Egy újabb, OLAF feljelentése nyomán indult bűnügyben emelt vádat a Fővárosi Főügyészség

Az Euró­pai Csa­lás Elle­ni Hiva­tal (OLAF) fel­je­len­té­se alap­ján indult bűn­ügy­ben a Fővá­ro­si Főügyész­ség külö­nö­sen nagy vagyo­ni hát­rányt okozó költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­te és más bűn­cse­lek­mény miatt emelt vádat három sze­méllyel szem­ben uniós támo­ga­tás jogo­su­lat­lan igény­be­vé­te­le miatt.

Az ügy­ben sze­rep­lő, buda­pes­ti szék­he­lyű cég főte­vé­keny­ség­ként információ-technológiai szol­gál­ta­tás nyúj­tá­sá­val foglalkozott.

A Nem­ze­ti Fej­lesz­té­si Ügy­nök­ség 2011 már­ci­u­sá­tól kez­dő­dő határ­idő­vel olyan uniós pályá­za­tot írt ki, amely­nek célja vál­lal­ko­zá­sok tech­no­ló­gi­ai inno­vá­ci­ós tevé­keny­sé­gé­nek támo­ga­tá­sa volt.

A vád­irat sze­rint az ügy első­ren­dű vád­lott­ja - a cég veze­tő­je - a tár­sa­ság nevé­ben 2011 októ­be­ré­ben a támo­ga­tás elnye­ré­se érde­ké­ben pályá­za­tot nyúj­tott be, amely sze­rint a meg­va­ló­sí­ta­ni kívánt pro­jekt célja egy szoft­ver - log­me­nedzs­ment alkal­ma­zás - fej­lesz­té­se. A vád­lott a pro­jekt meg­va­ló­su­lá­si hely­szí­ne­ként egy deb­re­ce­ni címet jelölt meg.

Az első­ren­dű vád­lott célja a vád sze­rint a támo­ga­tás jogo­su­lat­lan meg­szer­zé­se volt. A vád­lott által irá­nyí­tott cég a támo­ga­tá­si szer­ző­dés­ben vál­lal­tak­kal ellen­tét­ben, a pályá­zat sze­rin­ti fej­lesz­tői mun­kát eleve nem Deb­re­cen­ben, hanem Buda­pes­ten végez­te. A vád­lott a hely­szí­ni ellen­őr­zést vég­zők meg­té­vesz­té­sé­re bérelt ugyan iro­da­he­lyi­sé­ge­ket, ezek azon­ban tel­je­sen alkal­mat­la­nok vol­tak a pro­jekt meg­va­ló­sí­tá­sá­ra. Szin­tén a meg­té­vesz­tés érde­ké­ben, a deb­re­ce­ni mun­ka­vég­zés iga­zo­lá­sá­ra valót­lan tar­tal­mú jelen­lé­ti íve­ket is készítettek.

Mind­emel­lett a cég veze­tő­je - a másod-, és har­mad­ren­dű rendű vád­lot­tak, mint alvál­lal­ko­zó cégek kép­vi­se­lő­i­nek köz­re­mű­kö­dé­sé­vel - a támo­ga­tá­si összeg fel­hasz­ná­lá­sá­nak lát­szó­la­gos iga­zo­lá­sá­ra valót­lan tar­tal­mú okira­to­kat (fik­tív szám­lá­kat, tel­je­sí­tés­iga­zo­lá­so­kat, valót­lan tar­tal­mú átadás-átvételi jegy­ző­köny­ve­ket) hasz­nált fel.

Az első­ren­dű vád­lott a fen­ti­ek alap­ján csak­nem 115 mil­lió forint vagyo­ni hát­rányt oko­zott, mely­ből mint­egy 80 mil­lió forint­tal az uniós, míg csak­nem 35 mil­lió forint­tal - a fik­tív szám­lá­kon ala­pu­ló adó­be­val­lá­so­kat is figye­lem­be véve - a magyar költ­ség­ve­tést káro­sí­tot­ta meg.

Az Euró­pai Csa­lás Elle­ni Hiva­tal (OLAF) kez­de­mé­nye­zett vizs­gá­la­tot a cég tevé­keny­sé­gé­vel, illet­ve a nevük­ben benyúj­tott pályá­zat­tal kap­cso­lat­ban, meg­ál­la­pí­tá­sa­it pedig 2015 novem­be­ré­ben küld­te meg a Leg­főbb Ügyészségnek.

A Nem­ze­ti Adó- és Vám­hi­va­tal által lefoly­ta­tott nyo­mo­zás ered­mé­nye­ként a Fővá­ro­si Főügyész­ség az ügy­ben külö­nö­sen nagy vagyo­ni hát­rányt okozó költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­te  és más bűn­cse­lek­mény miatt emelt vádat a Fővá­ro­si Törvényszéken.