Ugrás a tartalomra
Főoldal » Hírek » „Egyszerűen, jogszerűen” – a sérelemdíj

Egy bűn­cse­lek­mény sok­szor együtt jár azzal, hogy a sér­tett a sér­tett anya­gi jel­le­gű sérel­met is szen­ved. Ha a bűn­cse­lek­mény miatt köz­vet­le­nül kár éri a sér­tet­tet, akkor a bün­te­tő­el­já­rás­ban annak meg­té­rí­té­sét köve­tel­he­ti a vádlottól.

De mi a hely­zet akkor, ha a bűn­cse­lek­mény miatt nem vagyo­ni kár kelet­ke­zett, hanem a sér­tett sze­mé­lyi­sé­gi joga sérült? Ez tör­tén­het akkor, ha pél­dá­ul vala­ki­ről becsü­let­sér­tő, vagy rágal­ma­zó állí­tá­so­kat tesz­nek. Ilyen­kor a tör­vény lehe­tő­vé teszi, hogy a sér­tett sére­lem­díj kifi­ze­té­sét kérje az elkövetőtől.

Dr. Jagusz­tin Tamás, a Pest Vár­me­gyei Főügyész­ség osz­tály­ve­ze­tő ügyé­sze az "Egy­sze­rű­en, jog­sze­rű­en" soro­za­tunk újabb részé­ben a a sére­lem­díj rész­le­te­i­ről tájé­koz­tat. Kis­fil­münk­ben pedig a leg­fon­to­sabb infor­má­ci­ó­kat emel­tük ki.

A sére­lem­díj a bün­te­tő­el­já­rás­ban is köve­tel­he­tő, de a bíró­ság csak akkor bírál­hat­ja el, ha a vád­lott úgy nyi­lat­ko­zik, hogy ezt a köve­te­lést tel­je­sí­te­ni kíván­ja. Ha bíró­ság jog­erő­sen elítél­te a vád­lot­tat, de nem bírál­ta el érdem­ben a sére­lem­díj­ra vonat­ko­zó igényt, akkor a sér­tett gyor­sí­tott per­ben köve­tel­he­ti a sére­lem­díj megállapítását.

A pol­gá­ri bíró­ság ilyen­kor soron kívül jár el és a per sza­bá­lyai is egy­sze­rűb­bek, mint egy álta­lá­nos kár­té­rí­té­si pernek.