Mennyi köze van a valódi joghoz annak, amit a filmekben látunk? - dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség osztályvezető ügyésze, az "Egyszerűen, jogszerűen" sorozatunk állandó szerzője kisebb kitérő erejéig elhagyja a polgárjog, fogyasztóvédelmi jog területét és újabb sorozatában azt mutatja be, hogy sokszor mennyire távol áll a valóságtól az, amit a filmekben látunk arról, hogy mi történik egy büntetőeljárás során.
A különböző filmek, tv csatornák és streaming szolgáltatók lebilincselően izgalmas bűnügyi témájú sorozatokat nyújtanak, melyek óhatatlanul elindítják a néző fantáziáját.
Például azt látjuk, hogy a nyomozók leülnek a számítógépükhöz – akár egy virtuális falhoz -, és rögtön mindent látnak a keresett személyről, fényképét, kapcsolatrendszerét, múltját. Vagy a bűnöző cipőjéről leeső sárdarabot beteszik egy gépbe, és az kiadja, hogy hol járt az illető. A védő lelkes és érzelmes beszéde nyomán a bíró felmenti a vádlottat, vagy a bíróság előtt a tanú belezavarodik a mondanivalójába, és rögtön vádlott lesz belőle.
A szakember ugyanezeket a képsorokat látva csak forgatja a szemét vagy mosolyog a filmesek fantáziáján, de lehet, hogy épp irigykedve nézi a filmes nyomozók, jogászok lehetőségeit.
Amennyiben a kedves olvasót a filmek világán túl érdekli – a sokszor prózai – valóság, kövessen minket öt részen át, ahol ez utóbbival foglalkozunk röviden!
A letartóztatás
Gyakran alkalmazott dramaturgia a filmekben, hogy az ügyvéd néhány jól irányzott hangzatos mondattal sarokba szorítja a nyomozót, és ezzel az elkövetőt nyomban kihozza a börtönből.
A filmekkel ellentétben a valóságban a személyi szabadság átmeneti elvonása törvényileg szabályozott, szigorú rendben történik.
A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén az adott személy őrizetét rendelheti el, amely legfeljebb hetvenkét óráig tarthat.
Ezalatt - a vádemelés előtt az ügyészség indítványára - a bíróság határoz a letartóztatásról. A vádemelés előtt a letartóztatás meghosszabbítása iránt is az ügyészség tesz írásban indítványt a bíróságnak.
A letartóztatás megszüntetése, illetve enyhébb, a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés elrendelése iránt az ügyészség, a terhelt, illetve a védője terjeszthet elő indítványt a bíróság felé, amelyről az határozatot hoz. A vádemelés előtt az ügyészség is megszüntetheti a letartóztatást, a sértett indítványára elrendelt távoltartás kivételével.