Ugrás a tartalomra
Főoldal » Hírek » „Film és valóság” – A nyomok biztosítása

A bűn­tény hely­szí­nén meg­je­le­nő nyo­mo­zó­nál sok­szor lát­hat­juk a fil­mek­ben, hogy talál vala­mi nyo­mot a sző­nye­gen vagy épp a hul­lán, azt a tol­lá­val fel­eme­li, bete­szi a zseb­ken­dő­jé­be és zseb­re vágja. Más eset­ben egy fehér por­ral teli zacs­kót késé­vel fel­vág és meg­kós­tol­ja, hogy kábí­tó­szer van-e benne. Ezután ter­mé­sze­te­sen fino­man köp egyet, hiszen dro­got nem fogyaszthat.

Dr. Jagusz­tin Tamás, a Pest Vár­me­gyei Főügyész­ség osz­tály­ve­ze­tő ügyé­sze most arról ír, hogy a való élet­ben miért nem működ­né­nek ezek a fil­mes módszerek.

A való­ság­ban a nyo­mo­zás során beszer­zett tár­gyi bizo­nyí­tá­si esz­kö­zök vizs­gá­la­ta igen össze­tett fel­adat, ennek mód­ja­i­val külön tudo­mány­ág, a kri­mi­na­lisz­ti­ka fog­lal­ko­zik. A nyom­elem­zés szem­pont­já­ból eze­ket a „bizo­nyí­té­ko­kat” anyag­ma­rad­vány­nak nevezzük.

Az ezzel fog­lal­ko­zó szak­em­be­rek az anyag­ma­rad­vá­nyo­kon külön­bö­ző tech­ni­kák és esz­kö­zök segít­sé­gé­vel kere­sik azo­kat a hor­do­zó­kat, ame­lyek vala­mi­lyen infor­má­ci­ó­val szol­gál­nak a bűncselekményről.

Ezek lehet­nek vér­szennye­ző­dé­sek, haj- és szőr­szá­lak, tex­til­ma­rad­vá­nyok, növény­ma­rad­vá­nyok, kábí­tó­sze­rek, lőpor­ma­rad­vá­nyok és sok más hason­ló információhordozók. 

A nyo­mok hely­szí­ni vizs­gá­la­tá­nak leg­fon­to­sabb szem­pont­ja, hogy a talált nyom hite­le­sen kerül­jön rög­zí­tés­re, ne szennye­ződ­jön és ne sérül­jön meg,  végig azo­no­sít­ha­tó marad­jon az eljá­rás során. Mind­ezt szá­mos tech­ni­ka és esz­köz segíti. 

A fil­mek­ben bemu­ta­tott hanyag eljá­rás sem­mi­képp sem lenne alkal­mas bizo­nyí­ték begyűj­té­sé­re és rög­zí­té­sé­re egy való­di nyo­mo­zás során.