Dr. Polt Péter legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2017. évi tevékenységéről

Dr. Polt Péter leg­főbb ügyész tava­lyi évről szóló – a mai napon benyúj­tott – országgyűlési beszámolójából kitű­nik, hogy vál­to­zat­la­nul sta­bil, jó ered­mé­nye­ket mutat és kel­lő­en gyors az ügyészségi munka. Az ügyészség tör­vé­nye­sen, az anya­gi igaz­ság szem előtt tar­tá­sá­val végzi feladatait.

 2017-ben is a bün­te­tő­jo­gi ügyé­szi tevé­keny­ség képez­te az ügyész­ség mun­ká­já­nak jelen­tős részét.

A regiszt­rált bűn­cse­lek­mé­nyek (2017: 226.452) és az elkö­ve­tők szá­má­nak (2017: 92.896) ala­ku­lá­sá­ban 2013 óta tapasz­tal­ha­tó csök­ke­nő ten­den­cia az elmúlt évben is folytatódott.

2017-ben tovább­ra is kis szám­ban for­dult elő szán­dé­kos befe­je­zett ember­ölés (2017: 92). Az össz­bű­nö­zé­sen belül hagyo­má­nyo­san jelen­tős arányt kép­vi­se­lő vagyon elle­ni bűn­cse­lek­mé­nyek közül, tavaly nagy­mér­ték­ben csök­kent a lopá­sok és a csa­lá­sok száma. Az ember­csem­pé­szé­sek száma az előző évhez képest majd­nem a felé­re esett vissza.

A hiva­ta­los sze­mély, a köz­fel­ada­tot ellá­tó sze­mély és a hiva­ta­los sze­mély vagy köz­fel­ada­tot ellá­tó sze­mély támo­ga­tó­ja elle­ni erő­szak száma az előző idő­szak­hoz hason­ló­an alakult.

Némi­leg emel­ke­dett a kábí­tó­szer­rel vissza­élé­sek elő­for­du­lá­sa, vala­mint a köz­le­ke­dé­si bűn­cse­lek­mé­nyek jelen­tős hánya­dát kite­vő ittas álla­pot­ban elkö­ve­tett jár­mű­ve­ze­té­sek száma.

Míg a gaz­da­sá­gi vesz­te­ge­té­sek száma a koráb­bi évek­kel össze­ha­son­lít­va lénye­ges csök­ke­nést mutat, addig a hiva­ta­li vesz­te­ge­té­sek száma 2017-ben 945-re emel­ke­dett. Meg­jegy­zen­dő azon­ban, hogy egy-egy kiter­jedt, sok­sze­rep­lős ügy fel­de­rí­té­se, és nyo­mo­zá­sá­nak befe­je­zé­se ered­mé­nye­ként a regiszt­rált kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek száma akár jelen­tő­sen is növe­ked­het. Ilyen – a sta­tisz­ti­kát lénye­ge­sen befo­lyá­so­ló – ügyre több példa is volt az elmúlt években.

A gaz­da­sá­gi bűn­cse­lek­mé­nyek cso­port­já­ban tovább­ra is meg­ha­tá­ro­zó sze­re­pet ját­szik a költ­ség­ve­té­si csa­lás, mely­nek ugyan­ak­kor csök­kent a száma. Az ügyek tekin­té­lyes hánya­da rend­kí­vül bonyo­lult tény­be­li és jogi meg­íté­lé­sű, az elkö­ve­tők kifi­no­mult esz­kö­zök alkal­ma­zá­sá­val igye­kez­nek meg­té­vesz­te­ni az adó­ha­tó­sá­go­kat, és okoz­nak ezzel – ese­ten­ként mil­li­ár­dos nagy­ság­ren­dű – vagyo­ni hát­rányt a külön­bö­ző költ­ség­ve­té­sek sérel­mé­re. A leg­in­kább jel­lem­ző elkö­ve­tés tovább­ra is az adó­alap – tény­le­ge­sen fel nem merült költ­sé­gek­kel tör­té­nő – csök­ken­té­se, ame­lyet rend­sze­rint hamis szám­lák­kal kíván­nak igazolni.

2017-ben is kiemelt figyel­met for­dí­tott az ügyész­ség a növek­vő számú pénz­mo­sá­sos bűn­cse­lek­mény­re, az ennek kap­csán jelent­ke­ző dog­ma­ti­kai és jog­al­kal­ma­zá­si kér­dé­sek egy­sé­ges keze­lé­se érdekében.

Egyes bűn­cse­lek­mé­nyek nyo­mo­zá­sa az ügyész kizá­ró­la­gos hatás­kö­ré­be tar­to­zik. Ezen nyo­mo­zá­so­kat a Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főügyész­ség, illet­ve az ügyész­ség terü­le­ti szer­ve­ze­ti egy­sé­gei végzik.

Az elmúlt évben a Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főügyész­ség tevé­keny­sé­gé­nek mennyi­sé­gi muta­tói sta­bi­li­tást mutat­tak. A főügyész­ség köz­pon­ti egy­sé­gei túl­nyo­mó­részt hiva­ta­li, kor­rup­ci­ós, vagyon elle­ni és köz­le­ke­dé­si bűn­cse­lek­mé­nyek­ben, míg a regi­o­ná­lis osz­tá­lyok jel­lem­ző­en a kato­nai bün­te­tő­el­já­rás hatá­lya alá tar­to­zó bűn­cse­lek­mé­nyek miatt jár­tak el.

A Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főügyész­ség kor­rup­ció­el­le­nes tevé­keny­sé­gé­nek ered­mé­nyét jól szem­lél­te­ti, hogy az ügyész­ség tavaly a beszá­mo­ló­ban bemu­ta­tott két ügy­ben több mint 100 vád­lot­tal szem­ben emelt vádat hiva­ta­li vesz­te­ge­tés elfo­ga­dá­sá­nak bűn­tet­te és más bűn­cse­lek­mé­nyek miatt.

A vád­eme­lé­sek (2017: 56.821) és a vád­eme­lés­sel érin­tett sze­mé­lyek (2017: 72.681) szá­má­nak ala­ku­lá­sa egy­részt a regiszt­rált bűn­cse­lek­mé­nyek szá­má­nak csök­ke­né­sé­vel, más­részt azzal függ össze, hogy az ügyész­ség 2017. évben is szá­mos eset­ben biz­to­sí­tot­ta a bírósági eljá­rás elkerülésének lehetőségét a közvetítői eljá­rás intéz­mé­nyé­nek alkal­ma­zá­sá­val, vagy a vád­eme­lés elhalasztásával.

Az eljá­rást gyor­sí­tó intéz­ke­dé­se­ket – töb­bek között a tár­gya­lás mel­lő­zé­sét, vagy a bíró­ság elé állí­tást – a koráb­bi évek­hez hason­ló­an, 2017. évben is nagy szám­ban alkal­maz­ta az ügyész­ség. A vád­eme­lé­sek több mint felé­ben ily módon (a vád­eme­lé­sek 32 %-ában tár­gya­lás mel­lő­zé­sé­vel, és 23 %-ában bíró­ság elé állí­tás­sal) sike­rült gyor­san és ered­mé­nye­sen lezár­ni az ügyeket.

Az ügyészség váderedményessége vál­to­zat­la­nul kiemel­ke­dő, és 2013 óta folya­ma­to­san emel­ke­dik, az utób­bi tíz év leg­ma­ga­sabb érté­két – 97,8%-ot – érte el. A ter­hel­tek 82,23%-a ese­té­ben a bíró­ság a vád­dal min­den­ben egye­ző­en mond­ta ki a vád­lot­tak bűnös­sé­gét. A vád­kép­vi­se­le­ti munka szín­vo­na­lá­nak és ered­mé­nyes­sé­gé­nek továb­bi eme­lé­se érde­ké­ben 2017. janu­ár 1-jével a Leg­főbb Ügyész­ség Bün­te­tő­bí­ró­sá­gi Ügyek Főosz­tá­lyán – a koráb­bi cso­port helyett – Tár­gya­lást Támo­ga­tó és Elem­ző Osz­tály segí­ti a főügyész­sé­gek munkáját.

A leg­je­len­tő­sebb jogszabály-előkészítési munka 2017-ben – a már hatály­ba lépett – új bün­te­tő­el­já­rás­ról szóló tör­vény kodi­fi­ká­ci­ó­já­nak befe­je­zé­se volt. A kodi­fi­ká­ci­ót irá­nyí­tó leg­fon­to­sabb fóru­mon, az intéz­mé­nyi veze­tők érte­kez­le­tén dr. Polt Péter leg­főbb ügyész kép­vi­sel­te az ügyé­szi szer­ve­ze­tet. A koráb­bi évhez hason­ló­an ebben a mun­ká­ban az Igaz­ság­ügyi Minisz­té­ri­um­hoz kiren­delt ügyé­szek is részt vet­tek. A kiren­de­lés ideje alatt egyi­kük minisz­te­ri biz­tos­ként, egy ügyész pedig főosz­tály­ve­ze­tő­ként a kodi­fi­ká­ci­ós folya­mat irá­nyí­tó­ja volt. A veze­té­sük alatt – más jogá­szi hiva­tás­ren­dek kép­vi­se­lői mel­lett – öt ügyész dol­go­zott. A kodi­fi­ká­ci­ót segí­tet­te egy öt fős szak­ér­tői tes­tü­let, amely­nek a mun­ká­já­ban ugyan­csak ügyész is részt vett.

Az ügyész­ség köz­jo­gi szak­te­rü­le­ten dol­go­zó ügyé­szei 2017-ben is vál­to­zó jog­sza­bá­lyi kör­nye­zet­ben lát­ták el fel­ada­ta­i­kat. Az egyik leg­fon­to­sabb vál­to­zás, hogy – néhány tör­vé­nyi kivé­tel­lel – meg­szűnt a civil szer­ve­ze­tek felet­ti álta­lá­nos ügyé­szi tör­vé­nyes­sé­gi ellen­őr­zé­si jog­kör. Az elmúlt évben is a szak­te­rü­let kiemelt fel­ada­tát képez­te a sza­bály­sér­té­si, illet­ve a köz­igaz­ga­tá­si ható­sá­gok elő­ve­ze­tést elren­de­lő hatá­ro­za­ta­i­nak felül­vizs­gá­la­ta, vala­mint a sza­bály­sér­té­si ható­sá­gok és az elő­ké­szí­tő eljá­rást foly­ta­tó rend­őri szer­vek eljá­rást meg­szün­te­tő hatá­ro­za­ta­i­nak ellenőrzése.

A meg­bíz­ha­tó­sá­gi vizs­gá­lat – mely során a vizs­gá­la­tot végző szerv a való­ság­ban is elő­for­du­ló mes­ter­sé­ge­sen lét­re­ho­zott élet­hely­zet­ben arra tesz­te­li a vizs­gált sze­mélyt, hogy követ-e el hiva­ta­li műkö­dé­sé­vel össze­füg­gő bűn­cse­lek­ményt – lefoly­ta­tá­sá­ra ügyé­szi jóvá­ha­gyást köve­tő­en kerül­het sor, majd a vizs­gá­lat befe­je­zé­sét köve­tő­en az ügyész a vég­re­haj­tás tör­vé­nyes­sé­gét is ellen­őr­zi. 2017-ben a kije­lölt főügyész­sé­gek 833 meg­bíz­ha­tó­sá­gi vizs­gá­la­tot elren­de­lő hatá­ro­za­tot hagy­tak jóvá. Az elvég­zett ellen­őr­zé­sek alap­ján pedig 17 bün­te­tő­el­já­rás indult a rend­őr­ség, a büntetés-végrehajtás, a kor­mány­hi­va­tal, a kataszt­ró­fa­vé­de­lem, vala­mint a Beván­dor­lá­si és Mene­kült­ügyi Hiva­tal állo­má­nyá­ba tar­to­zó sze­mé­lyek ellen.

Az ügyész köz­ér­dek­vé­del­mi hatás­kö­ré­ben eljár­va kiemelt figyel­met for­dít a fogyasz­tói jogok érvé­nye­sü­lé­sé­re, szük­ség ese­tén fel­lép a fogyasz­tók érde­ke­i­nek védel­mé­ben. E fel­ada­tát nem­csak a fogyasz­tó­vé­del­mi ható­ság hatá­ro­za­tai tör­vé­nyes­sé­gé­nek ellen­őr­zé­se útján, hanem köz­ér­de­kű per meg­in­dí­tá­sá­val – álta­lá­nos szer­ző­dé­si fel­té­tel tisz­tes­ség­te­len­sé­gé­nek meg­ál­la­pí­tá­sá­ra irá­nyu­ló, illet­ve fogyasz­tó­vé­del­mi kere­set elő­ter­jesz­té­sé­vel – gya­ko­rol­ja. A folya­ma­to­san növek­vő számú ügyé­szi köz­ér­de­kű kere­set­in­dí­tás haté­kony­sá­ga azért kiemel­ke­dő, mert az ügyé­szi kere­set alap­ján hozott bírói íté­le­tek hatá­lya min­den fogyasz­tó­ra kiter­jed. 2017. évben az ügyész az álta­lá­nos szer­ző­dé­si fel­té­te­lek tisz­tes­ség­te­len­sé­ge miatt első­sor­ban uta­zás­szer­ve­zés­sel, ingat­lan­köz­ve­tí­tés­sel, inter­ne­tes keres­ke­de­lem­mel fog­lal­ko­zó gaz­dál­ko­dó szer­ve­ze­tek­kel szem­ben 42 kere­set­le­ve­let nyúj­tott be.

Az ügyész alap­fel­ada­tai közé tar­to­zik a büntetés-végrehajtás tör­vé­nyes­sé­gi fel­ügye­le­te. E szak­te­rü­let ügyé­sze­i­nek hosszú idő óta kiemelt fel­ada­tát képe­zi a fog­va­tar­tot­tak­kal való bánás­mód tör­vé­nyes­sé­gé­nek folya­ma­tos ellen­őr­zé­se. A 2017-ben elvég­zett orszá­gos vizs­gá­lat sze­rint a koráb­bi évek­hez hason­ló­an hazánk­ban a fog­va­tar­tot­tak­kal való bánás­mód – bár nem volt men­tes az eseti hibák­tól, hiá­nyos­sá­gok­tól – álta­lá­ban meg­fe­lelt a nem­zet­kö­zi jogi nor­mák­ban és aján­lá­sok­ban meg­fo­gal­ma­zott elvá­rá­sok­nak, vala­mint a hatá­lyos jog­sza­bá­lyok­ban előírtaknak.

A leg­főbb ügyé­szi ország­gyű­lé­si beszá­mo­ló az ügyészség aktív és ered­mé­nyes nem­zet­kö­zi tevékenységét is ismer­te­ti, melyek pri­o­ri­tá­sai 2017-ben is az euró­pai uniós tag­ál­la­mok­kal és a kele­ti part­ne­rek­kel való kap­cso­lat­épí­tés, illet­ve kap­cso­lat­tar­tás vol­tak. A magyar ügyé­szi szer­ve­zet 2017. évi nem­zet­kö­zi tevé­keny­sé­gé­nek kiemel­ke­dő ese­mé­nye volt Buda­pes­ten a magyar-kínai közös szer­ve­zé­sű ügyész­sé­gi kiber­vé­del­mi kon­fe­ren­cia, melyen részt vett Zhang Xue­qi­ao kínai leg­főbb ügyész helyettes.

Külön kieme­len­dő a magyar ügyész­ség és az OLAF (Euró­pai Csa­lás Elle­ni Hiva­tal) együtt­mű­kö­dé­se.

Az OLAF köz­igaz­ga­tá­si vizs­gá­la­to­kat foly­tat le az Euró­pai Unió költ­ség­ve­té­sé­ből szár­ma­zó pénz­esz­kö­zök sza­bály­sze­rű fel­hasz­ná­lá­sá­nak ellen­őr­zé­se érde­ké­ben. Amennyi­ben vizs­gá­la­ta során bűn­cse­lek­mény gya­nú­ját ész­le­li, annak kivizs­gá­lá­sa érde­ké­ben aján­lás­sal for­dul­hat az érin­tett tag­ál­lam igaz­ság­ügyi ható­sá­ga­i­hoz. 2017. évben az OLAF össze­sen 6 aján­lást kül­dött meg a Leg­főbb Ügyész­ség­nek. 2 eset­ben az ügyész­ség nyo­mo­zást ren­delt el, 3 eset­ben az aján­lás és a vizs­gá­la­ti ered­mé­nye­ket tar­tal­ma­zó záró­je­len­tés már folya­mat­ban lévő nyo­mo­zás­ban került érté­ke­lés­re, 1 eset­ben pedig az aján­lás alap­ján az ille­té­kes ügyész­ség koráb­ban meg­szün­te­tett nyo­mo­zás tovább­foly­ta­tá­sá­ról ren­del­ke­zett. Az OLAF aján­lá­sai és jel­zé­sei alap­ján indult ügyek közül 2017. évben 4 eset­ben vád­eme­lés­re, 4 eset­ben pedig a nyo­mo­zás meg­szün­te­té­sé­re került sor. Az OLAF 2017. évi jelen­té­se alap­ján Magyar­or­szág a lezárt ügyek­ben tör­té­nő vád­eme­lés tekin­te­té­ben 2012-2017 viszony­la­tá­ban az uniós átlag (42 %) felett tel­je­sí­tett, ugyan­is az ügyek 47 %-ában tör­tént vádemelés.

Ugyan­csak kieme­lést érde­mel, hogy az elmúlt évek­ben az EUROJUST-nál (az Euró­pai Unió́ tag­ál­la­mai közöt­ti bün­te­tő igaz­ság­ügyi együttműködés Hágá­ban műkö­dő szer­ve) tovább emel­ke­dett a magyar ügyek száma. A szer­ve­zett bűn­el­kö­ve­tés elle­ni küz­de­lem szo­ros nem­zet­kö­zi együtt­mű­kö­dést köve­tel meg, amely­nek bevált for­má­ja a közös nyo­mo­zó­cso­por­tok lét­re­ho­zá­sa és működ­te­té­se. A koráb­bi évek­hez képest még inten­zí­veb­bé vált az együtt­mű­kö­dés ezen a téren. 2017. évben a magyar ható­sá­gok 8 koráb­ban indult, vala­mint 7 új közös nyo­mo­zó­cso­port­ban vet­tek részt, ebből 2 magyar kez­de­mé­nye­zés­re jött létre. Ezek ember­csem­pé­szés, ember­ke­res­ke­de­lem, kábítószer-kereskedelem, csa­lás, pénz­mo­sás és kiber­bű­nö­zés miatt indult ügyek­ben alakultak.

Ladis­lav Ham­ran, az EUROJUST elnö­ke 2018. júni­us 12-én az Ügyész­ség Napja alkal­má­ból meg­ren­de­zett ünnep­sé­gen – magya­rul elmon­dott – beszé­dé­ben mél­tat­ta a magyar ügyész­ség és a magyar szek­ció mun­ká­ját, külön hang­sú­lyoz­va, hogy Magyar­or­szág igaz­ság­ügyi együtt­mű­kö­dés mel­let­ti elkö­te­le­zett­sé­ge pél­da­ér­té­kű, amit jól érzé­kel­tet, hogy hazánk az első a tag­ál­la­mok között a kiemelt bűn­cse­lek­mé­nyek kap­csán tör­té­nő infor­má­ció­át­adás terén.

https://ugyeszseg.hu/pdf/ogy_besz/ogy_beszamolo_2017.pdf