A filmek tárgyalótermi jeleneteiben a bíróság és az esküdtek előtt elhangzó érzelmes, túlfűtött ügyészi vagy ügyvédi perbeszéd dönti el a vádlott sorsát. Sőt gyakorta ezekben a jelentekben újdonság számba menő megállapítások hangzanak el a beszélőtől, melyek addig ismeretlenek voltak a tárgyalóteremben ülők számára, és ezek hatására egészen más megvilágításba helyeződik az ügy a bíróság előtt.
Dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség osztályvezető ügyésze felfedi a titkot: a magyar jogrendszerben a perbeszédek nem igazán ilyenek.
A magyar jogrendszerben nincsenek esküdtek, így a perbeszédek nem nekik, hanem a bírónak szólnak. A perbeszéd a bírósági döntést megelőző utolsó aktus, amikor a bizonyítási eljárás már a végéhez ért.
Ekkorra az eljárás minden szereplője részletesen ismeri a bizonyítékokat, a vallomásokat és az egyéb iratokat.
A bizonyítási eljárás lefolytatása után a bíróság a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja, és felhívja a jogosultakat a perbeszédek és a felszólalások megtartására.
Az ügyész és a védő perbeszédet tart, az ügyészi perbeszédet vádbeszédnek, míg az ügyvédi perbeszédet védőbeszédnek hívjuk. A vádlott, a sértett és a vagyoni érdekelt pedig felszólalhat.
Az ügyész a perbeszédében a jogszabályokat is megjelölve indítványt terjeszt elő arra, hogy a bíróság a vádlottat:
- mely tények alapján,
- milyen bűncselekményben mondja ki bűnösnek,
- milyen büntetést szabjon ki, illetve intézkedést alkalmazzon,
- milyen egyéb rendelkezést tegyen.
- Az ügyész a perbeszédében a büntetés, illetve az intézkedés meghatározott mértékére, tartamára nem tehet indítványt.
Az ügyész után a sértett és a vagyoni érdekelt felszólalhat. A sértett is kifejtheti a vád tárgyára vonatkozó álláspontját, és nyilatkozhat arról, hogy kívánja-e a vádlott bűnösségének megállapítását és megbüntetését.
A felszólalások után a védő perbeszéde következik.
Az ügydöntő határozat meghozatala előtt az utolsó szó joga a vádlottat illeti meg.