Dr. Polt Péter legfőbb ügyész benyújtotta az Országgyűlésnek az ügyészi szervezet tavalyi munkájáról szóló éves beszámolóját. Ebből kitűnik, hogy az ügyészség hatékony és szakmailag kiemelkedő munkát végzett. A szervezet – a gazdasági nehézségek és a feszített személyügyi helyzet, valamint a bűnözés átstruktúrálódása, növekedése ellenére – a kor kihívásainak megfelelően látta el az alkotmányos feladatait.
A beszámoló rámutat, hogy a technológia felgyorsult fejlődése korábban nem látott kihívások elé állítja a bűnüldözőket és az igazságszolgáltatás szereplőit. A felmerülő változásokra hatékonyan reagáló jogi megoldások feltérképezése nehéz, alkalmanként bizonytalanságokkal járó folyamat. Nagy jelentősége van annak, hogy az ügyészség stabil szakmai hátteret biztosítson, és ha szükséges, javaslatokkal éljen a jogalkotók felé.
Emellett felértékelődnek az olyan jogintézmények, amelyek az ügyészség számára eszközt biztosítanak az eredményes fellépésre törvénysértés esetén. Külön kiemelésre érdemes ezek közül a legfőbb ügyész által kezdeményezhető jogorvoslat a törvényesség érdekében, amelynek keretében a legfőbb ügyészi indítvány alapján, a más módon már nem támadható, törvénysértő rendelkezést tartalmazó jogerős bírósági határozatokat vizsgálhatja felül a Kúria.
A regisztrált bűncselekmények számának 2013 óta tartó szinte folyamatos visszaesése a 2021. évet követően megállt, és 2022-ben az előző évhez képest 8,9%-os, majd 2023-ban 6,2%-os növekedés következett be. Az ügyészi szervezet számára mindez a munkateher növekedésével jár. A nagyobb munkateher ellenére nem romlott a színvonal, sőt az utóbbi 10 év legjobb váderedményességi mutatóját (99,2%) érte el a szervezet. Legalább ekkora jelentősége van annak, hogy a bíróságok a vádlottak 88,5%-át érintően minden tekintetben az ügyészi váddal egyező döntést hoztak.
A bűnözés struktúrájának változását jól szemlélteti, hogy a csalások száma továbbra is emelkedő tendenciát mutat. Ezen belül egyre nagyobb szerepe lett e bűncselekmények vonatkozásában az online térnek, amely a csalások jelentős százalékában az elkövetés közegévé vált. A beszámoló utal arra, hogy az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszásának számában (az ún adathalász bűncselekményeknél) kiugróan magas - több mint harmincszoros - növekedés mutatkozott.
A regisztrált pénzmosások száma is meredeken növekvő pályán van. Részben éppen azért, mert az online csalásokból realizált vagyon megszerzéséhez és legalizálásához rendszerint olyan banki műveletek kapcsolódnak, amelyek pénzmosást valósítanak meg.
A környezet és a természet elleni bűncselekmények közül a környezetkárosítások száma csökkent, ugyanakkor a természetkárosítások száma jelentősen növekedett az előző esztendőhöz viszonyítva.
Az országgyűlési beszámoló részletesen foglalkozik a korrupciós cselekményekkel. Fontos hangsúlyozni, hogy az ügyészség tevékenységének értékelésekor az ország tényleges korrupciós helyzetéből, és nem a szubjektív alapokon nyugvó korrupciós érzetből kell kiindulni. Ezek statisztikai mutatóit szemlélve az a következtetés vonható le, hogy 2023-ban a regisztrált hivatali vesztegetések száma jelentősen visszaesett, a regisztrált gazdasági vesztegetések száma azonban kiugró növekedést mutatott.
Fontos azonban kiemelni, hogy Magyarország korrupciós helyzetének jellemzésére a korrupciós bűncselekménnyel érintett regisztrált elkövetők számának vizsgálata a legalkalmasabb mutató, amit 5 éves időtartamban érdemes figyelni. Ez az adatsor ugyanis kiszűri a torzító hatásokat, hiszen akár egyetlen elkövető tartósan korrupt magatartása a regisztrált bűncselekmények számának komoly növekedését okozza. Az adatsor alapján képzett trendvonal igen enyhe mértékben tér el a vízszintestől, tehát a statisztikai adatok szerint a magyarországi korrupciós helyzet viszonylag állandó.
Az ügyészségnek meghatározó szerepe van a büntetőeljárás valamennyi szakaszában: a nyomozás felderítési szakaszában törvényességi felügyeleti tevékenységet lát el, a vizsgálatot irányítja, a bíróság előtt képviseli a vádat, majd a büntetés végrehajtásának törvényességét szintén felügyeli. A beszámolóban részletezettek azt bizonyítják, hogy az ügyészség tevékenysége az eljárás minden szakaszát érintően eredményes volt.
A vádemelés típusait érintő adatok azt mutatják, hogy az ügyészség 2023-ban is a vádemeléssel érintett ügyek túlnyomó többségében büntetővégzés meghozatalára tett indítványt. Az említett jogintézmény a covid okozta világjárvány idején került előtérbe, de létjogosultságát azt követően is igazolta. Ez az eljárásjogi megoldás amellett, hogy gyors, nem sérti a tisztességes eljárás elvét sem, hiszen – az ügyészség mellett – a terhelt és a védő is tárgyalás tartását kérheti, amennyiben a határozatban foglaltakkal nem ért egyet. A jogintézmény hatékonyságát mutatja, hogy a bíróság által meghozott büntetővégzések az érintett terheltek 83,5%-a esetében jogerőre emelkedtek.
Az eljárás gyors és tisztességes befejezését szolgálja az a jogszabályi lehetőség is, amely szerint az ügyészség indítványt tehet a joghátrány konkrét mértékére akkor, ha a terhelt a bűnösségét az előkészítő ülésen beismeri, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. Tavaly az előző évihez képest tovább nőtt azon terheltek száma (több mint tizenegyezer), akikkel szemben a bíróság a beismerő vallomásukat elfogadva az előkészítő ülésen hozott ítéletet.
Új jogintézmény a 2023. január 1-jével bevezetett ún. kiegészítő pótmagánvád. Az eljárás lehetővé teszi, hogy egyes kiemelt – így például korrupciós – bűncselekmények esetében bárki a bírósághoz forduljon felülbírálati indítvánnyal, ha az ügyben feljelentés elutasítás vagy megszüntető határozat született. 2023-ban 35 esetben éltek a jogosultak ezzel a jogukkal. A bíróság 5 esetben adott helyt a felülbírálati indítványnak. Fontos kiemelni, hogy ismételt felülbírálati indítvány benyújtására már csak egy esetben került sor, amit a bíróság elutasított. Kiegészítő pótmagánvádlói vádindítványt pedig egyetlen esetben sem nyújtottak be.
A közérdekvédelmi szakághoz tartozó jogterületek közül külön kiemelésre érdemes az állampolgárok jelentős részét közvetlenül is érintő fogyasztóvédelem. 2023-ban a fogyasztóvédelmi törvény módosítása bevezette a kollektív képviseleti keresetet. Ez lehetővé teszi az ügyészség számára, hogy tágabb körben érvényesítse nagyszámú fogyasztó jogait. Az ügyészség a feljogosított szervezetek közül elsőként élt a perindítás lehetőségével.
A környezetvédelem egyre nagyobb hangsúlyt kapott az ügyészség munkájában. 2023-ban a kiemelt környezetvédelmi intézkedések száma jelentősen növekedett.
A gyermek- és családvédelem területén hozzátartozók közötti erőszak miatt benyújtott ügyészi figyelemfelhívások száma szintén emelkedett.
Ugyancsak nőtt a büntetés-végrehajtási területen a helyszíni vizsgálatok száma. 2023 volt ugyanis a pandémia utáni első év, amikor ezt már semmilyen korlátozás nem akadályozta.
Az ügyészség munkájának sikerességéhez a nemzetközi együttműködés különféle formái is hozzájárultak. A szervezetünk kiemelt figyelmet fordít a nemzetközi kapcsolatok ápolására. Ennek kiváló példája, hogy az Európai Unió tagállamai legfelsőbb bíróságai mellett működő legfőbb ügyészek Hálózata 2023-ban a magyar legfőbb ügyészt választotta a szervezet alelnökévé. Mindez azt is jelenti, hogy 2025-ben – immár a szervezet elnökeként – a magyar legfőbb ügyész lesz a Hálózat budapesti konferenciájának házigazdája
A beszámoló az alábbi linken érhető el:
