód­ni. Az ügyész a nyo­mo­zás végén úgy is vádat emel­het bizo­nyos fel­té­te­lek mel­lett, hogy a bíró­ság­tól azt kéri, az ira­tok alap­ján dönt­sön. A Folyé­ko­nyan jogá­szul mai része a bün­te­tő­vég­zés rej­tel­me­it gön­gyö­lí­ti fel.

Áder János köz­tár­sa­sá­gi elnök is fel­szó­lalt a modern magyar ügyész­ség fenn­ál­lá­sá­nak 150. évfor­du­ló­ja alkal­má­ból ren­de­zett nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­án. Áder János rövid átte­kin­tést adott a szer­ve­zet tör­té­ne­té­ről kiemel­ve két for­du­ló­pon­tot, a jogi hon­fog­la­lás­ként emle­ge­tett, az 1867-es kiegye­zést köve­tő jog­al­ko­tást, és az 1989 utáni tör­vény­ke­zést, amely az Alap­tör­vény elfo­ga­dá­sá­val, 2011-ben zárult le.

Van­nak olyan ügyek, ami­kor fon­to­sabb az, hogy a sér­tett jóvá­té­telt kap­jon, mint az, hogy az elkö­ve­tőt meg­bün­tes­sék. Ter­mé­sze­te­sen csak pon­to­san meg­ha­tá­ro­zott ese­tek­ben, és csak akkor, ha a gya­nú­sí­tott beis­me­ri a bűn­cse­lek­mény elkövetését. A Folyé­ko­nyan jogá­szul - soro­za­tunk a köz­ve­tí­tői eljá­rás lénye­gét mutat­ja be.

Egy időszaki kiállítás erejéig a Markó utcai épületben volt az a kisebb, Justitiát ábrázoló ezüst szobor is, amit Stróbl Alajos ajándékozott Kozma Sándornak.

A nem­zet­kö­zi együtt­mű­kö­dé­sek továb­bi erő­sí­té­sé­re van szük­ség a kiber­bű­nö­zés terü­le­tén – hívta fel a figyel­met Laj­tár Ist­ván, a leg­főbb ügyész köz­jo­gi helyet­te­se arra a nyi­lat­ko­zat­ra, amely­ben a V4 orszá­gok és Auszt­ria leg­főbb ügyé­szei az online cse­lek­mé­nyek elle­ni haté­ko­nyabb fel­lé­pést sürgetik. A modern magyar ügyész­ség fenn­ál­lá­sá­nak 150. évfor­du­ló­ja alkal­má­ból meg­fo­gal­ma­zott állás­fog­la­lást a világ­jár­vány ide­jén tapasz­talt folya­ma­tok […]