Ugrás a tartalomra
Főoldal » Archív » Dr. Polt Péter legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2018. évi tevékenységéről

Dr. Polt Péter leg­főbb ügyész tava­lyi évről szóló – a mai napon benyúj­tott – országgyűlési beszámolójából kitű­nik, hogy a lénye­ge­sen meg­vál­to­zott jogi sza­bá­lyo­zás elle­né­re vál­to­zat­la­nul sta­bil, jó ered­mé­nye­ket mutat és kel­lő­en gyors az ügyészségi munka.  Az ügyészség tör­vé­nye­sen végzi fel­ada­ta­it, mely­nek során haté­ko­nyan érvé­nye­sí­ti az új bün­te­tő­el­já­rá­si tör­vény által beve­ze­tett jog­in­téz­mé­nye­ket. A magyar ügyész­ség kiemelt figyel­met for­dít az Euró­pai Unió intéz­mé­nye­i­vel való bűn­ügyi együttműködésre.

2018. júli­us 1-jén lépett hatály­ba a szá­mos új jog­in­téz­ményt beve­ze­tő bün­te­tő­el­já­rá­si tör­vény (új Be.), amely­nek kodi­fi­ká­lá­sá­ban az Igaz­ság­ügyi Minisz­té­ri­um­ba kiren­delt ügyé­szek meg­ha­tá­ro­zó sze­re­pet töl­töt­tek be. A tör­vény jelen­tős hatás­sal volt az ügyész­ség 2018. évi bün­te­tő­jo­gi szak­ági tevé­keny­sé­gé­re. Az új Be. főbb cél­ki­tű­zé­sei és kon­cep­ci­o­ná­lis újí­tá­sai között sze­re­pel a bün­te­tő­el­já­rá­sok idő­sze­rű – ugyan­ak­kor az eljá­rá­si garan­ci­ák maga­sabb szint­je mel­lett érvé­nye­sü­lő – befe­je­zé­se, a per­gaz­da­sá­gos­ság érvé­nye­sí­té­se, a „hagyo­má­nyos” vád­eme­lés­ről az elte­re­lő, illet­ve a sér­tet­ti repa­rá­ci­ót ered­mé­nye­ző intéz­mé­nyek alkal­ma­zá­sa, vala­mint a vád­eme­lést köve­tő eljá­rás racionalizálása.

A tör­vény komoly jelen­tő­sé­get tulaj­do­nít az önkén­tes beis­me­ré­sén ala­pu­ló ter­hel­ti együtt­mű­kö­dés­nek, amely meg­ha­tá­roz­hat­ja a vád­eme­lés for­má­ját, illet­ve a vád­irat tar­tal­mát. Az ügyé­szek 2018. máso­dik felé­ben 37 ügy­ben emel­tek vádat nyo­mo­zás során lét­re­jött egyez­ség alap­ján, továb­bá 880 eset­ben tet­tek indít­ványt a vád­irat­ban az alkal­ma­zan­dó jog­hát­rány mér­té­ké­re, arra az eset­re, ha a ter­helt az elő­ké­szí­tő ülé­sen a bűn­cse­lek­mény elkö­ve­té­sét beis­me­ri, és lemond a tár­gya­lás­hoz való jogá­ról. A bíró­sá­gok 2018-ban több mint 1700 beis­me­rő ter­helt­tel szem­ben hoz­tak marasz­ta­ló íté­le­tet már az elő­ké­szí­tő ülésen.

A regiszt­rált bűn­cse­lek­mé­nyek (2017: 226.452, 2018: 199.830) és az elkö­ve­tők (2017: 92.896, 2018: 87.733) szá­má­nak ala­ku­lá­sá­ban 2013 óta tapasz­tal­ha­tó csök­ke­nő ten­den­cia az elmúlt évben is folytatódott.

2018-ban tovább­ra is kis szám­ban for­dult elő szán­dé­kos befe­je­zett ember­ölés (2018: 84).

Az össz­bű­nö­zé­sen belül jelen­tős arányt kép­vi­se­lő vagyon elle­ni bűn­cse­lek­mé­nyek közül tovább mér­sék­lő­dött a lopá­sok és a csa­lá­sok száma. Az ember­csem­pé­szé­sek száma az előző évi­hez képest azon­ban ötö­dé­vel emelkedett.

A hiva­ta­los sze­mé­lyek sérel­mé­re elkö­ve­tett bűn­cse­lek­mé­nyek száma a meg­elő­ző évi­hez képest csök­kent, vala­mint a garáz­da­ság szá­má­nak mér­sék­lő­dé­se is foly­ta­tó­dott. A kábí­tó­szer­rel össze­füg­gő bűn­cse­lek­mé­nyek­nél azon­ban szá­mot­te­vő volt a növekedés.

Tovább­ra is a jelen­tős munka- és idő­igé­nyes­sé­get köve­te­lő költ­ség­ve­té­si csa­lás a leg­meg­ha­tá­ro­zóbb gaz­da­sá­gi bűn­cse­lek­mény, amely­nek vál­to­zat­la­nul jel­lem­ző elkö­ve­té­si módja a fik­tív szám­lá­zás. A pénz­mo­sás terén a Money­val (az Euró­pa Tanács tag­ál­la­ma­it tömö­rí­tő, pénz­mo­sás elle­ni cso­port) nem­zet­kö­zi aján­lá­sai nyo­mán egy­sé­ge­seb­bé vált a gya­kor­lat, amely a hosszú évek ala­csony és stag­ná­ló eset­szá­má­nak jelen­tős emel­ke­dé­sét vonta maga után.

A kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek száma az előző évi­hez képest emel­ke­dett; a bűn­cse­lek­mény­cso­por­ton belül mind a hiva­ta­li, mind a gaz­da­sá­gi vesz­te­ge­té­sek száma nőtt. Az emel­ke­dés hát­te­ré­ben dön­tő­en több, soro­zat­jel­leg­gel elkö­ve­tett bűn­cse­lek­mény áll.

Meg­ha­tá­ro­zott bűn­cse­lek­mé­nyek miatt a nyo­mo­zást kizá­ró­lag az ügyész­ség végzi. Az új Be. ide utal­ta a hiva­ta­los sze­mé­lyek­kel össze­füg­gés­ben elkö­ve­tett kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nye­ket. Az ügyész­sé­gi nyo­mo­zá­so­kat 2018-ban is a Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főügyész­ség, illet­ve terü­le­ti szer­ve­ze­ti egy­sé­gei, továb­bá járá­si és nyo­mo­zó ügyész­sé­gek végez­ték. A kor­rup­ció elle­ni küz­de­lem terén a Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főügyész­ség haté­ko­nyan együtt­mű­kö­dik külön­bö­ző nyo­mo­zó ható­sá­gok­kal és fel­de­rí­tő szer­vek­kel. Külö­nö­sen ered­mé­nyes a mun­ka­kap­cso­lat a Nem­ze­ti Védel­mi Szolgálattal.

2018-ban a vád­eme­lé­sek 64,3 %-ában eljá­rást gyor­sí­tó intéz­ke­dé­sek­kel – első­sor­ban bün­te­tő­vég­zés meg­ho­za­ta­lá­ra irá­nyu­ló eljá­rás és bíró­ság elé állí­tás útján – sike­rült gyor­san és haté­ko­nyan lezár­ni az ügye­ket. Ez az arány még az előző évek­ben elért jelen­tős ered­mé­nye­ket is meghaladja.

Az ügyész­ség vád­ered­mé­nyes­sé­ge 2013 óta folya­ma­to­san emel­ke­dik, tavaly az utób­bi tíz év leg­ma­ga­sabb érté­két, 98,1 %-ot érte el. A ter­hel­tek 83,1%-a ese­té­ben a bíró­ság az ügyé­szi indít­vánnyal min­den tekin­tet­ben meg­egye­ző­en álla­pí­tot­ta meg a bün­te­tő­jo­gi felelősséget.

Az ügyész­ség a bün­te­tő­jo­gon kívü­li ügy­kö­ré­ben, a meg­vál­to­zott jog­sza­bá­lyi kör­nye­zet­ben 96 kere­se­tet nyúj­tott be. Emel­lett egyéb bíró­sá­gi – köz­tük össze­sen 1539 nem­pe­res tör­vé­nyes­sé­gi – eljá­rást kez­de­mé­nye­zett civil szer­ve­ze­tek­kel és pár­tok­kal szem­ben. Az ügyész vál­to­zat­la­nul kiemelt figyel­met for­dít a fogyasz­tói jogok érvé­nye­sü­lé­sé­re. Szük­ség ese­tén fel­lép a fogyasz­tók érde­ke­i­nek védel­mé­ben. Mind­eze­ken túl tör­vé­nyes­sé­gi kont­rolt gya­ko­rol a sza­bály­sér­té­si és a köz­igaz­ga­tá­si ható­sá­gok hatá­ro­za­tai, vala­mint a meg­bíz­ha­tó­sá­gi vizs­gá­la­tok felett.

A büntetés-végrehajtási tör­vé­nyes­sé­gi fel­ügye­le­ti és jog­vé­del­mi ügyé­szi fel­ada­tok az utób­bi évek­ben folya­ma­to­san gya­ra­pod­tak. A 2018-ban elvég­zett orszá­gos vizs­gá­lat sze­rint a koráb­bi évek­hez hason­ló­an hazánk­ban a fog­va­tar­tot­tak­kal való bánás­mód – bár nem volt men­tes az eseti hibák­tól, hiá­nyos­sá­gok­tól – álta­lá­ban meg­fe­lelt a nem­zet­kö­zi jogi nor­mák­ban és aján­lá­sok­ban meg­fo­gal­ma­zott elvá­rá­sok­nak, vala­mint a hatá­lyos jog­sza­bá­lyok­ban előírtaknak.

Az ügyészség tavaly is kiemelt figyel­met for­dí­tott a szom­szé­dos orszá­gok­kal és az euró­pai uniós tag­ál­la­mok­kal való kap­cso­la­tok továb­bi fej­lesz­té­sé­re, mely­nek fon­tos részét képez­te a Viseg­rá­di Cso­port leg­főbb ügyé­szei részé­re Viseg­rá­don meg­ren­de­zett munkatalálkozó.

Külön kieme­len­dő a magyar ügyész­ség és az OLAF (Euró­pai Csa­lás Elle­ni Hiva­tal) együtt­mű­kö­dé­se. Az OLAF az Euró­pai Bizott­ság ellen­őr­ző szer­ve­ként – és nem nyo­mo­zó ható­ság­ként – köz­igaz­ga­tá­si vizs­gá­la­to­kat foly­tat az Euró­pai Unió költ­ség­ve­té­sé­ből szár­ma­zó pénz­esz­kö­zök sza­bály­sze­rű fel­hasz­ná­lá­sá­ról, mely­nek ered­mé­nye­kép­pen aján­lás­sal for­dul­hat a tag­ál­la­mok igaz­ság­ügyi hatóságaihoz.

Az OLAF magyar ügyész­ség­hez eljut­ta­tott igaz­ság­ügyi aján­lá­sa­i­nak a száma (2016: 10,  2017: 6, 2018:4) évről-évre csök­ken.  A 2018-ban meg­kül­dött 4 aján­lás kap­csán az ügyész­ség egy nyo­mo­zást ren­delt el, három eset­ben pedig az aján­lást már folya­mat­ban lévő nyo­mo­zás­ban érté­kel­ték a magyar ható­sá­gok. A magyar ügyész­ség az uniós átla­got (36%) lénye­ge­sen meg­ha­la­dó mér­ték­ben, az OLAF által kez­de­mé­nye­zett ügyek 45 %-ában emel vádat.

Ugyan­csak figye­lem­re méltó az EUROJUST (az Euró­pai Unió́ tag­ál­la­mai közöt­ti bün­te­tő igaz­ság­ügyi együttműködés Hágá­ban műkö­dő szer­ve) előtt meg­nyi­tott magyar ügyek szá­má­nak (2016: 102, 2017: 117, 2018: 127) folya­ma­tos növe­ke­dé­se. Az uniós szer­ve­zet és a magyar ügyész­ség ered­mé­nyes mun­ka­kap­cso­la­tát jól pél­dáz­za az Isz­lám Állam nem­zet­kö­zi ter­ror­szer­ve­zet tag­ja­ként több ember kivég­zé­sé­ben részt vevő szír férfi magyar­or­szá­gi elfo­gá­sa. Az Euro­just koor­di­nál­ja a közös nyo­mo­zó­cso­por­tok tevé­keny­sé­gét is, amely téren a koráb­bi évek­hez képest még inten­zí­veb­bé vált az együtt­mű­kö­dés. 2018-ban a magyar ható­sá­gok 16 koráb­ban indult, vala­mint 7 új közös nyo­mo­zó­cso­port­ban vet­tek részt.

A Leg­főbb Ügyész­ség és a főügyész­sé­gek 2018-ban sajtó-háttérbeszélgetés, rövid tema­ti­kus vide­ók és írott anya­gok, ábrák, tele­ví­zi­ós inter­júk, vala­mint saj­tó­köz­le­mé­nyek révén tet­ték köz­ért­he­tő­vé az ügyész új Be.-ben meg­ha­tá­ro­zott vál­to­zó szerepét.

https://ugyeszseg.hu/pdf/ogy_besz/ogy_beszamolo_2018.pdf