DR. POLT PÉTER LEGFŐBB ÜGYÉSZ ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÁMOLÓJA AZ ÜGYÉSZSÉG 2016. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Dr. Polt Péter legfőbb ügyész tava­lyi évről szóló – a mai napon benyújtott – országgyűlési beszámolójából lát­szik, hogy változatlanul sta­bil, jó eredményeket mutat és kellően gyors az ügyészségi munka. Az ügyészség törvényesen, az anya­gi igazság szem előtt tartásával végzi feladatait.

2016-ban 290.779 bűn­cse­lek­ményt regiszt­rál­tak. Ez az előző évhez képest 3,8%-os növe­ke­dést jelent (2015: 280.113, 2014: 329.303).

A regiszt­rált bűn­cse­lek­mé­nyek szá­má­nak tava­lyi növe­ke­dé­sé­re jelen­tős hatás­sal volt egy Zala megyé­ben tör­tént csalás-sorozat miat­ti nyo­mo­zás befe­je­zé­se. Csak ebben az egy eljá­rás­ban 20.785 csa­lás­ra derült fény.

Az elmúlt évben a regiszt­rált elkö­ve­tők száma 100.933 volt, mely a meg­elő­ző évek­hez képest csök­ke­nő ten­den­ci­át mutat (2015: 101.494, 2014: 108.389).

A befe­je­zett emberölések száma közel azo­nos az előző évi­vel (2016: 101, 2015: 99, 2014: 129).

Vál­to­zat­la­nul a lopás a leg­gya­ko­ribb vagyon elle­ni bűn­cse­lek­mény, mely­nek száma csök­ke­nő ten­den­ci­át mutat az elmúlt évek­ben (2016: 92.149, 2015: 111.446, 2014: 141.469).

A regiszt­rált ember­csem­pé­szé­sek száma az előző évi­hez képest közel felé­re csök­kent, 351 ilyen bűn­cse­lek­ményt rög­zí­tet­tek (2015: 662, 2014: 363).

Míg a regiszt­rált gaz­da­sá­gi vesz­te­ge­té­sek száma jelen­tő­sen csök­kent, addig nőtt a hiva­ta­li vesztegetések száma (2016: 835, 2015: 333, 2014: 141). E növe­ke­dés elle­né­re nem lehet arra követ­kez­tet­ni, hogy az elmúlt három évben a kor­rup­ci­ós hely­zet jelen­tő­sen rom­lott volna. A kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek láten­ci­á­ja elle­né­ben, a fel­de­rí­té­sük­re lét­re­ho­zott szol­gá­la­tok tevé­keny­sé­ge (mint pél­dá­ul a meg­bíz­ha­tó­sá­gi vizs­gá­la­tok) ered­mé­nyes­nek tekint­he­tő. Akár egy-egy kiter­jedt, sok­sze­rep­lős ügy fel­de­rí­té­se és nyo­mo­zá­sá­nak befe­je­zé­se is képes akár több­szö­rö­sé­re emel­ni az e körbe tar­to­zó regiszt­rált bűn­cse­lek­mé­nyek számát.

A kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek mel­lett megkülönböztetett figyel­met fordított az ügyészség a pénz­mo­sás bűn­cse­lek­mé­nyé­vel kap­cso­la­tos eljá­rá­sok­ra. 2016-ban 67 pénz­mo­sást regiszt­rál­tak, amely jelen­tős növe­ke­dés az előző évek ada­ta­i­hoz képest (2015: 27, 2014: 21). Még ez a 67-es szám sem tük­rö­zi ugyan­ak­kor a folya­mat­ban lévő eljá­rá­sok szá­mát, amely nagy­ság­ren­di növe­ke­dést mutat. Ezen nagy tár­gyi súlyú, bonyo­lult tény­be­li és jogi meg­íté­lé­sű bűn­cse­lek­mé­nyek miatt indí­tott nyo­mo­zá­sok befe­je­zé­se, így e bűn­cse­lek­mé­nyek szá­má­nak sta­tisz­ti­kai kimu­ta­tá­sa vár­ha­tó­an a követ­ke­ző idő­szak­ban tör­tén­het meg.

Az ügyészség váderedményessége változatlanul ked­ve­ző, 2016-bán 97,5% volt (2015: 97,3%, 2014: 96,6%). A ter­hel­tek 81,5%-a ese­té­ben a bíró­ság a vád­dal min­den­ben egye­ző­en mond­ta ki a vád­lot­tak bűnösségét.

2016-ban meg­tört a koráb­bi évek­ben tapasz­talt ten­den­cia, és csak­nem 20%-kal csök­kent a másod­fo­kon hatá­lyon kívül helye­zett első­fo­kú ügy­dön­tő hatá­ro­za­tok száma (2016: 1379, 2015: 1716, 2014: 1592). A csök­ke­nés egy­részt az első­fo­kú bíró­ság dön­té­se­i­nek javu­ló meg­ala­po­zott­sá­gá­ra utal. Rámu­tat azon­ban arra is, hogy a másod­fo­kú bíró­ság gyak­rab­ban élt a felül­bí­rált hatá­ro­zat meg­vál­toz­ta­tá­sá­nak lehe­tő­sé­gé­vel, mint a koráb­bi évek­ben. Ez, az ügyész­ség által erre vonat­ko­zó indít­vá­nyok­kal is támo­ga­tott ten­den­cia, alap­ve­tő­en járul­hat hozzá a bün­te­tő­el­já­rás idő­sze­rű­sé­gé­nek javulásához.

2016-ban - a korábbi évekhez hasonlóan – különösen eredményes volt az ügyek gyorsítását célzó ügyészségi törekvés. A büntetőeljárási törvényben eljárást gyorsító intézkedések – többek között – a tárgyalás mellőzése, illet­ve a bíróság elé állítás intézménye.

 A tárgyalás mellőzése során a bíróság – az ügyész indítványára vagy hivatalból – tárgyalás, illet­ve a vádlott meghallgatása és bizonyítás lefolytatása nélkül állapít meg büntetést, illetőleg alkal­maz intézkedést. A 2016. évben az ügyész az összes vádemelés 29,4 %-ában tárgyalás mellőzésére tett indítványt.

Az arra alkal­mas ügyek gyors lezárását szolgálja a bíróság elé állítás intézménye is, amely egy­sze­rű megítélésű, bizonyítási nehézségektől men­tes ügyekben alkal­maz­ha­tó a ter­helt beismerése vagy tettenérés esetén. Bíróság elé állításra a 2016. évben az összes vádemelés 24,8 %-ában került sor. Ez 34,9%-kal több ügyet jelent, mint a meg­elő­ző évben.

A bírósági eljárás elkerülésének lehetőségét biztosítja a közvetítői eljárás intézménye. A közvetítői eljárás kisebb súlyú ügyekben az elkövető és az áldozat között a bűncselekmény folytán kelet­ke­zett konf­lik­tus kezelésének azon módja, ami­kor az állami büntetőigény érvényesítésével szem­ben a sértett és a ter­helt közötti megegyezés, vala­mint az oko­zott sérelem elkövető általi jóvátétele kerül előtérbe. Az intézmény célja – a sértett sérelmeinek kompenzációja mel­lett – a ter­helt jövőbeni jogkövetésének elérése és a büntetőeljárás elhúzódásának megakadályozása. 2016-ban 4480 ter­helt vonatkozásában került sor közvetítői eljárásra.

Az igaz­ság­ügyi kor­mány­zat és a jog­al­kal­ma­zói hiva­tás­ren­dek közös érde­ke, hogy az igaz­ság­szol­gál­ta­tás egé­szét érin­tő­en olyan jog­sza­bá­lyok szü­les­se­nek, ame­lyek jól hasz­nál­ha­tó­ak, haté­ko­nyak és meg­fe­lel­nek a leg­ma­ga­sabb szak­mai elvá­rá­sok­nak is. Ezt a jog­al­ka­ma­zó­nak a jogszabály-előkészítésbe való bevo­ná­sa segít­he­ti. Az ügyész­ség ked­ve­ző szak­mai meg­íté­lé­sét jelzi, hogy az igaz­ság­ügyi tárca kiemel­ten vette igény­be az ügyé­sze­ket az új bün­te­tő­el­já­rá­si tör­vény szö­ve­gé­nek elő­ké­szí­té­sé­re. Az igaz­ság­ügyi minisz­ter egy ügyészt minisz­te­ri biz­tos­nak, egy ügyészt pedig főosz­tály­ve­ze­tő­nek neve­zett ki. Az irá­nyí­tá­suk alatt - más jogá­szi hiva­tás­ren­dek kép­vi­se­lői mel­lett - öt ügyész dolgozott.

A legfőbb ügyészi országgyűlési beszámoló az ügyészség aktív és eredményes nemzetközi tevékenységét is ismer­te­ti. Külön kieme­len­dő, hogy az elmúlt években a Euro­just (az Európai Unió tagállamai közötti büntető igazságügyi együttműködés Hágában működő szer­ve) viszonylatában jelentősen emel­ke­dett a magyar ügyek száma. Az egyik leg­fon­to­sabb eredmény, hogy a hazai ügyészek részvételével 2016-ban 3 új közös nyomozócsoport ala­kult, amelyből kettő magyar kezdeményezésre jött létre. A közös nyomozócsoportok – ame­lyek az Uniós együttműködés hatékony és rugal­mas formáját jelen­tik – gyermekpornográfiában, ember­ke­res­ke­de­lem­ben, illet­ve az illegális bevándorlással kap­cso­la­tos embercsempészetben nyo­moz­tak. Tavaly emel­lett továb­bi 6 magyar rész­vé­tel­lel koráb­ban lét­re­jött közös nyo­mo­zó cso­port is működött.

Ugyan­csak kieme­lést érde­mel a magyar ügyész­ség OLAF-fal (Euró­pai Csa­lás Elle­ni Hiva­tal­lal) való együtt­mű­kö­dé­se az uniós pénz­ügyi érde­kek elle­ni bűn­cse­lek­mé­nyek fel­de­rí­té­sé­ben. A magyar ügyész­ség az OLAF vala­mennyi aján­lá­sa és jel­zé­se nyo­mán elren­del­te a nyo­mo­zást, illet­ve amennyi­ben már folya­mat­ban volt nyo­mo­zás, az OLAF aján­lá­sát a nyo­mo­zás ira­ta­i­hoz csa­tol­ták és abban értékelték.

Buda­pest, 2017. szep­tem­ber 29.

Legfőbb Ügyészség

Kommunikációs és Sajtóosztály