Egy bűncselekmény sokszor együtt jár azzal, hogy a sértett a sértett anyagi jellegű sérelmet is szenved. Ha a bűncselekmény miatt közvetlenül kár éri a sértettet, akkor a büntetőeljárásban annak megtérítését követelheti a vádlottól.
De mi a helyzet akkor, ha a bűncselekmény miatt nem vagyoni kár keletkezett, hanem a sértett személyiségi joga sérült? Ez történhet akkor, ha például valakiről becsületsértő, vagy rágalmazó állításokat tesznek. Ilyenkor a törvény lehetővé teszi, hogy a sértett sérelemdíj kifizetését kérje az elkövetőtől.
Dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség osztályvezető ügyésze az "Egyszerűen, jogszerűen" sorozatunk újabb részében a a sérelemdíj részleteiről tájékoztat. Kisfilmünkben pedig a legfontosabb információkat emeltük ki.
A sérelemdíj a büntetőeljárásban is követelhető, de a bíróság csak akkor bírálhatja el, ha a vádlott úgy nyilatkozik, hogy ezt a követelést teljesíteni kívánja. Ha bíróság jogerősen elítélte a vádlottat, de nem bírálta el érdemben a sérelemdíjra vonatkozó igényt, akkor a sértett gyorsított perben követelheti a sérelemdíj megállapítását.
A polgári bíróság ilyenkor soron kívül jár el és a per szabályai is egyszerűbbek, mint egy általános kártérítési pernek.