„Egyszerűen, jogszerűen” sorozatunk szomszédjogokkal foglalkozó részének záró cikkéhez érkeztünk.
A sorozat előző két részében megtudhattuk, hogy mit nem tehet a szomszéd, valamint, hogy mikortól bűncselekmény a szomszéd zavaró magatartása?
A mostani részben dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség megbízott közjogi főügyészhelyettese arra az esetre ad tanácsot, ha szép szó már nem elég és jogi úton kell érvényt szerezni a szomszéddal szemben a jogainknak.
Az esetek többségében ún. birtokvédelmi eljárást kérhetünk a helyi önkormányzat jegyzőjétől, egy éven belül. Az eljárást kérelemmel, illetve a megfelelő formanyomtatvány kitöltésével kezdeményezhetjük. A kérelemmel egyidejűleg a történtek igazolására szolgáló bizonyítékokat is be kell nyújtani. A kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kérik.
Ha a kérelem megalapozott, akkor a jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja. A jegyzői eljárás előnye, hogy gyors, és a jegyző a helyi körülményeket jól ismeri.
A másik jogi lehetőség, hogy pert indítunk a bíróság előtt.
Amennyiben a zavaró magatartás zaj okozásával jár, akkor szabálysértési eljárás indulhat. A lakott területen, épületben vagy az ahhoz tartozó telken történő indokolatlan zaj okozása, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát megzavarja, csendháborítás szabálysértést valósít meg.
A csendháborítás a nap bármely szakában elkövethető, amely mellett a helyi önkormányzat is állapíthat meg korlátozó zajvédelmi szabályokat. A csendháborítás miatt a rendőrség vagy a közterület-felügyelet jár el.
A társasházakban egymás zavarásának megelőzésére a lakók a ház házirendjében szabályokat fektethetnek le a jogszabályokon túl is. Különösen fontos például a felújítás, az állattartás és a lakásban történő szórakozás, hangos hobbitevékenység keretek közzé szorítása a megfelelő pihenés biztosítása érdekében.
A házirendben a társasház kezelőt fel is lehet ruházni különböző szankciós lehetőségekkel a szabályokat megszegőkkel szemben, ilyen lehet például a figyelmeztetés vagy pénzfizetés előírása. Persze az érem másik oldala, hogy a közös együttélés tűrést is kíván, így a házikedvencek tartása, vagy a rendes napi élettel való zajongás az élet velejárója.
Ha a zavaró magatartás egyben kárt okoz, például a felújítás során betörik az ablak, megreped a fal, akkor bíróságon lehet pert indítani a károkozó magatartástól eltiltás, és kártérítés érdekében.
A végén egy jótanács:
Bármilyen jogi eljárás kezdeményezését megelőzően érdemes megkísérelni a helyzet békés rendezését az érintettek között!
