Ugrás a tartalomra
Főoldal » Az ügyészségről » „Egyszerűen, jogszerűen” – Hogyan bánj szabályosan a szeméttel?

"Egyszerűen, jogszerűen" - Hogyan bánj szabályosan a szeméttel?

2026. január 21., 8:27

A fogyasz­tói tár­sa­da­lom követ­kez­mé­nye a temér­dek hul­la­dék, amit nap, mint nap, mi fogyasz­tók ter­me­lünk. Ennek szá­mos oka van, az egyik leg­je­len­tő­sebb az a ren­ge­teg cso­ma­go­ló­anyag, ami fel­hal­mo­zó­dik a háztartásokban.

Dr. Jagusz­tin Tamás, a Pest Vár­me­gyei Főügyész­ség meg­bí­zott köz­jo­gi főügyész­he­lyet­te­se az "Egy­sze­rű­en, jog­sze­rű­en" soro­za­tunk újabb részé­ben tip­pe­ket ad arra, hogy miként lehet a ház­tar­tás­ban kelet­ke­zett hul­la­dé­kot jog­sze­rű­en és meg­fe­le­lő­en kezelni.

Az elad­ha­tó­ság növe­lé­se érde­ké­ben a fogyasz­tá­si cik­ke­ket úgy kínál­ják, hogy fel­kelt­sék a vásár­lói érdek­lő­dést. Pél­dá­ul az élel­mi­szer bol­tok pol­ca­in már egy 80 ml-es jog­hur­tot is vala­mi­lyen szí­nes, tet­sze­tős vagy épp gye­re­kek­nek szóló mesés cso­ma­go­lás­ban kínál­nak. Az egy pil­lan­tás alatt elfo­gyaszt­ha­tó ter­mé­kek öko­ló­gi­ai láb­nyo­ma akár több 100 éves­re nyú­lik. Egy műanyag palack vagy zacs­kó lebom­lá­sa 200-500 évig, de akár 1000 évig is eltarthat!

De az élel­mi­sze­rek mel­lett szá­mos más embe­ri fel­hasz­ná­lá­sú ter­mék is meg­ter­he­li a kör­nye­ze­tet, az ele­mek, a vegyi anya­gok, az ola­jok, és más hason­ló kido­bott dol­gok kör­nye­zet­szennye­ző, illet­ve veszé­lyes hul­la­dék­nak minősülnek.

Ezért közös fele­lős­sé­günk, hogy a kör­nye­zet­szennye­zés embe­ri egész­ség­re és kör­nye­zet­re gya­ko­rolt nega­tív hatá­sa­it mini­ma­li­zál­juk, mely­nek egyik útja az, hogy meg­ta­nul­juk a hul­la­dé­kok helyes keze­lé­sét és arra vonat­ko­zó alap­ve­tő jog­sza­bá­lyi rendelkezéseket. 

 

A hul­la­dék­ke­ze­lés első szabálya

A fele­lős hul­la­dék­ke­ze­lés első logi­kus pil­lé­re a meg­elő­zés. Ez egy­részt azt jelen­ti, hogy amennyi­re csak lehet, ne ter­mel­jünk feles­le­ges sze­me­tet, így pél­dá­ul hasz­nál­juk ugyan­azt a bevá­sár­ló tás­kát, hasz­nál­junk zöldség- és gyű­mölcs­há­lót zacs­kó helyett, műanyag palack helyett ivó­ku­la­csot, tegyünk a kosa­runk­ba keve­sebb eldob­ha­tó cso­ma­go­lá­sú vagy egy­szer hasz­ná­la­tos ter­mé­ket. Tuda­to­san figyel­jünk arra főzés során, hogy hasz­nál­juk fel a maradékokat. 

Más­részt a hul­la­dék újra­hasz­no­sí­tá­sát kell előny­ben része­sí­te­ni, ez nyújt­ja a leg­jobb öko­ló­gi­ai lehe­tő­sé­ge­ket. A hul­la­dék újra­hasz­no­sí­tá­sa a kido­ban­dó anya­gok­ból, mint pél­dá­ul a papír, az üveg vagy a műanyag, új ter­mék vagy nyers­anyag elő­ál­lí­tá­sát jelen­ti. Ez magá­ban fog­lal­ja a házi meg­ol­dá­sok mel­lett a sze­lek­tív hul­la­dék­gyűj­tést, fel­dol­go­zá­sát, vala­mint az új ter­mé­kek­ké alakítást.

Ha mind­ezek­re oda­fi­gye­lünk, már sokat tet­tünk azért, hogy meg­óv­juk a jövő nem­ze­dék­nek a környezetünket.

A sze­lek­tív gyűjtés

A ház­tar­tá­si hul­la­dé­kok sze­lek­tív gyűj­té­se a jól ismert sárga és kék kukák­ba tör­té­nik. A sze­lek­tív gyűj­tés­nél az a fon­tos, hogy a kuká­ba csak az kerül­jön, ami oda­va­ló. A műanyag, a fém és a tár­sí­tott kar­ton (Tet­ra­pak) cso­ma­go­lá­sok egy­azon kuká­ba dob­ha­tók. A papír és az üveg másik gyűj­tő­be kerüljenek.

A hul­la­dé­ko­kat érde­mes és hasz­nos, ha lapít­va és meg­szá­rít­va dob­juk ki, mivel így könnyeb­ben szál­lít­ha­tók és keve­sebb vegy­szer és ener­gia szük­sé­ges az újra hasz­no­sí­tá­su­kat meg­elő­ző feldolgozásukhoz.

Sok köz­te­rü­le­ten a sze­lek­tív hul­la­dék­gyűj­tés­hez nagyobb mére­tű kon­té­ne­re­ket is kihe­lyez­nek. Fon­tos tudni, hogy ezek­nél a gyűj­tő­szi­ge­tek­nél a kon­té­ner mellé tilos hul­la­dé­kot lerak­ni, még akkor is, ha azok már tele vannak.

Ami nem mehet a kuká­ba - a hulladékudvar

Van­nak olyan hul­la­dé­kok, ame­lye­ket hagyo­má­nyos módon nem tudunk kuká­ba helyez­ni, mivel a mére­tük, súlyuk, anya­guk, veszé­lyes­sé­gük okán nem alkal­ma­sak arra, hogy a kuká­ba kidob­juk. Ilye­nek pél­dá­ul az akku­mu­lá­to­rok, gumi­ab­ron­csok, ház­tar­tá­si gépek, elekt­ro­ni­kai cik­kek, épí­té­si anya­gok stb.

Eze­ket a hul­la­dék­ud­var­ba lehet elszál­lí­ta­ni, továb­bá azo­kat a nagy­mé­re­tű hul­la­dé­ko­kat is, ame­lyek rit­kán kelet­kez­nek és nehéz velük mit kez­de­ni, ilye­nek pél­dá­ul a lakás­fel­újí­tás során kelet­ke­zett tör­me­lé­kek, nyí­lás­zá­rók, búto­rok, kerti berendezések.

A ház­tar­tá­si ola­jat is le lehet adni - kihült álla­pot­ban - a hul­la­dék­ud­var­ban, vagy az erre kije­lölt gyűjtőpontokon.

A zöld­hul­la­dék

A zöld­hul­la­dék a ház­tar­tá­sok­ban, ker­tek­ben levá­gott ágak, leve­lek, zöldség- és gyü­mölcs­ma­ra­dé­kok, tehát azok a növény marad­vá­nyok, ame­lyek bio­ló­gi­ai úton lebom­la­nak. A zöld­hul­la­dék e jel­le­gé­ből ere­dő­en elté­rő hul­la­dék­ke­ze­lés alá esik. A kisebb mennyi­sé­gű zöld­hul­la­dék leg­cél­sze­rűbb házi meg­ol­dá­sa a ter­mő­föld­be való vissza­fo­ga­tás, a kom­posz­tá­lás. Ha vala­ki nem ker­tes­ház­ban él, bizo­nyos helye­ken lehe­tő­ség van közös­sé­gi kom­posz­tá­lás­ra is, illet­ve esz­kö­zö­ket ehhez egyes önkor­mány­za­tok ingye­ne­sen nyúj­ta­nak. Ha erre nincs lehe­tő­ség vagy nagyobb mennyi­sé­gű a zöld­hul­la­dék, akkor a helyi szol­gál­ta­tó­val lehet elszál­lít­tat­ni vagy el lehet vinni zöld­hul­la­dék lerakóba.

Fel kell hívni a figyel­met arra, hogy annak elle­né­re, hogy a zöld­hul­la­dék bio­ló­gi­a­i­lag lebom­lik, nem lehet erő­ben vagy más zöld helyen kidob­ni. Ugyan­is egy­részt az így lera­kott zöld­hul­la­dék is szennye­zi a kör­nye­ze­tet, más­részt pedig a zsák meg­aka­dá­lyoz­za a lebomlást.

A gyógy­sze­rek

A gyógy­sze­rek olyan vegyi anya­go­kat tar­tal­maz­nak, ame­lyek a talaj­ba és a vízbe kerül­ve szennye­zik a talaj­vi­zet, ivó­vi­zet, növé­nye­ket, és ezál­tal káro­sít­hat­ják az embe­ri szer­ve­ze­tet is. Ezért a gyógy­sze­re­ket tilos a sze­mét­be dobni, ehe­lyett a gyógy­sze­re­ket vissza kell vinni a pati­kák­ban kihe­lye­zett spe­ci­á­lis gyűj­tő­do­bo­zok­ba

Mi a követ­kez­mé­nye, ha még­sem legá­li­san szemetelünk?

Ahogy lát­hat­tuk a hul­la­dé­kok meg­fe­le­lő gyűj­té­se és keze­lé­se az egész­sé­ges embe­ri és ter­mé­sze­ti kör­nye­zet meg­vé­dé­sé­nek és meg­tar­tá­sá­nak fon­tos része. A hul­la­dék­ke­ze­lés során alap­ve­tő a hul­la­dé­kok válo­ga­tott gyűj­té­se, a hul­la­dék­ud­va­rok hasz­ná­la­ta, vala­mint a veszé­lyes hul­la­dé­kok elkü­lö­ní­tett kezelése.

Lénye­ges, hogy ismer­jük és betart­suk az erre vonat­ko­zó jog­sza­bá­lyo­kat, mert azok meg­sze­gé­se nem csak ható­sá­gi eljá­rást és akár pénz­bír­sá­got, hanem bün­te­tő­jo­gi fele­lős­ség­re vonást is eredményezhet.

 Az ügyész­ség feladata

Az ügyész­ség a kör­nye­ze­tünk­kel szem­ben elkö­ve­tett bűn­cse­lek­mé­nyek ese­tén is fel­ügye­li a nyo­mo­zást, vádat emel és kép­vi­se­li azt a bíró­ság előtt.

Emel­lett az ügyész­ség­ről szóló tör­vény kiemelt fel­adat­ként jelö­li meg a kör­nye­zet, a ter­mé­szet és a ter­mő­föld védel­mé­vel össze­füg­gés­ben levő ügyé­szi per­in­dí­tá­si jogosultságot.

Az ügyész­ség köz­ér­dek­vé­del­mi fel­ada­tai köré­ben köz­re­mű­kö­dik a kör­nye­zet­vé­del­mi és a ter­mé­szet­vé­del­mi ható­sá­gok eljá­rá­sai és dön­té­sei tör­vé­nyes­sé­gé­nek biztosításában.

A kör­nye­zet védel­mé­nek álta­lá­nos sza­bá­lya­i­ról szóló tör­vény és a ter­mé­szet védel­mé­ről szóló tör­vény továb­bi fel­ha­tal­ma­zást is ad az ügyész szá­má­ra. A kör­nye­zet, a ter­mé­sze­ti érté­kek, terü­le­tek veszé­lyez­te­té­se, káro­sí­tá­sa ese­tén az ügyész is kere­se­tet indít­hat a tevé­keny­ség­től való eltil­tás, illet­ve a tevé­keny­ség­gel oko­zott kár meg­té­rí­té­se iránt.