Fiktív cégek működtetésével próbáltak 361 millió forintnyi pályázati támogatáshoz jutni - a Zala Vármegyei Főügyészség sajtóközleménye

Minő­sí­tett költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­te miatt áll a Zala­eger­sze­gi Tör­vény­szék elé az a házas­pár és köny­ve­lő­jük, akik gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­gok működ­te­té­sé­nek lát­sza­tá­val nyúj­tot­tak be pályá­za­ti támo­ga­tá­sok elnye­ré­se érde­ké­ben kérel­me­ket 2017-2020 között.

A Zala Vár­me­gyei Főügyész­ség vád­ira­ta sze­rint a 30 éves szé­kes­fe­hér­vá­ri férfi és 29 éves fele­sé­ge 9 olyan gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­got működ­tet­tek 82 éves buda­pes­ti köny­ve­lő tár­suk segít­sé­gé­vel, melyek tény­le­ges gaz­da­sá­gi tevé­keny­sé­get nem végez­tek, valós bevé­te­lük nem volt. A köny­ve­lő által elké­szí­tett, valót­lan tar­tal­mú éves beszá­mo­lók sze­rin­ti adó­zott ered­mé­nye­ik alap­ján azon­ban alkal­mas­sá vál­tak pályá­za­ti támo­ga­tá­sok elnyerésére.

A vád­lot­tak 45 alka­lom­mal nyúj­tot­tak be külön­fé­le - első­sor­ban vál­lal­ko­zás­fej­lesz­tést, fog­lal­koz­ta­tás­bő­ví­tést és kép­zé­se­ket ösz­tön­ző - támo­ga­tá­sok elnye­ré­sé­re irá­nyu­ló kérel­me­ket az ille­té­kes minisz­té­ri­u­mok­hoz, illet­ve járá­si hiva­ta­lok fog­lal­koz­ta­tá­si osztályaihoz.

A vád­lot­tak, vala­mint a köny­ve­lő az egyes gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­go­kat úgy tün­tet­ték fel, mint­ha azok évek óta jól műkö­dő cégek len­né­nek, magas bevé­tel­lel, léte­ző telep­he­lyek­kel, állan­dó fog­lal­koz­ta­tot­ti lét­szám­mal. Ennek iga­zo­lá­sá­ra a támo­ga­tá­si kérel­mek­hez valót­lan tar­tal­mú ira­to­kat, mun­ka­szer­ző­dé­se­ket, beszá­mo­ló­kat készí­tet­tek és nyúj­tot­tak be. Az elkö­ve­tők több mint 361 mil­lió forint támo­ga­tás elnye­ré­sé­re pályáz­tak 2017 és 2020 között, mely­ből pozi­tív elbí­rá­lás után a tár­sa­sá­gok össze­sen több mint 199 mil­lió forint össze­gű támo­ga­tást megkaptak.

Bűn­se­géd­ként felel az a 32 éves győri nő, akit a férfi 2019-ben azzal kere­sett meg, hogy szín­leg beje­len­ti egyik fik­tív cégé­hez és ezál­tal a mun­ka­nél­kü­li, akkor váran­dós nő magas össze­gű cse­cse­mő­gon­do­zá­si díjat fog kapni. A vád­lott a köz­re­mű­kö­dé­sért pénzt ígért a nőnek, aki az aján­lat­ba bele­egye­zett, majd a köny­ve­lő férfi vissza­me­nő­leg beje­len­tet­te alkal­ma­zott­ként közel 6 mil­lió forin­tos havi mun­ka­bér­rel. Miu­tán a gyer­mek meg­szü­le­tett, a vád­lot­tak közel 23 mil­lió forint cse­cse­mő­gon­do­zá­si díj irán­ti igényt nyúj­tot­tak be, mely­hez csa­tol­ták a nő fik­tív fog­lal­koz­ta­tá­sá­val kap­cso­la­tos, valót­lan tar­tal­mú ira­to­kat. A ható­ság az irre­á­li­san magas jöve­de­lem miatt vizs­gá­la­tot indí­tott, és csu­pán 536.000 forin­tot folyó­sí­tot­tak az igény­lés során meg­adott, a férfi bankszámlaszámára.

A vád­lot­tak­kal szem­ben a Zala Vár­me­gyei Főügyész­ség külö­nö­sen nagy vagyo­ni hát­rányt okozó, bűn­szö­vet­ség­ben és üzlet­sze­rű­en elkö­ve­tett költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­te, és hamis magán­ok­irat fel­hasz­ná­lá­sá­nak vét­sé­ge miatt emelt vádat a Zala­eger­sze­gi Tör­vény­szé­ken, mely­ben vagyon­el­kob­zás elren­de­lé­se mel­lett bör­tön­bün­te­tés kisza­bá­sá­ra tett indítványt.