Egy bűncselekmény sokszor együtt jár azzal, hogy a sértett anyagi jellegű sérelmet is szenved. Ha a bűncselekmény miatt közvetlenül kár éri a sértettet, akkor a büntetőeljárásban annak megtérítését követelheti a vádlottól.
Dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség osztályvezető ügyésze az "Egyszerűen, jogszerűen" sorozatunk újabb részében a kármegtérítés részleteiről tájékoztat. Kisfilmünkben pedig a legfontosabb információkat emeltük ki.
A büntetőeljárásban érvényesíthető vagyoni igényeket szaknyelven polgári jogi igénynek hívjuk. A sértettet ért károk megtérítése csak akkor történhet meg, ha sértett azt kifejezetten kéri. Automatikusan az eljáró hatóságok nem intézkedhetnek.
A sértett már a nyomozás során bejelentheti, hogy polgári jogi igényt terjeszt elő. Ez történhet jegyzőkönyv útján, vagy írásban. A sértettnek arra is lehetősége van, hogy a bíróság előtt, a vádemelés után terjessze elő először a polgári jogi igényét.
A sértettnek nyilatkoznia kell a követelés összegéről és azt is meg kell adnia, hogy milyen módon kéri a teljesítést, például milyen bankszámlaszámra utaljon a terhelt.
A bíróság a polgári jogi igényről érdemben dönthet, vagy annak elbírálását egyéb törvényes útra utasíthatja, például akkor, ha az elbírálás jelentősen késleltetné az eljárás befejezését.
Ha a bíróság jogerősen megállapította a vádlott felelősségét, de a polgári jogi igényt érdemben nem bírálta el, lehetőség nyílik az úgynevezett gyorsított perre. A polgári bíróság ilyenkor soron kívül jár el és a per szabályai is egyszerűbbek, mint egy kártérítésre irányuló, általános polgári pernél.