Egy bűncselekmény sokszor együtt jár azzal, hogy a sértett anyagi jellegű sérelmet is szenved. Ez lehet kifejezetten vagyoni kár, de személyiségi jog megsértésénél nem vagyoni kár is.
A sértett dönthet úgy, hogy a vagyoni követelését a büntetőeljárásban kívánja érvényesíteni, de úgy is, hogy polgári perben szeretne érvényt szerezni neki.
Dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség osztályvezető ügyésze az "Egyszerűen, jogszerűen" sorozatunk újabb részében kártérítési igény büntetőeljáráson kívüli érvényesítési lehetőségeiről tájékoztat. Kisfilmünkben pedig a legfontosabb információkat emeltük ki.
Ha eredetileg a büntetőeljárásban kéri a sértett a kár megtérítését, vagy a sérelemdíj kifizetését, akkor is dönthet úgy később, hogy inkább külön polgári peres eljárást indít.
Van olyan eset is, amikor a büntetőeljárás anélkül fejeződik be, hogy a bíróság a kártérítésről vagy sérelemdíjról döntött volna, miközben a vádlottat jogerősen elítélte.
A sértett ilyenkor vagy úgynevezett gyorsított perben, vagy polgári perben szerezhet érvényt az igényének. A polgári bíróság a gyorsított perben soron kívül jár el és az per szabályai is egyszerűbbek, mint egy általános kártérítési pernek.
Ha a sértett polgári úton kéri kárának megtérítését, érdemes tudni, hogy a lejárt pénzkövetelést hárommillió forintig csak a közjegyző előtt lehet érvényesíteni, fizetési meghagyással. Ha ez nem vezet eredményre, akkor indítható polgári per.
Vannak olyan vagyoni követelések, amelyek a büntetőeljárásban semmiképp sem érvényesíthetők, kizárólag polgári peres úton. Ilyen követelés lehet például a kórházi ápolás megtérítése, járadék követelése vagy hamis adásvételi szerződéssel bejegyzett tulajdonjog törlése.