Az indít­vány alap­ján az eljá­ró ható­sá­gok az ezen bűn­cse­lek­mé­nyek­kel az adott ügy­ben szo­ros össze­füg­gés­ben lévő más bűn­cse­lek­mé­nyeket is vizsgálhatják.

• a kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek (Btk. XXCII. Feje­zet) – kivé­ve a vesz­te­ge­tés és a vesz­te­ge­tés elfo­ga­dá­sá­nak eny­héb­ben minő­sü­lő ese­te­it (Btk. 290. § (1) és (6) bekez­dés, Btk. 291. § (1) bekezdés)
• a hiva­ta­li vissza­élés (Btk. 305. §)
• a nem­ze­ti vagyon­ra vagy a köz­fel­ada­tot ellá­tó köz­ér­de­kű vagyon­ke­ze­lő ala­pít­vá­nyok által kezelt vagyon­ra elkö­ve­tett vagy ilyen vagyon­ban kárt okozó
  • sik­kasz­tás, csa­lás, gaz­da­sá­gi csa­lás, infor­má­ci­ós rend­szer fel­hasz­ná­lá­sá­val elkö­ve­tett csa­lás súlyo­sab­ban minő­sü­lő ese­tei [Btk. 372. § (4) – (6) bekez­dé­se, Btk. 373. § (4) – (6) bekez­dé­se, Btk. 374. § (4) – (6) bekez­dé­se, Btk. 375. § (2) – (4) bekezdése]
  • hűt­len keze­lés (Btk. 376. §)
• a költ­ség­ve­tést káro­sí­tó bűn­cse­lek­mé­nyek közül
  • a költ­ség­ve­té­si csa­lás súlyo­sab­ban minő­sü­lő ese­tei [Btk. 396. § (3) – (6) bekezdése]
  • a költ­ség­ve­té­si csa­lás­hoz kap­cso­ló­dó fel­ügye­le­ti vagy ellen­őr­zé­si köte­le­zett­ség elmu­lasz­tá­sa (Btk. 397. §)
• a ver­senyt kor­lá­to­zó meg­ál­la­po­dás köz­be­szer­zé­si és kon­cesszi­ós eljá­rás­ban (Btk. 420. §)
• az előb­bi bűn­cse­lek­mé­nyek­kel össze­füg­gés­ben elkövetett
  • bűn­szer­ve­zet­ben rész­vé­tel (Btk. 321. §)
  • pénz­mo­sás (Btk. 399. § és 400. §)

• a cse­lek­mény nem bűncselekmény,
• a bűn­cse­lek­mény gya­nú­ja hiány­zik (csak feljelentésnél),
• nem a gya­nú­sí­tott követ­te el a bűncselekményt,
• nem álla­pít­ha­tó meg bűn­cse­lek­mény elkövetése,
• a cse­lek­mény nem köz­vád­ra üldö­zen­dő bűncselekmény,
• az elkö­ve­tő bün­tet­he­tő­sé­gét, illet­ve a cse­lek­mény bün­te­ten­dő­sé­gét kizá­ró ok álla­pít­ha­tó meg (így pél­dá­ul ha a ható­ság úgy látta, hogy a cse­lek­mény elkö­ve­té­se kény­szer, fenye­ge­tés hatá­sa alatt történt).

• a fel­je­len­tett, a gya­nú­sí­tott fia­tal­ko­rú,
• az elkö­ve­tő gyer­mek­ko­rú, vagy kóros elme­ál­la­po­ta miatt nem bün­tet­he­tő,
• a fel­je­len­tés eluta­sí­tá­sa, az eljá­rás meg­szün­te­té­se a ter­helt együtt­mű­kö­dé­se miatt tör­tént,
• a fel­je­len­tés eluta­sí­tá­sá­ra, az eljá­rás meg­szün­te­té­sé­re azért került sor, mert a ter­helt fedett nyo­mo­zó, lep­le­zett esz­kö­zök alkal­ma­zá­sá­ra fel­jo­go­sí­tott szerv tagja, vagy tit­ko­san együtt­mű­kö­dő személy.

2026. augusz­tus 26-tól ezen  sza­bály alól egy eset­ben van kivétel:

•  ha az ügy­ben az eljá­rást 2023. janu­ár 1-je előtt szün­tet­ték meg, és bár­mely ter­mé­sze­tes vagy jogi sze­mély az eljá­rás foly­ta­tá­sát jogi kép­vi­se­lő útján ezen idő­pont után kezdeményezi,
• azon­ban a nyo­mo­zó ható­ság vagy ügyész­ség nem lát ala­pot az eljá­rás folytatására,

az indít­vány eluta­sí­tá­sá­val szem­ben 1 hóna­pon belül jogi kép­vi­se­lő útján az indít­vány benyúj­tó­ja felül­bí­rá­la­ti indít­vánnyal élhet.

A felül­bí­rá­lat indít­ványt tehát a cse­lek­ménnyel köz­vet­le­nül nem érin­tett, „kívül­ál­ló” sze­mély is benyújthat.

A sér­tett­nek, fel­je­len­tő­nek „elsőbb­sé­ge” van: ha a sér­tett, fel­je­len­tő felül­bí­rá­la­ti indít­ványt nyúj­tott be, akkor más sze­mély szá­má­ra már nincs lehe­tő­ség arra, hogy felül­bí­rá­lat­tal éljen.

Ha az eljá­rás­ban fel­je­len­tő, sér­tett vett részt, első­sor­ban ők jogo­sul­tak felül­bí­rá­la­ti indít­ványt benyúj­ta­ni. Részük­re a ható­ság a hatá­ro­za­tot köz­vet­le­nül kéz­be­sí­ti és nekik a kéz­be­sí­tés­től szá­mí­tott 1 hónap áll ren­del­ke­zés­re az indít­vány benyúj­tás­ra. Az ő részük­re az ere­de­ti, nem ano­ni­mi­zált hatá­ro­zat kerül kézbesítésre.

Ha letelt a sér­tett, fel­je­len­tő részé­re biz­to­sí­tott 1 hónap és felül­bí­rá­la­ti indít­ványt nem nyúj­tot­tak be, vagy az ügy­ben nincs sem sér­tett, sem fel­je­len­tő, akkor a hatá­ro­zat 5 mun­ka­na­pon belül meg­je­le­nik a hatá­ro­za­tot hozó szerv hiva­ta­los olda­lán, de ekkor már ano­ni­mi­zált for­má­ban. A hatá­ro­zat­tal együtt az ano­ni­mi­zált ügy­irat­jegy­zék is fel­ke­rül a hon­lap­ra. A köz­zé­té­tel­től szá­mí­tott 2 hóna­pon belül ter­jeszt­he­tő elő felül­bí­rá­la­ti indít­vány a hatá­ro­za­tot hozó nyo­mo­zó ható­ság­nál, ügyészségnél.

A határ­idő a követ­ke­ző utáni hónap azo­nos számú nap­ján telik le, ha nincs olyan számú nap a követ­ke­ző hónap­ban, akkor annak a hónap­nak az utol­só nap­ján. Ha a határ­idő utol­só napja hét­vé­gé­re, vagy mun­ka­szü­ne­ti napra esik, akkor a határ­idő a követ­ke­ző mun­ka­na­pon jár le.

Az írás­be­li indít­vá­nyo­kat az elekt­ro­ni­kus kap­cso­lat­tar­tás sza­bá­lyai sze­rint (e-űrlapon, cég­ka­pun) a határ­idő utol­só nap­ján éjfé­lig lehet meg­ten­ni. E-mailben benyúj­tott indít­vány nem hatályos!

Az ano­ni­mi­zált hatá­ro­zat és ügy­irat­jegy­zék meg­je­le­nik a hatá­ro­za­tot hozó szerv hiva­ta­los olda­lán. A köz­zé­té­tel idő­pont­já­tól szá­mít­va 2 hóna­pon belül lehet az indít­ványt a hatá­ro­za­tot hozó nyo­mo­zó ható­ság­hoz vagy ügyész­ség­hez benyújtani.

Az eljá­rás­ban köte­le­ző a jogi kép­vi­se­let. Írás­be­li bead­vány kizá­ró­lag jogi kép­vi­se­lő útján adha­tó be. A jogi kép­vi­se­lő kizá­ró­lag a jogi kép­vi­se­lők­re vonat­ko­zó sza­bá­lyok sze­rint, elekt­ro­ni­ku­san ter­jeszt­het elő bead­ványt (cég­ka­pun keresztül).

A felül­bí­rá­la­ti indít­ványt meg kell indo­kol­ni. Az indít­vány mellé az indít­vá­nyo­zó az állás­pont­ja sze­rint az ügy­ben bizo­nyí­tás­ra alkal­mas ada­to­kat, ira­to­kat, nyi­lat­ko­za­to­kat is csatolhat.

• nincs jogi képviselője 

és/vagy

• az írás­be­li indít­ványt nem jogi kép­vi­se­lő útján, az elekt­ro­ni­kus kap­cso­lat­tar­tás sza­bá­lyai sze­rint nyújt­ja be

és/vagy

• nem határ­időn belül

akkor az indít­vány nem hatá­lyos, az indít­ványt a ható­sá­gok érdem­ben nem tud­ják elbírálni. 

Így ezek­nek a sza­bá­lyok­nak a betar­tá­sa kiemel­ten fontos!

Fel­hív­juk a figyel­met arra, hogy az e-mailben benyúj­tott indít­vány nem felel meg az elekt­ro­ni­kus kap­cso­lat­tar­tás szabályainak.

A sér­tet­ten és fel­je­len­tőn kívül min­den más felül­bí­rá­la­ti indít­ványt benyúj­tó kizá­ró­lag az ano­ni­mi­zált hatá­ro­za­tot és az ano­ni­mi­zált ügy­irat­jegy­zé­ket ismer­he­ti meg.

A nyo­mo­za­ti ira­tok meg­is­me­ré­sé­re csak az eljá­rás későb­bi sza­ka­szá­ban nyí­lik lehe­tő­ség: a vád­in­dít­vány benyúj­tá­sa érde­ké­ben kér­he­ti a koráb­ban felül­bí­rá­la­ti indít­ványt benyúj­tó a nyo­mo­za­ti iratokat.

Ha egyet­ért az abban fog­lal­tak­kal, saját maga elren­de­li vagy foly­tat­ja a nyomozást.

Ha nem ért egyet, fel­ter­jesz­ti az ira­to­kat az indítvánnyal/indítványokkal együtt

• a nyo­mo­zó ható­ság az ügyészségnek,
• az ügyész­ség a felet­tes ügyészségnek, 

amely 8 napon belül meg­vizs­gál­ja a felül­bí­rá­la­ti indít­vány­ban foglaltakat.

2./Ha az ügyész­ség, vagy a felet­tes ügyész­ség egyet­ért az indítvány(ok)ban fog­lal­tak­kal, saját maga elren­de­li vagy foly­tat­ja a nyomozást.

Ha nem ért egyet, fel­ter­jesz­ti az ira­to­kat az indítvánnyal/indítványokkal együtt a Budai Köz­pon­ti Kerü­le­ti Bíró­ság Nyo­mo­zá­si Bírói Cso­port­já­nak.

3./A bíró­ság 1 hóna­pon belül dönt. Ha a felül­bí­rá­lat indít­ványt eljá­rást meg­szün­te­tő hatá­ro­zat miatt nyúj­tot­ták be és az ira­tok mennyi­sé­ge vagy a felül­bí­rá­la­ti indít­vá­nyok száma jelen­tős, akkor ez a határ­idő leg­fel­jebb 2 hónap­pal meghosszabbítható.

A bíró­ság:

• eluta­sít­hat­ja az indítvány(oka)t, vagy
• a meg­tá­ma­dott hatá­ro­za­tot hatá­lyon kívül helye­zi, ezzel a dön­tés­sel meg­in­dul a nyo­mo­zás, vagy foly­ta­tó­dik az eljárás.

Ismé­telt felül­bí­rá­la­ti indít­ványt kizá­ró­lag az nyújt­hat be, aki a koráb­ban felül­bí­rá­la­ti indít­ványt nyúj­tott be az ügy­ben (ide értve az Integ­ri­tás Ható­sá­got is). 

Az ismé­telt felül­bí­rá­la­ti indít­ványt a hatá­ro­zat kéz­be­sí­té­sé­től szá­mí­tott 1 hóna­pon belül kell benyújtani.

Az ismé­telt felül­bí­rá­la­ti indít­ványt a hatá­ro­za­tot hozó nyo­mo­zó ható­ság­hoz, ügyész­ség­hez kell benyúj­ta­ni, amit a nyo­mo­zó ható­ság, ügyész­ség 3 napon belül a Budai Köz­pon­ti Kerü­le­ti Bíró­ság Nyo­mo­zá­si Bírói Cso­port­já­nak küld meg.

A bíró­ság az ismé­telt felül­bí­rá­la­ti indít­ványt – ha azt nem tart­ja ala­pos­nak – eluta­sít­ja. Ha azon­ban úgy látja, hogy meg­szün­te­tő hatá­ro­zat hatá­lyon kívül helye­zé­sé­nek lenne helye, akkor a  bíró­ság a  hatá­ro­zat hatá­lyon kívül helye­zé­se helyett meg­ál­la­pít­ja, hogy vád­in­dít­vány benyúj­tá­sá­nak lehet helye. 

Egyet­len kivé­tel az, ha kizá­ró­lag az Integ­ri­tás Ható­ság nyúj­tott be ismé­telt felül­bí­rá­la­ti indít­ványt. Az Integ­ri­tás Ható­ság ugyan­is nem nyújt­hat be vád­in­dít­ványt és nem kép­vi­sel­het vádat.

Ilyen­kor az ano­ni­mi­zált hatá­ro­za­tot és ügy­irat­jegy­zé­ket (füg­get­le­nül attól, hogy nyo­mo­zó ható­sá­gi, vagy ügyész­sé­gi hatá­ro­zat­ról van szó), vala­mint a bíró­ság dön­té­se­it az ügyész­ség 1 hónap­ra köz­zé­te­szi a hon­lap­ján és bár­mely ter­mé­sze­tes vagy jogi sze­mély vád­in­dít­vánnyal for­dul­hat az ille­té­kes bírósághoz. 

Ha a bíró­ság úgy dönt, hogy a vád­in­dít­vány meg­fe­lel a tör­vény­ben fog­lal­tak­nak és a vád­lott­ként meg­je­lölt sze­mély meg­ala­po­zot­tan gya­nú­sít­ha­tó, akkor a vád­in­dít­vány benyúj­tó­ja, mint­egy „lai­kus ügyész­ként” fogja a vádat kép­vi­sel­ni a bíró­ság előtt. A jogi kép­vi­se­let ekkor is kötelező.