Főoldal » Archív » Értéktelen szakvélemény, el nem végzett takarítás után fizettek - vádat emeltek ellenük

A Veszp­ré­mi Járá­si és Nyo­mo­zó Ügyész­ség hűt­len keze­lés bűn­tet­te és más bűn­cse­lek­mé­nyek miatt három sze­méllyel szem­ben emelt vádat egyes veszp­ré­mi intéz­mé­nyek taka­rí­tá­sá­ért  fele­lős helyi szol­gál­ta­tó szer­ve­zet gaz­dál­ko­dá­sá­ban fel­tárt, több mint hat mil­lió forint kárt okozó sza­bály­ta­lan­ság miatt. 

A vád­irat sze­rint az önkor­mány­zat által ala­pí­tott, de önál­ló­an műkö­dő és gaz­dál­ko­dó intéz­mény veze­tő­je 2014 tava­szán kör­nye­zet­ba­rát taka­rí­tá­si tech­no­ló­gia beve­ze­té­sé­hez kért szak­vé­le­ményt egy buda­pes­ti cég­től. A kft. veze­tő­je a veszp­ré­mi intéz­ményt meg­té­vesz­tet­te, és olyan szak­vé­le­ményt adott, amely a meg­ren­de­lés­ben sze­rep­lő egyes kér­dé­sek­re választ sem adott, így a meg­ren­de­lő szá­má­ra tény­le­ges érté­ket nem képviselt.

A kft. veze­tő­je a szak­vé­le­mény elké­szí­té­sé­ért közel három mil­lió forin­tos költ­ség­jegy­zé­ket állí­tott ki, mely­nek kiszám­lá­zá­sát, majd a szám­la kifi­ze­té­sét az intéz­mény igaz­ga­tó­ja enge­dé­lyez­te úgy, hogy nem győ­ző­dött meg arról, a szak­vé­le­mény ele­get tett-e a meg­ren­de­lés­nek. Cse­lek­mé­nye miatt az intéz­mény veze­tő­jé­nek hűt­len keze­lés, míg a szak­vé­le­ményt adó cég ügy­ve­ze­tő­jé­nek csa­lás bűn­tet­te miatt kell felel­nie a bíró­ság előtt.

Néhány hónap­pal később az intéz­mény igaz­ga­tó­ja és a kft. veze­tő­je kör­nye­zet­ba­rát tech­no­ló­gia meg­ho­no­sí­tá­sa érde­ké­ben bemu­ta­tó­ta­ka­rí­tá­sok vég­zé­sé­re kötött szer­ző­dést úgy, hogy a cég való­já­ban eze­ket nem akar­ta elvé­gez­ni, és az intéz­mény­ve­ze­tő sem várta el a tény­le­ges tel­je­sí­tést. Így az igaz­ga­tó ki sem jelöl­te a bemu­ta­tó­ta­ka­rí­tá­sok konk­rét helyszíneit.

Bár mind­ket­ten tud­ták, hogy a taka­rí­tá­sok elvég­zé­se nem tör­tént meg, a kft. össze­sen több mint három mil­lió forint összeg­ben állí­tott ki szám­lá­kat, az intéz­mény­ve­ze­tő eze­ket befo­gad­ta, majd a kifi­ze­tés érde­ké­ben a helyet­te­sé­nek átad­ta. Az igaz­ga­tó­he­lyet­tes a szám­lák valót­lan tar­tal­má­ról tudott, a tel­je­sí­tés meg­tör­tén­tét mégis leiga­zol­ta, és a szám­lá­kon lévő pénz­összeg utal­vá­nyo­zá­sa iránt is intéz­ke­dett. A vád­lot­tak­nak e kör­ben gaz­da­sá­gi csa­lás bűn­tet­te és hamis magán­ok­irat fel­hasz­ná­lá­sá­nak vét­sé­ge miatt kell felel­ni­ük. Az igaz­ga­tó­he­lyet­tes a bűn­cse­lek­mé­nye­ket, mint bűn­se­géd követ­te el.